Ugrás a tartalomhoz

Kákosy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Turokaci (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. június 27., 05:31-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Művei)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kákosy László
A Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem egyik rendezvényén
A Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem egyik rendezvényén
Életrajzi adatok
Született1932. augusztus 15.
Budapest
Elhunyt2003. január 29. (70 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
  • egyiptológus
  • történész
  • régész
  • egyetemi oktató
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
HázastársGrigássy Éva
Pályafutása
Szakterületegyiptológus, régész
Kutatási területMágikus szövegek kutatása
Munkahelyek
ELTE Egyiptológiai Tanszéktanár
Más munkahelyekSzépművészeti Múzeum
Jelentős munkáiNúbiai leletmentési expedíció,
Dzsehutimesz-sír Thébában
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (1992)
Akadémiai tagságA Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1998)

Hatással voltak ráDobrovits Aladár,
Wessetzky Vilmos

Kákosy László (Budapest, 1932. augusztus 15.Budapest, 2003. január 29.) Széchenyi-díjas magyar egyiptológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a történelemtudományok kandidátusa.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Kákosy Károly (1892-1981)[1] és Vámos Ilona (1898-1967)[2] voltak.[3] A budai Rákóczi Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Egyetemi tanulmányait 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Karán régész diplomával fejezte be. A következő három évet a Szépművészeti M��zeum Egyiptológiai Osztályán töltötte. 1960-ban leadta kandidátusi értekezésének (Az egyiptomi aranykor-mítoszok és társadalmi vonatkozásaik) kéziratát, és megkezdte tanári pályáját az ELTE egyiptológia tanszékén, tanársegédként. 1961-ben kapta meg a tudományok kandidátusa címet. 1972-től vezette az Egyiptológiai Tanszéket, először docensi minőségében, 1976-tól egyetemi tanárként. Akadémiai doktori fokozatát 1974-ben nyerte el (Világnézet és valláspolitika az egyiptomi Újbirodalom idején és a későkorban). 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. (Székfoglaló: Théba a Ptolemaiosz- és a római korban.) Részt vett az 1964-ben kezdődött magyar núbiai leletmentő akcióban, Castiglione László és Varga Edith egyiptológusok, valamint Barkóczi László és Salamon Ágnes régészek társaságában, melynek során Abdalla Nirqi, holland kutatók által felhagyott régészeti területének feldolgozását végezték el.[4] Elindította és haláláig vezette a Dzsehutimesz-síregyüttes (TT32) régészeti feltárását.

Művei

[szerkesztés]
  • Egyiptomi ételek, italok (online változat)
  • Varázslás az ókori Egyiptomban (1969)
  • Egy évezred a Nílus völgyében: Memphisz az Óbirodalom korában (Kákosy László, Varga Edith, 1970)
  • Egyiptomi és antik csillaghit (1978)
  • Ré fiai (1979)
  • Fény és káosz. A kopt gnósztikus kódexek; Gondolat, Budapest, 1984
  • „Dzsehutimesz sírja Thébában: magyar ásatások Egyiptomban” (1989)
  • Az ókori Egyiptom története és kultúrája (a Ré fiai átdolgozott kiadása, 1998)
  • „Az alexandriai időisten: válogatott tanulmányok” (2001)
  • A gyönyörűség dalainak kezdete: óegyiptomi szerelmes versek (fordította Molnár Imre, a nyersfordításokat az óegyiptomi eredeti szövegekből Kákosi László készítette, Kákosy László utószavával és jegyzeteivel)
  • A paraszt panaszai: óegyiptomi novellák (fordítás, az utószót és a jegyzeteket írta Dobrovits Aladár, fordította és jegyzetekkel ellátta Kákosy László)
  • Desroches-Noblecourt, Christiane: „Tutanhamon: egy fáraó élete és halála” (fordította Kákosy László, az előszót Szerwat Okasa írta)
  • Dobrovits Aladár: „Bábel tornya: az ókori Közel-kelet mítoszai és mondái” (a mítoszokat és mondákat Dobrovits Aladár és Kákosy László dolgozta fel)
  • Dobrovits Aladár: Dobrovits Aladár válogatott tanulmányai (válogatás: Kákosy László és Szilágyi János György, szerkesztette Kákosy László)
  • Dobrovits Aladár: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák (feldolgozás: Dobrovits Aladár és Kákosy László)
  • Hahn István: Az ókor története (Hahn István, Kákosy László, Komoróczy Géza)

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Édesapja gyászjelentése. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  2. Édesanyja gyászjelentése. [2021. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  3. Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó, ISBN 963-8477-64-4
  4. Castiglione, László, Török László. Magyar ásatás Núbiában, in: Keating, Rex. Mentőakció Núbiában, Budapest: Gondolat, 301-319. o. (1980). ISBN 9632809211 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap