„Nathaniel Kleitman” változatai közötti eltérés

Nathaniel Kleitman (Chișinău, 1895. április 26. – Los Angeles, 1999. augusztus 13.) amerikai fiziológus és alváskutató, a Chicagói Egyetem nyugalmazott fiziológus professzora. A modern alváskutatás atyjaként tartják számon, az 1939-ben megjelent, korszakalkotó Sleep and Wakefulness (Alvás és ébrenlét) című könyv szerzője.

Nathaniel Kleitman 1895-ben született Kisinyovban (Chișinău), Besszarábia tartomány (ma Moldova) fővárosában, zsidó családban. Mélyen érdekelte a tudatosság, és úgy érvelt, hogy az alvás tudattalanjának tanulmányozásával betekintést nyerhet a tudatosságba. 1915-ben a pogromok Palesztinába űzték, majd az első világháború következtében az Egyesült Államokba emigrált. 20 éves korában nincstelenül kötött ki New Yorkban. 1923-ban, huszonnyolc évesen a Chicagói Egyetem élettani tanszékén doktorált. Dolgozatának címe „Tanulmányok az alvás fiziológiájáról” volt. Nem sokkal később, 1925-ben csatlakozott az ottani tanszékhez. Kleitman alváskutatásának egyik korai támogatója a Wander Company volt, amely az Ovaltine-t gyártotta, és azt remélte, hogy álmatlanság elleni gyógyszerként népszerűsítheti.

Eugene Aserinsky, Kleitman egyik végzős diákja úgy döntött, hogy az alvókat rákapcsolja egy elektroenkefalogram-készülék korai változatára. Ennek során Aserinsky észrevette, hogy az alvók minden éjjel többször is átmentek olyan időszakokon, amikor a szemük vadul ide-oda mozgott. Kleitman ragaszkodott hozzá, hogy a kísérletet ismételjék meg, ezúttal a lányán, Eszteren. 1953-ban ő és Aserinsky mutatta be a világnak a „gyors szemmozgást”, vagyis a REM-alvást. Kleitman és Aserinsky bebizonyította, hogy a REM-alvás összefügg az álmodással és az agyi aktivitással. Kleitman egy másik végzős tanítványa, William C. Dement, aki a Stanford orvosi karának pszichiátriaprofesszora volt, ezt az évet úgy jellemezte, mint amikor „az alvás tanulmányozása valódi tudományos területté vált”.

Kleitman számtalan további hozzájárulást tett az alváskutatás területén, és különösen a „pihenés-aktivitás” ciklusok érdekelték, ami a cirkadián és ultradián ritmusokkal kapcsolatos számos alapvető megállapításhoz vezetett. Kleitman leírta az alvás és az ébrenlét során egyaránt létező alapvető pihenési aktivitási ciklus, vagy BRAC létezését.

Személyes és kísérleti szigoráról volt híres, a Kentucky állambeli Mammoth-barlangban a föld alatt végzett jól ismert alvásvizsgálatokat, valamint kevésbé ismert vizsgálatokat a második világháború alatt tengeralattjárókon a víz alatt és az Északi-sarkkör felett.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Nathaniel Kleitman című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Siegel, J. M. (2001). „Tisztelgés Nathaniel Kleitman előtt”. Pszichiátriai és Agykutató Intézet. 139 (1-2). University of California, Los Angeles: 3-10. PMC 9148915. PMID 11256185. Archiválva az eredetiből 2008-02-08.
• „Kleitman. Az alváskutatás atyja”. University of Chicago Chronicle V. 19(1), 1999. szeptember 23. University of Chicago. Retrieved 2008-05-19.
• Coenen, AML (1999). „Nathaniel Kleitman 1895-1999: az alváskutatás legendája” (PDF). Alvás-ébrenlét kutatás Hollandiában. 10: 13-14.
• Kleitman, N., Sleep and Wakefulness, 1963, Reprint 1987: ISBN 9780226440736
• Kleitman, N., Basic rest-activity cycle-22 years later, Journal of Sleep Research & Sleep Medicine, Vol 5(4), Dec 1982, 311-317.
• Dement, WC (2001). „Emlékezés Nathaniel Kleitmanra”. Archives Italiennes de Biologie. 139 (1): 11-17. PMID 11256180.

• Guide to the Nathaniel Kleitman Papers 1896-2001 at the University of Chicago Special Collections Research Center