Timpanon

A timpanon (tümpanon) eredeti jelentése szerint ókori zeneszerszám, az építészetben nevét ablak- és ajtózáradék felett alkalmazott díszítések megnevezésére is használták.

Leggyakoribb jelentése most az orommező: a nyeregtetős épületek háromszög alakú, esetleg ívesen zárt, párkánnyal határolt homlokfelülete, illetve fülkéje, amit gyakran szobordíszekkel töltöttek ki. Formája és helye az épület homlokzatán megkötötte az ábrázolandók kompozícióját, érvényesülését pedig zavarta az előreugró eresz. Ezen úgy segítettek, hogy a timpanon hátfalát előre hozták, a figurákat pedig megemelt talapzatra tették. A görög templomok timpanondíszeinek a legkorábbi időkben bajelhárító szerepe volt; a szimmetrikusan elhelyezett állatalakok közé a legtöbbször Gorgó-alakot állítottak (Korküra). Később a templom istenéhez vagy a városhoz köthető mitológiai jelenetek kerültek a képmezőbe (Olümpiai Zeusz-templom).

A román kori művészetben

Két erdélyi román kori templom timpanonja életfajelenettel:Vurpód és Vízakna

Rajz a soproni Szent Jakab-kápolna nevezetes timpanonjáról, ahol sárkányok állnak az életfa mellett

Rajz a monoszlói templom déli kapujának életfás timpanonjáról, ahol madarak állnak az életfa mellett

A kapu feletti ívmező nem csak háromszög alakú lehetett, hanem a román kori építészetben félköríves. Ezt a mezőt általában, festéssel vagy kőfaragással gazdagon díszítették. Magyarországon sok régi templom román kori timpanon díszítése maradt fönn. Néhányat megtalálunk a következő falvak és városok templomainál: Zalaháshágy, Monoszló, Csempeszkopács, Sopron, Szeged, Böde, Domonkosfa, Halmágy, Ják, Vurpód, Vízakna. A magyarországi templomoknál igen gyakori az életfa jelenet a román kori timpanonokon.

A Pannonhalmi Apátság kerengőjére nyíló Porta Speciosa (díszkapu)

Igen szép az a megoldás, amikor díszkapu (bélletes kapu) orommezejét díszíti a timpanon. Egyik szép emlékünk Pannonhalmán látható. Emlékezetes díszkapuja volt Esztergomban a középkori Szent Adalbert székesegyháznak.

Kapcsolódó szócikkek

Források

Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 600. o.
Románkori templomkapuk: Régi és új műveltség egymásrarétegződése a románkori templomok épületszobrászatában, kapukon és oszlopokon. Gyűjtötte és válogatta Bérczi Szaniszló, Bérczi Katalin, Bérczi Zsófia. Budapest: ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport. 1997. ISBN 963-00-6320-4
Dercsényi Dezső (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns) Egyetemi nyomda, Budapest

A Wikimédia Commons tartalmaz Timpanon témájú médiaállományokat.