Tondo

Az épületszobrászatban az ókortól napjainkig gyakoriak a tondók, a római diadalíveken előszeretettel alkalmazták, ha gyorsan kellett emelni egy új diadalívet az új császári győzelemhez, akár át is vitték például a tondókat a régi kapukról az újra, mert nem volt már idő új díszek megfaragásához. A barokk és a historizáló építészet is alkalmazott tondókat főleg előcsarnokokban, eresz vagy tető alatt. A tondo a modern formaművészetben (design) is nagy szerepet játszik, a folyamatosan élő éremművészetben szintén.

• Érem
• Érme
• Emlékérme
• Érmeábrázolások a római császárkorban
• Éremtervezés

•  
  Tondók az ókori római dialalíven
•  
  Severan dinasztia családi tondója (193–211; Állami Múzeum, Berlin)
•  
  Fra Filippo Lippi: Királyok imádása (1445)
•  
  Andrea della Robbia: Mária a gyermek Jézussal és angyalokkal (1495)
•  
  Botticelli: Mária a gyermek Jézussal és öt angyallal (1485–90)
•  
  Raffaello: Mária a gyermek Jézussal (1504)
•  
  Michelangelo Buonarroti: Szent Család (Doni-tondo, 1506–08)
•  
  Michelangelo: Taddei-tondo Királyi Művészeti Akadémia, (London)
•  
  Mozaik a San Carlo-kolostor bejárata felett (1634–37)^[1]
•  
  Ifj. Szlávics László: Madarak (1988; vert ezüst éremsorozat)
•  
  Józsa Gábor: Hunyadi László portré-tondo, 2001
•  
  Szlávics László, ifj.: Masaccio-emlékérem (2002; öntött bronz)

• Művészeti kislexikon. Szerk. Végh János. Budapest :Corvina Kiadó, 2006. Tondo lásd 221. p. ISBN 963-13-5534-9
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.