Malonyai Dezső (író)

Malonyai Dezső
Született	1866. május 3.[1][2] Pest
Elhunyt	1916. április 22. (49 évesen)[1][2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író, művészettörténész, néprajzkutató, pedagógus, újságíró
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (20-1-19)
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Malonyai Dezső témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Malonyai Dezső témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Malonyai Dezső (színigazgató).

Malonyai vagy Malonyay Dezső (Pest, 1866. május 3. – Budapest, 1916. április 22.) író, művészettörténész.

A gimnázium II–V. osztályait a nagykanizsai piarista gimnáziumban végezte 1877 és 1881 között, majd a VI. osztályt a pesti piaristáknál folytatta, de a VII. osztályból félévkor, 1883 februárjában rossz tanulmányi eredménye és fegyelmi okok miatt kimaradt.^[3] Érettségi után Kolozsvárott szerzett filozófiai doktori és magyar–francia szakos tanári diplomát. Ezután, 1892-től itt is tanított. A Pesti Napló, később a Budapesti Hírlap tudósítója volt. 1893-tól Párizsban élt, ahol művészettörténeti tanulmányokat folytatott. Munkácsy Mihály titkáraként, az Ecce Homo budapesti 1896-os millenniumi ünnepségeken való bemutatását követően visszautazott Párizsba, és leltárba vette a mester ottani műtermi állományát. Francia lapokba írt cikkeiért irodalmi díjat is kapott. Írásaiban a nagyvárosi, főként budapesti életet jeleníti meg. A 20. századi hangulatlíra előfutárának tekinthető. Rákosi Viktor Elnémult harangok című, az erdélyi nemzetiségi kérdést taglaló regényét dramatizálta, nagy közönségsikerrel. (A színműből később három filmadaptáció is készült.) 1897-től Budapesten tanított. A Petőfi Társaság tagja volt.

Szépirodalmi, kritikai írásainál jelentősebb az 1904-től, hivatalos támogatással és 25 művésszel közösen végzett népművészeti gyűjtése, melynek eredménye 1907-től jelent meg a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.-nél, öt kötetben, A magyar nép művészete címmel.^[4] A munka mindmáig pótolhatatlan forráskiadvány.

• Az utolsó (regény, Bp., 1895)
• Munkácsy Mihály élete és munkái (Bp., 1898) Online
• Az a szamár Domokos meg az a másik (regény, Bp., 1901)
• A tartódi medvehajtás (regény, Bp., 1902)
• Katóka kegyelmes asszony. Színjáték három felvonásban (Bp., 1904)
• Mednyánszky (Bp., 1905) Online (Művészeti Könyvtár)
• A magyar képírás úttörői (tanulmányok Kupeczky Jánosról, Mányoki Ádámról, Markó Károlyról, Brocky Károlyról, Barabás Miklósról, Ligeti Antalról, Thán Mórról, Liezen-Mayer Sándorról, Mészöly Gézáról, Munkácsy Mihályról, Bp., 1905) Online
• Az ifiur és a többi (elbeszélések, Bp., 1905)
• Elnémult harangok (színmű, Rákosi Viktor regényéből, Bp., 1905)
• A fiatalok (tanulmányok Ferenczy Károlyról, Grünwald Béláról, Katona Nándorról, Magyar-Mannheimer Gusztávról, Rippl-Rónai Józsefről, Bp., 1906) Online (Művészeti Könyvtár)
• Munkácsy Mihály (Bp., 1907) Első kötet; Második kötet (Művészeti Könyvtár)
• A Csák nemzetség (regény, Bp., 1907)
• A gyáva (regény, Bp., ?)
• A virtus (regény, Bp., ?)
• Az ordító tanyán (regény, Bp., ?)
• A Nílus országa (gyermekkönyv, Bp., ?)
• Az Öreg Méltósága. Egy pesti gavallér története (regény, Bp., ?)
• Szinyei Merse Pál (Bp., 1910) (Művészeti Könyvtár)
• Polgártársak (elbeszélések, Bp., ?)
• Rodostóba!... Majdnem mese (regény, Bp., 1912)
• Az akt. Művészekről és művészetről az akt kapcsán (Bp., 1914)
• A magyar nép művészete, I – V. (Bp., 1907 – 1922) Első kötet Második kötet

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Malonyai Dezső (író) témában.

• Malonyai Dezső: A magyar nép művészete, mek.oszk.hu
• Malonyai Dezső: Munkácsy Mihály, mek.oszk.hu
• Malonyai Dezső portréja^{[halott link]}