Ugrás a tartalomhoz

Nyírlugos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Solymári (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. szeptember 16., 07:06-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (2024)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Nyírlugos
Nyírlugos címere
Nyírlugos címere
Nyírlugos zászlaja
Nyírlugos zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásváros
PolgármesterHovánszki György (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4371
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2418 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 37″, k. h. 22° 02′ 20″47.693611°N 22.038889°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 37″, k. h. 22° 02′ 20″47.693611°N 22.038889°E
Nyírlugos (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírlugos
Nyírlugos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírlugos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírlugos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyírlugos város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli határán fekszik, az Alföld északkeleti részén, ezen belül a Tiszántúl síkjából 20-50 méter magasra kiemelkedő Nyírség délkeleti szegletében, a Ligetalján. Ez a vidék a Nyírség legnagyobb futóhomokos területe, felszíne homokbuckák tömegéből áll. A homokból a szél parabolabuckákat és szélbarázdákat alakított ki.

Tengerszint feletti magassága 160 méter, itt található a Nyírség második legmagasabb pontja, a Tisza és a Körös vidékének vízválasztó vonala. 5838 hektár területen fekszik, amelyben a termőterület 5129 hektár, kivett terület 709 hektár. Koordinátái: 47° 44' É, 22° 9' K

A megyeszékhely Nyíregyháza 42 kilométerre északnyugatra fekszik, a járási székhely, Nyírbátor 26 kilométerre északkeletre, míg Hajdú-Bihar vármegye székhelye, Debrecen 38 kilométerre délnyugatra található.

A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Encsencs, kelet felől Nyírbéltek, délkelet felől Fülöp, délnyugat felől Nyíracsád, nyugat felől Nyíradony [ez utóbbi három már Hajdú-Bihar vármegyében fekszik], északnyugat felől pedig Nyírmihálydi. Nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos észak-északnyugat felől még Nyírgelsével is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a 471-es főút felől, a Nyíradonynál leágazó 4903-as, vagy a Nyírmihálydinál leágazó 4914-es úton közelíthető meg a legegyszerűbben. Nyíracsáddal és Vámospérccsel a 4905-ös út kapcsolja össze – ez vezet át különálló, Szabadságtelep nevű településrészén is –, Nyírbéltekre pedig ugyancsak a 4903-as úton lehet eljutni a városból.

Vasútvonal ma már nem érinti, így a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Apafa–Mátészalka-vasútvonal Nyírmihálydi megállóhelye kínálja. Korábban, 1950 és 1977 között a Debrecen-Nyírbéltek keskeny nyomtávú vasútvonal érintette a települést.

Története

[szerkesztés]

Aránylag későn, a XIV. században a Gutkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve, mint vett birtok tűnik fel az okleveles adatok közt. Neve a lugas közszóból ered.

1354-ben a Báthori-család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. 1428-as adatok szerint az Ecsedi uradalomhoz tartozott, mint Báthory birtok. Báthory István országbíró halálával Báthory Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállt, aki 1627-ben 3000 forintért zálogba adta Farkas Istvánnak.

II. Rákóczi György a zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthory Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba.

1607-ben Szabolcs és Szatmár vármegye közös megállapodása alapján Szabolcs megyéhez került ugyan, de a fele még mindig Szatmárban volt.

1723-ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már 48 telken laktak, útmenti, de házsoros településformában.

1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt.

Nyírlugosba az évszázadok során két település olvadt be: Szennyes (ma Szabadságtelep) és Makra.

A Magyar Köztársaság Elnökének a 85/2005. [VI.29.] KE. határozata alapján Nyírlugos Nagyközség 2005. július 1-jén városi rangra emelkedett.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hovánszki György (független)[3]
  • 1994–1998: Hovánszki György (független)[4]
  • 1998–2002: Hovánszki György (független)[5]
  • 2002–2006: Hovánszki György (független)[6]
  • 2006–2010: Hovánszki György (független)[7]
  • 2010–2014: Hovánszki György (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Hovánszki György (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Hovánszki György (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Hovánszki György (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2824
2774
2699
2502
2491
2401
2418
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 6,7% cigánynak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,5%, református 5,2%, görögkatolikus 39,7%, felekezeten kívüli 3,9% (14,4% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% görögnek, románnak és ruszinnak, 0,1-0,1% örménynek, ukránnak és bolgárnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,9% volt római katolikus, 6% református, 33,4% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 6,9% felekezeten kívüli (26,2% nem válaszolt).[13]

Híres emberek

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  9. Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Nyírlugos Helységnévtár
  13. Nyírlugos Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]