Heinrich Prinz zu Sayn-Wittgenstein

	Heinrich Prinz zu Sayn-Wittgenstein
Született	1916. augusztus 14.; Koppenhága
Meghalt	1944. január 21. (27 évesen); Stendal
Sírhely	Ysselsteyni német katonai temető
Állampolgársága	német
Szolgálati ideje	1937–44
Rendfokozata	Major
Egysége	IV./NJG 5, II./NJG 3, II./NJG 2, NJG 2KG 1, KG 51, NJG 2, NJG 3, NJG 5
Csatái	második világháború
Kitüntetései	Német Arany Kereszt; Knight's Cross of the Iron Cross with Oak Leaves and Swords;
Halál oka	bevetésben esett el
Szülei	Walpurga Freiin von Friesen; Gustav Alexander Prinz zu Sayn-Wittgenstein
	A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Prinz zu Sayn-Wittgenstein témájú médiaállományokat.

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Heinrich Alexander Ludwig Peter Prinz zu Sayn-Wittgenstein (Koppenhága, 1916. augusztus 14. – Stendal, 1944. január 21.) éjszakai vadászpilótaként szolgált a második világháborúban. Elestekor a német légierő, a Luftwaffe, legmagasabb géplelövést elért éjszakai vadászpilótája volt. A második világháború végén még mindig harmadik. Összesen 83 légi győzelmet aratott.

Élete

Prinz zu Sayn-Wittgenstein 1916. augusztus 14-én Koppenhágában, Dániában született és német nemesi családból származik. 1937 tavaszán lépett be a Wehrmacht lovasságába. Bejutott hajózó személyzeti képzésre, majd áthelyezték a légierőhöz.

Zömében Ju 88 ill. He 111 változatokat repült. 1941 novemberéig a nyugati fronton szolgált. Bombázópilótaként Franciaország és Anglia elleni bevetéseken többnyire. A Vaskereszt Másodosztályával 1940. június 5-én, Első Osztályával június 26-án tüntették ki. 1941 novemberétől a keleti fronton szolgált. 1942-ben jelentkezett éjszakai vadász képzésre.

Első éjszakai légi győzelmét az 1942. május 8. és 9. közötti éjszakán aratta. A Német Aranykeresztet 1942. aug. 21-én főhadnagyként nyerte el. 1942 őszére már elérte a 22 megerősített légi győzelmet, amiért meg is kapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét október 7-én. 1943. augusztus 31-én díszítették Vaskeresztjét Tölgyfalombokkal. Posztumusz tüntették ki a Vaskereszt Tölgyfalombokkal és Kardokkal ékesített fokozatával.

Halála

Ju 88-as gépe (R4+XM, Werknummer: 750 467) 1944. január 21/22-ének éjszakáján Schönhausen(Stendal) mellett, meredek zuhanás után csapódott a földbe. A gép teljes személyzete (3fő) kiugrott, de csak a szerelője és rádiósa élte túl, Wittgenstein holttestét 2 nappal később találták meg a gépe mellett; ejtőernyője nem nyílt ki. Nagy valószínűséggel ugráskor beverte fejét és elvesztette az eszméletét. Aznap éjjel 5 bombázót lőtt le.^[1] Az ysselsteyni német katonai temetőben nyugszik.

Jegyzetek

↑ Hinchhliffe.

Források

NJG2
Hinchhliffe, Peter. The Other Battle, Hajja & Fiai Könyvkiadó Kft., 2000 (angol nyelven), England: Airlife Publishing Ltd, 475. o. (1996). ISBN 963932903-7
Heinrich Prinz zu Sayn-Wittgenstein

Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[FOOTNOTEHinchhliffe-1] Hinchhliffe.

[1]

Heinrich Prinz zu Sayn-Wittgenstein

Született	1916. augusztus 14. Koppenhága
Meghalt	1944. január 21. (27 évesen) Stendal
Sírhely	Ysselsteyni német katonai temető
Állampolgársága	német
Szolgálati ideje	1937–44
Rendfokozata	Major
Egysége	IV./NJG 5, II./NJG 3, II./NJG 2, NJG 2 KG 1, KG 51, NJG 2, NJG 3, NJG 5
Csatái	második világháború
Kitüntetései	Német Arany Kereszt Knight's Cross of the Iron Cross with Oak Leaves and Swords
Halál oka	bevetésben esett el
Szülei	Walpurga Freiin von Friesen Gustav Alexander Prinz zu Sayn-Wittgenstein
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Prinz zu Sayn-Wittgenstein témájú médiaállományokat.