Tom Daley

Első példaképei Alexandre Despatie – kanadai műugró, aki 13 évesen aranyérmet nyert az 1998-as Nemzetközösségi Játékokon – és Leon Taylor – brit műugró, aki később a mentora lett – voltak.^[6] Mikor Daley rendszeresen járt műugróórákra, egy edző 2002 szeptemberében egy versenyképes csapatba helyezte. Az első versenye a Nemzeti Kezdő Bajnokság volt 2003 áprilisában, ahol érmet nyert a 8/9 éves fiúk kategóriájában. 2003 szeptemberében, részt vett egy meghívásos versenyen Southamptonban, ahol megnyerte az 1 méteres és a 3 méteres műugrásokat, és először versenyzett szélesebb közönség előtt. Daley megnyerte a korcsoportjában a brit bajnokságot az műugró 1 méteres és a 3 méteres és a toronyugró versenyszámokat, 2004, 2005 és 2006-ban.^[7]

2004 júniusában, a 10. születésnapja utáni hónapban, megnyert egy nemzeti junior (18 év alatti) versenyt, amellyel az esemény legfiatalabb győztese lett.^[7] 2005-ben Daley vendégként versenyzett az Australian Elite Junior Nationalsben és első lett az toronyugrásban, második az műugró 3 méteres ugrásban, a 14-15 évesek korcsoportjában. Ő szintén a 14-15 évesek korcsoportjában versenyzett a 2005-ös aacheni junior nemzetközi versenyen, második helyezést érve el az toronyugró, harmadikat pedig az műugró 3 méteres számokban. 2006-ban nem válogatták be a Nemzetközösségi Játékok Angol csapatába a kora miatt.^[8] 2006-ban ő volt a 18 év alatti 3 méteres emelvényről és műugrás brit bajnoka, és második lett a 10 méteres ugrásból, a 2007-es Brit Bajnokságon.^[7]

2007-ben (12 évesen) különleges engedélyt kapott, hogy részt vegyen az Ausztrál Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon ahol – a minimális életkor tizenöt év – Callum Johnstone-nal végül második lett a szinkronugrásban. 2008-ban megnyerte az egyéni és – Blake Aldridge oldalán – a páros számot is a brit felnőtt bajnokságban. A Világkupán egy ezüstöt és egy bronzot nyert, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb brit műugró érmese. 2008 márciusban újabb rekordot döntött, amikor megnyerte az eindhoveni vizes Európa-bajnokságon a 10 méteres toronyugrást, s ezzel a teljesítménnyel pedig minden idők legfiatalabb Eb-győztese lett.^[9]

14 évesen ott volt Pekingben, élete első nyári olimpiáján,^[10] mely nem hozott számára igazi sikert, hiszen párosban nyolcadik, egyesben csak a hetedik helyen végzett. Egy hónappal később a FINA junior világbajnokságán – melyen fiatal kora miatt először indulhatott – viszont 2. lett.^[9] Négy évvel később Londonban, a hazai rendezésű ötkarikás játékokon egyéniben felállhatott a dobogó harmadik fokára,^[10] de szinkronugrásban csak a negyedikek lettek Peter Waterfielddel.^[11]

2016-ban, a londoni vizes Eb-n megnyerte a férfi toronyugrást,^[12] míg a férfi szinkronugrásban – Daniel Goodfellow-val, a németek mögött – ezüstérmes lett.^[13] 22 éves volt, amikor a 2016-os riói olimpián – remek párost alkotva a 19 éves Goodfellow-val – másodszor is olimpiai bronzérmes lett,^[14] viszont az egyéni toronyugrás elődöntőjében az utolsó, 18. helyen végzett.^[15]

Az Európai Úszószövetség (LEN) szavazásán – 2009 és 2015 után harmadszor – 2017 legjobb európai férfi műugrójának választották.^[16]

11-től 14 éves koráig, Daley az Eggbuckland Community Collegeba járt.^[17] 13 évesen a híresség támogatója lett a ChildLine nevű segélyvonalnak, és ekkor derült ki, hogy őt 18 hónappal korábban már terrorizálták az iskolában.^[18] 2009 áprilisában, megjelent a Plymouth helyi újságjában, a The Herald-ban, hogy az olimpia óta terrorizálják az iskolában,^[19] az apja azt mondta a BBC-nek, hogy ideiglenesen bevonják őt is, mert a probléma ellen minden hatástalan. A médiában dicsérték Daleyt és beszéltek a problémájáról.^[20][21] Daley teljes ösztöndíjat kapott a Brighton Collegeba, de az otthontól való nagy távolság miatt az apjához fordult, majd a helyi iskola, a Plymouth College felajánlott egy "igen jelentős ösztöndíjat", majd pár napra rá bebizonyosodott, hogy Daleyt beíratták a Plymouth Collegeba.^[22]

2012-ben, Baley befejezte haladó szintű tanulmányait matematikából, spanyolból és fényképezésből. Daley úgy döntött, hogy nem vállalja a nemzetközi érettségit, a 2012-es olimpiára való felkészülés miatt.

Daley Plymouthban született, Devonban, az Egyesült Királyságban, Debbie (született: Selvester) és Robert Daley fiaként.^[23] Két testvére van, William, aki 3 évvel fiatalabb, és Ben, aki 5-tel.^[24] Apja, Robert agytumorban halt meg, 2011. május 27-én, 40 évesen.^[25]

2013. december 2-án Daley feltöltött egy videót a YouTube-ra, amelyben bejelentette, hogy kapcsolata van egy férfival az év eleje óta.^[26][27] A vőlegénye az amerikai forgatókönyvíró, filmrendező és filmproducer, Dustin Lance Black.^[28] Együtt élnek Londonban. Egy a Times-nak adott interjújában elmondta, hogy a 2012-es olimpia idején a vakuk elvonták a figyelmét és meg kellett ismételnie az ugrást, ezután poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedett és csak Dustin Lance Black miatt folytatta a műugrást.^[forrás?] Daley és Black 2015 október 1-jén eljegyezték egymást,^[29] majd 2017. május 6-án, a Plymouth közelében fekvő Bovey-kastélyban egybekeltek.^[30] 2018. február 14-én Daley Instagram-fiókján keresztül jelentette be, hogy férjével első gyermeküket a béranyaság révén várják.^[31][32] Fiuk, Robert "Robbie" Ray Black-Daley 2018. június 27-én született.^[33] A család Londonban él.^[34]

____
^† = Blake Aldrige-al
^§ = Max Brick-kel
^@ = Peter Waterfield-del
^? = Jack Laugher-rel
^% = James Denny-vel
^& = Rebecca Gallantree-vel
* = Alicia Blagg-gel
⁼ = Daniel Goodfellow-val

• Az év európai műugrója (LEN) (2017)^[37]