Trailokja

A trailokja vagy trilokja (szanszkrit: त्रैलोक्य, páli: tiloka, wylie: khams gsum) magyar fordítása "három világ"^[1]^[2]. Ezt a három világot megkülönbözteti a hinduizmus és megjelennek már a korai buddhista szövegekben is.^[3]

Buddhista kozmológia

A buddhizmusban a három világ a következő helyeken történő karmikus újjászületésekre vonatkozik:^[4]^[5]

Kámalóka

Az érzéki vágyak birodalmába (páli: Kámaloka; tib: 'dod pa'i khamsz; jap: 欲界 Joku-kai) született lények boldogsági szintje különbözik, azonban mindannyian - anágámik, arhatok és buddhák kivételével - Mára démon uralma alá tartoznak és érzéki vágyaktól függenek, amely szenvedést okoz számukra.

Rúpalóka

A rúpa-vacsara vagy "Alakok birodalma", ahogy a neve is utal rá, az első fizikális birodalom. Lakóinak van valamiféle teste és elhelyezkedése a térben. Az élőlények teste finom anyagból készült, amely maga láthatatlan a káma-vacsara lakói számára. Az alakok birodalmának lakói nem érzékelik az öröm és a fájdalom szélsőséges fajtáit és nem vágyakoznak az érzékeiket kielégítő dolgok után - mint ahogy a káma-vacsara lakói. Ebben a világban a testeknek nincs neme.

Az arúpa-vacsara lakóihoz hasonlóan a rúpa-vacsara élőlényeinek a tudata is a négy dhjána tudatállapot egyik megfelelője. Az ő esetükben ez az alsó négy dhjánát jelenti. Mindegyik dhjánának megfelelő tudatállapot fel van osztva további létsíkokra: 7-3-3-3, így jön ki összesen a 16.

Arúpalóka

Az arúpa-vacsara-nak (szanszkrit), Arúpalóka-nak (páli) (Tibeti: gzugsz med pa'i khamsz; Japán: 無色界 Musiki-kai) vagy "forma nélküli birodalomnak" nem lenne helye egy tisztán fizikális kozmológiában, ugyanis egyik lakójának sincs se formája, se elhelyezkedése; ezért aztán magának a birodalomnak sincs. Ez a birodalom azon dévákhoz tartozik, akik előző életükben elérték és megmaradtak az arúpadhjána meditáció négy forma-nélküli elnyelésben (csatuh-szamápatti). bodhiszattvák viszont soha nem születnek az arúpa-vacsrába, még akkor sem, ha elérték az arúpadzshánákat.^[6]

Hindu keresztnév

A Trailokja szintén egy hindu keresztnév, főleg a daivadnja brahmin kaszton belül.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ három (kínaiul: san). Terebess. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
↑ Fischer-Schreiber 230. o.
↑ Rhys&Davis
↑ Purucker
↑ Blavatsky
↑ Fischer-Schreiber 230. o.

Források

↑ Blavatsky: Blavatsky, H.P.: Theosophical Glossary. Theosophical Publishing Society, London, 1892. [2020. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
↑ Fischer-Schreiber: Fischer-Schreiber, Ingrid, Franz-Karl Ehrhard, Michael S. Diener és Michael H. Kohn (ford.). The Shambhala Dictionary of Buddhism and Zen. Shambhala Publications, Boston (1991). ISBN 0-87773-520-4
↑ Purucker: Purucker, G. de (szerk.). Encyclopedic Theosophical Glossary: A Resource on Theosophy. Theosophical University Press (1999)
↑ Rhys&Davis: Rhys Davids, T.W. és William Stede (szerk.. The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Pali Text Society (1921)

Külső hivatkozások

Bullitt, John T. (2005). The Thirty-one Planes of Existence. Hozzáférés ideje: 2007-04-30 from "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/ptf/dhamma/sagga/loka.html.
31 Planes of Existence by Bhante Acara Suvanno
31 Planes of Existence - chart

[1] három (kínaiul: san). Terebess. (Hozzáférés: 2015. március 24.)

[2] Fischer-Schreiber 230. o.

[Rhys&Davis_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Rhys&Davis

[Purucker_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Purucker

[Blavatsky_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Blavatsky

[6] Fischer-Schreiber 230. o.

[1]