Népesség
A népesség az emberek összessége, akik egy területen élnek.
Népességadatok
A népességadatok között megkülönböztetendő a jelenlévő, az állandó és a lakónépesség fogalma. A modern népszámlálás a nemzetközileg elfogadott népszámlálási módszertanban, ami a 20. század folyamán alakult ki, egységesen ez utóbbit fogadja el tényleges népességnek. Ennek megfelelően a lakosság szó gyakran a népesség szinonimájaként jelenik meg.
Számadatainak változását hivatalosan népmozgalom néven foglalják össze. A népmozgalmi statisztikai adatok a népesség változását alapvetően befolyásoló tényezőkről (születések, halálozások, házasságkötések, bejegyzett élettársi kapcsolatok és válások, valamint belföldi és a nemzetközi vándorlások) és azok alakulásáról nyújtanak információt.[1][2]
A népszámlálások között (ahhoz hasonlóan egy adott időpontra) a népesség számára és összetételére vonatkozóan a népmozgalmi statisztikák (születések száma, halálozások száma, oda- és elvándorlás országon belül, illetve országhatárt átlépő vándorlás) továbbvezetésével (továbbszámításával) nyerhető információ. A népesség létszámáról, nemi és életkor szerinti összetételéről kapható évenkénti információ, amit a népszámlálások évében, az azok adataiból kapott számokkal korrigálnak, mivel az tekintendő bázisnak. Adatait évente úgy nyerik, hogy az év végi népességszámot a születések számával növelik, a halálozások számával csökkentik, és a nemzetközi vándorlási egyenleggel módosítják.[3] Míg a népszámlálás a tényleges lakónépességről, a továbbvezetett népesség a bejelentett lakónépességről nyújt információt.[4] Az idősorok továbbvezetését gyakorta megnehezíti és problémákat okoz a társadalomtudományi kutatók számára a népszámlálások változó módszertana.[5]
Magyarországon 1876 óta van minden népmozgalmi eseményre kiterjedő statisztikai megfigyelés. Ettől az időponttól kezdve évente történik a népesség továbbszámítása.[6]
Az év közben történt folyamatokat, változásokat bemutató arányszámokat általában az évközepi népességhez viszonyítják. Ezt az év eleji és az év végi (gyakorlatban a következő év január 1-jei) népességszám számtani átlaga adja. Általános gyakorlat, hogy amikor népszámlálási évek arányszámait vetik egybe, a népszámlálási népességet tekintik évközepi népességnek, az arányszám számlálójában pedig ennek megfelelően két év népmozgalmának az átlaga szerepel.[7][8][9]
Előreszámításokat az Egyesült Nemzetek Szövetségének Népesedési Osztálya és az Eurostat is végez, előbbi ajánlása szerint kohorsz-komponens (alkotóelem) módszerrel. Ezek a népesség helyzetéből, a népesedési folyamatokból levonható következtetések alapján a jövő népességének és népesedésének perspektíváit, várható alakulását próbálják meghatározni.[3]
Jegyzetek
- ↑ népmozgalom, A magyar nyelv értelmező szótára. I–VII. Budapest: Akadémiai. 1959–1962. ISBN 963-05-3579-3
- ↑ Népesség, népmozgalom, ksh.hu (hozzáférés: 2022. okt. 16.)
- ↑ a b Obádovics Csilla: A népesség szerkezete és jövője, KSH - Népességtudományi Kutatóintézet, demografia.hu - 2018.
- ↑ Népszámlálás 2011 – 22. Módszertani kötet, ksh.hu - 2016.
- ↑ Lencsés Ákos, Rózsa Dávid: A felhasználói bizalom és a népszámlálási adatok digitális szolgáltatása - Múlt, jelen, jövő Magyarországon és Nagy-Britanniában, Könyvtári figyelő 23. (59.) évfolyam 1. szám, real.mtak.hu - 2013. április 6.
- ↑ Továbbvezetett népesség módszertani dokumentáció, ksh.hu - 2018. április 14.
- ↑ Kamarás Ferenc: A magyarországi demográfiai átmenet sajátosságai 1900-1920. Történeti Demográfiai Füzetek 1991/9. szám, demografia.hu - 1991.
- ↑ Háborúk, válságok, diktatúrák demográfiai hatásai - I. A Nagy Háború, ksh.hu, 2014.
- ↑ Obádovics Csilla: A népesség szerkezete és jövője, KSH - Népességtudományi Kutatóintézet, demografia.hu - 2018.
Források
- Népszámlálás 2011 Módszertani megjegyzések, fogalmak, ksh.hu
További információk
Kapcsolódó szócikkek
- Demográfia (magyar szóval népességtudomány)
- Magyarországi népszámlálások
|
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |