X. Frigyes dán király
X. Frigyes (teljes születési neve dánul: Frederik André Henrik Christian) (Koppenhága, 1968. május 26. –), dán király 2024-től, II. Margit dán királynő és Henrik dán herceg idősebbik fia.
| X. Frigyes | |
| Frederik André Henrik Christian | |
| Király | |
 | |
| Frigyes 2021-ben | |
| Dánia királya | |
| X. Frigyes | |
| Uralkodási ideje | |
| 2024. január 14. – hivatalban | |
| Örököse | Keresztély |
| Elődje | II. Margit |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Glücksburg |
| Született | 1968. május 26. (56 éves) Koppenhága |
| Édesapja | Henrik dán herceg |
| Édesanyja | II. Margit dán királynő |
| Testvére(i) | Joakim dán herceg |
| Házastársa | Mária dán királyné |
| Gyermekei | 1. Keresztély dán herceg (2005) 2. Izabella dán hercegnő (2007) 3. Vince dán herceg (2011) 4. Jozefina dán hercegnő (2011) |
 | |
| X. Frigyes aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz X. Frigyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fiatalkora
szerkesztés
A koppenhágai Righshospitaletben született 1968. május 26-án. Születésekor nagyapja, IX. Frigyes volt Dánia királya, édesanyja, II. Margit pedig a trón várományosa.
Június 24-én volt a keresztelője. A Frigyes nevet anyai nagyapja után kapta, folytatva azt a közel fél évezredes dán hagyományt, hogy az elsőszülött fiúk a Frigyes és a Keresztély nevet kapják felváltva az egyes generációk közt. Második keresztnevét apai nagyapja, a Henriket édesapja, a Keresztélyt pedig dédapja tiszteletére kapta.
Keresztszülei: Anna-Mária görög királyné, György Valdemár dán herceg, Jozefina Sarolta belga hercegnő, Etienne de Laborde de Monpezat, Baron Christian de Watteville-Berckheim és Birgitta Juel Hillingsø.[1]
Iskolái és foglalkozása
szerkesztés1972. január 14-én, nagyapja halála után ő lett a trónörökös.
1972 és 1981 között a Krebs' Skole általános iskolában kezdte meg tanulmányait, magántanulóként. 1982–83-ban bentlakásos diák volt a franciaországi École des Roches-ben. A középiskolát az Øregaard gimnáziumban végezte el. 1989-ben politológia szakon kezdte meg egyetemi tanulmányait az Aarhusi Egyetemen, de közben egy évet az amerikai Harvardon is eltöltött, ahova Frederik Hendriksen álnéven iratkozott be. Ő lett az első dán király, aki egyetemet végzett.[2] Három hónapig egy New York-i dán ENSZ-misszióban vett részt. 1995-ben mesterfokozatot szerzett politológia szakon. Szakdolgozatát a balti államok külpolitikájáról írta.[3]
A párizsi dán nagykövetségen főtitkárként tevékenykedett 1998 és 1999 között.
Jól beszél franciául, angolul és németül.
Katonai elméleti és gyakorlati kiképzést kapott, s mindhárom haderőnemnél megfordult. 1995-ben egyike volt annak a négy katonának, akik a háromszáz kadétközül valamennyi fizikai próbát sikerrel teljesítette.[2] 2001–2002-ben vezetői továbbképzésen vett részt a Dán Királyi Védelmi Akadémián. Később vezérkari tisztként szolgált a Dán Védelmi Parancsnokságnál. 2003-tól kezdve a Védelmi Akadémia Stratégiai Intézetének oktatója.[3]
2024. január 14-én anyja, II. Margit lemondását követően foglalta el a dán trónt.[4]
Házassága és gyermekei
szerkesztés
2004-ben vette feleségül a Tasmania szigetén felnőtt Mary Elisabeth Donaldsont, akivel 2000-ben, a Sydney-ben rendezett nyári olimpiai játékok idején egy bárban találkoztak.[2] A királynő 2003. október 8-án beleegyezését adta, hogy összeházasodjanak, amire 2004. május 14-én került sor a koppenhágai székesegyházban. A lakodalmat a Fredensborgi Palotában tartották. Négy gyermekük született:[5]
Közéleti tevékenysége
szerkesztés
Olyan, napjainkban fontossá vált kérdésekben nyilatkozott már, mint a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a jövő városainak képe.[6] Ezekkel kapcsolatban különböző fórumokon, konferenciákon és expedíciókon vesz részt, tudományos kutatási projekteket támogat, aktivistaként emeli fel a szavát a környezetszennyezés ellen.[7]
A Frigyes Koronaherceg Alapítvány célja anyagi támogatást nyújtani azoknak a hallgatóknak, akik valamilyen tudományterületen kiemelkedően teljesítenek. Ezek a diákok lehetőséget kapnak, hogy egy évet a Harvardon tanuljanak. Az Alapítvány pénzügyi támogatást nyújt továbbá különböző tudományos expedíciók szervezésére, különösképpen Grönland és a Feröer-szigetek területére, továbbá sportcélokra, elsősorban szociális alapon.[8]
Aktívan kiáll a sporttevékenységek mellett, erre ösztönzi a dán társadalmat is. Több sportszervezet tiszteletbeli tagja és pártfogója.[9] 2009. október 9-én – 77 igen és 9 ellenszavazat mellett – megválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjává,[10] ahol 2021-ig tevékenykedett.[2]
Ő maga is aktív sportoló, Koppenhágában, Párizsban és New Yorkban is részt vett a maratonfutáson. A 42 km-es távot a dán fővárosban 3:22:50 alatt teljesítette. A futás mellett vitorlázik is, versenyképes hajóskapitány, sikeres sárkányhajós. Több bajnokságon is győzelmet aratott. A 2003-as sárkányhajó-Európa-bajnokságon az 51 fős mezőnyben negyedik helyezést ért el.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ [1] Archiválva 2015. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Születése, keresztelője. (angol)
- ↑ a b c d Kontúr. X. Frigyes: bulihercegből dán király. In.: HVG. XLVI. évfolyam, 2024/3. (2323.) szám, 31. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ a b [2] Archiválva 2015. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Életrajza. (angol)
- ↑ Trónra lép Dánia új királya, X. Frigyes (magyar nyelven). infostart.hu, 2024. január 14. (Hozzáférés: 2024. január 28.)
- ↑ [3] Archiválva 2015. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben A trónörökös családja (angol)
- ↑ [4] Tevékenysége. (dán)
- ↑ [5] Fellépés a környezetkárosítás ellen. (angol)
- ↑ [6] Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Frigyes koronaherceg Alapítvány. (dán)
- ↑ [7] Archiválva 2015. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Sporttevékenysége. (dán)
- ↑ [8] NOB-tagsága (dán)
Források
szerkesztés- http://kongehuset.dk/english Archiválva 2013. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
