Róna József
| Róna József | |
 | |
| Született | Rozner József 1861. február 1.[1][2] Lovasberény |
| Elhunyt | 1939. december 31. (78 évesen)[1] Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Keményffi Gizella (h. 1892–1939) |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (3C-11-19) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Róna József témájú médiaállományokat. | |
Róna József, 1884-ig Rosner[3] (Lovasberény, 1861. február 1.[4] – Budapest, Erzsébetváros, 1939. december 31.)[5] magyar szobrász. Főleg köztéri szobrokat, műemlékeket, nagyobb épületekre díszítő elemeket – szobrok, reliefek, épületszobrok – és bibliai, mitológiai témájú kisebb méretű szobrokat készített. Stílusát nagy szakmai felkészültség és alapvetően naturalista felfogás jellemzi.
Életpályája
Rosner Simon és Krausz Netti fia. Szegény családból származó asztalosinasként indult, de később elhivatottsága első állomásaként egy szobrászműteremben segédkezett, ahol alapvető tapasztalatokat szerzett. 1879-ben ösztöndíjas volt Bécsben. 1882-től három éven át Caspar von Zumbusch mesteriskolájában tanult. 1885-ben Berlinben római ösztöndíjat nyert az első nagyszabású szobrával. Megszorult faun című szobrára Rökk Szilárd-jutalmat, az Utolsó szerelem címűért pedig aranyérmet kapott (Antwerpen), Párizsban nagydíjat (Grand Prix) nyert. A legismertebb faszobráért, a József és Putifárné című alkotásért (1910, Magyar Nemzeti Galéria) elnyerte az állami nagy aranyérmet. A Benczúr Társaság tagja volt. Legismertebb műve Savoyai Jenő lovas szobra Budapesten, a Várban. 1922-ben gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban. Szoboröntő-műhelyt tartott fenn Budapesten, ahol pl. a Millenniumi emlékmű egyes szobrai készültek. 1929-ben Budapesten jelent meg kétkötetes önéletrajza Egy magyar művész élete címen.
Családja
Házastársa Keményffi Gizella (1869–1959) opera-énekesnő, énektanár volt, Vészi József író, újságíró sógornője. 1892. március 6-án Budapesten kötöttek házasságot.[6]
Gyermekei:
- Róna Tibor (1893–?)
- Róna Ferike (1894–1978) szobrászművész, keramikus, Göröntsér Greff Lajos szobrász- és éremművész felesége.[7]
- Róna Katalin (1897–1966), Frisch Vilmos építész felesége.
- Róna Erzsébet (1898–1987)
Főbb művei
- Kossuth Lajos szobra (Szeged)
- Kossuth-szobor (Miskolc)
- Zrínyi Miklós szobra (Budapest)
- Erzsébet királyné szobra (Gödöllő)
- Szemere Bertalan (Miskolc)
- Savoyai Jenő lovas szobra (Budapest, Vár)
- Klapka György (Komárom)
- Megszorult faun
- Utolsó szerelem
- József és Putifárné
Galéria
-
Gödöllő - Erzsébet királyné szobra (1901) -
Miskolc - Magyarország első egész alakos köztéri Kossuth-szobra -
A miskolci Kossuth-szobor ma
Emlékezete
- Síremléke Budapest X. kerületében, a Kozma utcai temetőben található.
Irodalom
- Lengyel Géza: Róna József (Művészet, 1910);
- Péter I.: Róna József műtermében (Múlt és jövő, 1930);
- Farkas Zoltán: Róna József (Nyugat, 1940);
- Róna József (Múlt és jövő, 1940.)
Jegyzetek
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 5339/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 16. oldal 13. sor
- ↑ Születési bejegyzése a lovasberényi izraelita hitközség születési akv. 1136/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 106/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
- ↑ Farkasréti temető nyilvántartása/Tóth Vilmos. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 532. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
