Skandinavizmus

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!

A skandinavizmus (vagy skandinávizmus) egy politikai irányzat volt, eszméje Skandinávia országainak: Svédországnak, Norvégiának és Dániának egységes skandináv birodalommá alakítását célozta. (Skandinávia a szó szoros értelmében Svédország, Norvégia és Dánia gyűjtőneve, de a magyar szóhasználatban gyakran Finnországot, Izlandot és Feröert is beleértik.)

Dánia és Svédország 1873. május 5-én alapította meg a Skandináv Monetáris Uniót. Pénznemeiket ugyanolyan aranyalapra helyezték és közös árfolyamot hoztak létre. Norvégia – ami akkor Svédországhoz tartozott – 1875-ben lett a szervezet tagja, amikor fizetőeszközét a dánnal és svéddel megegyező aranyalapra helyezte. A monetáris unió a 19. századi skandinavista mozgalom kevés kézzelfogható eredményének az egyike.

Az unió fix átváltási arányokat és pénzügyi stabilitást hozott, de tagjai továbbra is saját pénznemeiket használták. Bár nem lehetett előre megjósolni, de a stabilitásnak köszönhetően az eredetileg egymástól független pénznemeket a tagországok saját törvényes fizetőeszközeikkel egyenrangúnak ismerték el.

1914-ben az első világháború kitörésével megszűnt a monetáris unió. 1914. augusztus 2-án Svédország felhagyott az aranyalap használatával, így a meghatározott átváltási arány nélkül a szabad pénzforgalom is megszűnt.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Henrik Ibsen, a nagy norvég drámaíró, az első, polgári környezetben játszódó darabjának, A szerelem komédiájának 1862-es bukása után, a poroszok elleni háborúban a Dániát magára hagyó skandinavizmus eszméjében csalódott és Björnson segítségével szerzett állami ösztöndíjjal külföldre utazott.^[1]

• A Pallas nagy lexikona

• lira.hu Archiválva 2019. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• tankonyvtar.hu