Beeskow
Beeskow | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Brandenburg | ||
Járás | Oder-Spree | ||
Irányítószám | 15848 | ||
Körzethívószám | 03366 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8272 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 106,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 40 m | ||
Terület | 77,82 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 52° 10′ 20″, k. h. 14° 14′ 48″52.172170°N 14.246585°EKoordináták: é. sz. 52° 10′ 20″, k. h. 14° 14′ 48″52.172170°N 14.246585°E | |||
Elhelyezkedése Brandenburg térképén | |||
Beeskow weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Beeskow témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Beeskow település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 8272 fő (2023. december 31.).[1]
Fekvése
[szerkesztés]Frankfurttól délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Beeskow alapítói és első birtokosai a 13. században élő Strele lovagok voltak. Nevét 1316-ban említették először. Egykori várának és a városnak falai nagyrészt máig érintetlenek, mely nagyrészt annak köszönhető, hogy 1375-ben lepratelep volt Beeskownál, "Fürstenwalder tornyát", melynek nyomai máig kimutathatók, Szent Miklós- tiszteletére szentelték. A kísérő kápolnát 1486-ban építették újjá.
A késő középkorban a város többször is gazdát cserélt. A 14. század vége felé Beeskow Swantibor Pomerániai herceg tulajdonában volt. Ezután többek között a Bieberstein családhoz tartozott (utolsó 1512-1551). 1518-ban pedig Beeskow a Lebuser püspökök tulajdonában volt .
Miután a Bieberstein család 1551-ben kihalt, a cseh király és I. Ferdinánd Brandenburgi őrgróf, öt évvel később pedig a Beeskow és Storkow uradalmakhoz került. 1600-ban Beeskow végre Brandenburg teljes részévé lett.
A városban két nagy tűzvész is volt: a 16-17. század körül a város felújításakor szinte teljesen megsemmisült.
A 19. században főleg a ruhaipar és a sörgyártás terén indult meg gazdasági fellendülés.
1888. május 15-én pedig a város csatlakozott a német vasúti hálózathoz is.
A Pallas nagy lexikona már 1890-ben így írta le a települést: "járási székhely Potsdam porosz kerületben, a hajózható Spree partján, 3821 lakossal, keményítő gyárakkal és gőzmalommal, régi erődítések romjaival.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Vár
- Szélmalom
- Máriatemplom (Kirche St. Marien)
Galéria
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Pallas Nagylexikon
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)