Tersánszky Józsi Jenő

Tersánszky Jakab és Fox Etelka elsőszülött gyermekeként született Nagybányán, 1888. szeptember 12-éről 13-ára virradó éjszakán, éjfél körül, vallása római katolikus. 1906-ban érettségizett szülővárosában. Eredetileg festőnek készült, de apja nyomására jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván. 1907-ben egy évig gyakornokként joggal foglalkozott Nagybányán, majd beiratkozott az eperjesi jogakadémiára.

Tervei szerint a Budapesti Tudományegyetem jogi karán készült folytatni tanulmányait, de a tandíjra összespórolt összeget végül elmulatta és kénytelen volt segédmunkásnak állni. Első novelláját, a Csöndes embereket is pénzgondjai enyhítésére írta. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, így jelenhetett meg első írása 1910 februárjában a Nyugatban. Alig egy évvel később, 1911-ben novelláskötetét kiadta a Nyugat Könyvtár.

Az első világháborúban mint önkéntes vett részt, 1918-ban olasz fogságba esett és csak 1919 augusztusának elején érkezett vissza Budapestre. A háborús élményeit Viszontlátásra, drága című regényében örökítette meg. A regény a magyar háborúellenes irodalom egyik kiemelkedő alkotása, amelyet Ady a Nyugat 1916. december 1-ei számában^[4] "az első igazi háborús regény"-ként méltatott. Tersánszky első igazi nagy írói sikere is ehhez fűződik.

1918-ban már válogatott elbeszélései is megjelentek. A Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt szimpatizált a forradalommal, amelynek bukása után a kommunizmus iránti nem titkolt rokonszenve miatt a Horthy-korszakban rengeteg támadás érte. A húszas évek elejére nélkülözései különös mód megviselték. 1921. június 16-án még öngyilkosságot is megkísérelt, az Erzsébet hídról a Dunába vetette magát.^[5] Szerencsés megmenekülése hírét olvasta az újságban az irodalom iránt érdeklődő Molnár Sári (1896-1960, Kornhauser Henrik és Roth Ernesztina lánya), aki levelezni kezdett az íróval, s végül 1921. szeptember 8-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötöttek.^[6]

Gyors egymásutánban születtek művei, köztük a Kakuk Marci ifjúsága, ami 1921-ben jelent meg, és amely fő művének, a ciklikus szerkezetű Kakuk Marci regénynek az első darabja. A Nyugat folytatásokban közölte Rossz szomszédok című regényét, majd 1922 júliusában a lap főmunkatársai közé került.

A polgári társadalom keretei közül kihullott, máról holnapra élő csavargót nem rajzolta ideálalakká: látta hibáit és életformájának fogyatékosságát, egyediségét is.

Érdeklődése ezzel egy időben a színház felé fordult, 1923-ban a Magyar Színház tűzte műsorára Szidike című darabját, amelyet később átdolgozott. Ettől kezdve sorra mutatták be darabjait a magyar színházak. 1927-ben a három évvel korábban megírt A céda és a szűz című kisregényét „szeméremsértőnek” találták, emiatt két havi börtönbüntetést kapott, melynek egy részét letöltötte. 1932-ben sajátos színházat is szervezett, a Képeskönyv Kabarét, ahol kis regős együttesével maga is fellépett. Anyagi nehézségeinek enyhítésére számos detektívtörténetet és krimit is írt, miközben folyamatosan írta az egyre gyarapodó Kakuk Marci-történeteket is.

1940-től mint újságíró riporter dolgozott a Híd című lapnak, két évvel később itt jelent meg Félbolond című regénye is. 1944-ben hamis igazolványokat szerzett a menekülő zsidóknak, a háború után pedig zenehumoristaként szórakozóhelyeken, bárokban lépett fel, miközben dolgozott a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának is. 1948-tól állami évjáradékban részesítették, Párizsban is megfordult. 1950-től kezdve a dogmatikus irodalompolitika következtében nem tudott publikálni. 1952-ben felkérték, hogy a magyar írók által Rákosi Mátyás 60. születésnapjára összeállított köszöntő kötetbe írjon. Tersánszky A nadrágtartógyáros címmel írt egy művet. Az alacsony Rákosiról köztudott volt, hogy nadrágtartót hordott. A hatalom ezt Rákosi kigúnyolásának vette. Az írás természetesen nem került be az ünnepi kötetbe.^[7]

Munkakedvét ezek után se vesztette el. Mint sokan mások, ekkoriban ő is meséket, bábjeleneteket írt, valamint maradandó értékekkel gyarapította a magyar ifjúsági irodalmat. 1955-ben válogatott novelláskötetének kiadásával tért vissza az irodalmi életbe; 1957-ben pedig világot látott elbeszéléseinek kétkötetes gyűjteménye is, A tiroli kocsmáros címmel.

1960-ban hunyt el felesége, akit példás odaadással ápolt élete végéig.

Utolsó jelentős műve, a Nagy árnyakról bizalmasan című emlékezésgyűjtemény 1962-ben jelent meg, ebben neves irodalmi kortársainak portréját rajzolta meg némi iróniával.

1965 nyarán másodszor is megnősült, Szántó Margitot vette feleségül.

Halála előtt még megérhette néhány színházi bemutatóját. A János kórházban hunyta le szemét örökre, 1969. június 12-én.

Munkásságát többször is Baumgarten-díjjal jutalmazták (1929, 1930, 1931, 1934) 1949-ben pedig Kossuth-díjat kapott.

Három évtizedig élt Budán az Avar utcában. A Németvölgy és Krisztinaváros jellegzetes alakja volt. Naponta találkozhattak vele a környék lakói, nemegyszer – utcai – tilinkójátékával is elbűvölte az éppen arra járókat. Mindennapos vendége volt a környék szép számú borozójának, kocsmájának.^[5] Asztalánál a művésztársak mellett helyet foglalhatott bárki, a "TF"-es hallgatótól a Déli pályaudvar "Tüzép"^[8] telepének szenes emberéig.

• A tavasz napja sütötte... Novellák; Nyugat, Bp., 1911
• Viszontlátásra drága... Regény; Pallas Ny., Bp., 1916 (Nyugat folyóirat könyvei)
• A kék gondviselés, amelyről csak egy bizonyos. Regény; Táltos, Bp., 1918
• Kísérletek, ifjúság. Elbeszélések; Nyugat, Bp., 1918

• Mike Pál emlékei; Athenaeum, Bp., 192? (Ajándék)
• A Sámsonok; Magyarság, Bp., 1922 (A Magyarság könyvtára)
• A két zöld ász. Buzikán Mátyás a hamiskártyás emlékiratai. Regény; Franklin, Bp., 1922
• Kakuk Marci ifjúsága; Amicus, Bp., 1923
• A repülő család. Regény; Athenaeum, Bp., 1923
• Jámbor Óska. Regény; Pallas, Bp., 1924
• A céda és a szűz; Amicus, Bp., 1925
• A havasi selyemfiú; Amicus, Bp., 1925
• Rossz szomszédok. Regény; Grill, Bp., 1926 (A toll mesterei)
• Az őrült szerelme; Tolnai, Bp., 1928
• A margarétás dal; Nyugat, Bp., 1929
• A nevelőkisasszony. Regény; Pesti Napló, Bp., 1930
• Az elveszett notesz; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Bp., 1932 (Világvárosi regények)
• Szerenád; Révai, Bp., 1934 (Magyar mesgyén)
• Kakuk Marci a zendülők közt; Nyugat, Bp., 1934
• Kakuk Marci vadászkalandja; Franklin Társulat, Bp., 1935
• Kakuk Marci szerencséje; Athenaeum, Bp., 1936
• Legenda a nyúlpaprikásról; Dante, Bp., 1936
• A szerelmes csóka; Franklin, Bp., 1937
• Kakuk Marci kortesúton; Athenaeum, Bp., 1937
• Majomszőrpárna. Történet a férfiről, aki elveszett egy nő hajában; Törekvés Ny., Bp., 1938 (Új magazin könyvek)
• A magyarok története; Cserépfalvi, Bp., 1938 (angolul, franciául is)
• A vezérbika emlékiratai; Cserépfalvi, Bp., 1938
• Legenda a nyúlpaprikásról. Regény; Harmonia Kultúrbizottság, Bp., 1939 (Magyar írás – magyar lélek)
• Mese a buta nyúlról; Officina, Bp., 1939 (Officina mesekönyvek)
• Az én fiam!; Athenaeum, Bp., 1940
• Az ékköves melltű. Regény; Centrum, Bp., 1941 (A Film Színház Irodalom regénymelléklete)
• Az amerikai örökség; Nyugat, Bp., 1941
• A bátor nyírőlegény. Regény; Magyar Népművelők Társaság, Bp., 1941 (Érdekes regények. Röptében a világ körül)
• Okos és Oktondi; Officina, Bp., 1941
• Annuska; Nyugat, Bp., 1941
• Ligeti Ernő: Jákób az angyallal. Kis regény / Tersánszky J. Jenő: Forradalom a jég között. Kis regény; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk)
• A gyilkos; Napsugár, Bp., 1942 (Napsugár könyvek)
• Kakuk Marci. Regény. 1-2.; teljes kiad.; Magyar Élet, Bp., 1942
• Az átok; Stádium Ny., Bp., 1942 (Nemzeti könyvtár)
• A vén kandúr; Áchim, Bp., 1942 (Százezrek könyve)
• Selyemfiú. Regény; Jelen, Bp., 1942 ("Jelen" könyvkiadó modern sorozata)
• Szerelmi bonyodalom; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• Furcsa kísértet; Hungária Ny., Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• Az élet titka. A király bölcsessége; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• Kakuk Marci rendet csinál; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• A milliomos kalandjai; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• Győz a becsület; Áchim, Bp., 1943 (Budapesti regények)
• "Vadregény". Regény; Egyetemi Ny., Bp., 1943
• Pimpi, a csíz és egyéb elbeszélések; Egyetemi Ny., Bp., 1943
• Tíz taktus története; Új Hang, Bp., 1943
• Az elnök úr inasévei. Regény; Bersenyi, Bp., 1943
• Az ékszer; Rubletzky, Bp., 1943 (Budapesti regények)
• Kaland a villában; Aesopus, Bp., 1944
• Új legenda; Keresztes, Bp., 1944

• A félbolond. Regény; Egyetemi Ny., Bp., 1947
• III. Bandika a vészben; Stúdió, Bp., 1947
• Én fogom az aranyhalat; Magyar Központi Híradó Ny., Bp., 1947 (Rádió gyermekújság könyvek)
• Sziget a Dunán. Regény; Révai, Bp., 1948 (Révai könyvtár)
• Egy ceruza története. Regény; Révai, Bp., 1948
• Egy szarvasgím története. Ifjúsági regény; Révai, Bp., 1948
• Végh György–Visegrádi Gabriella–Tersánszky Józsi Jenő: Mesék, versek, játékok; Szikra, Bp., 1948
• Egy kézikocsi története. Regény; Révai, Bp., 1949 (Révai könyvtár)
• Hárs László: A menyecske meg a pap / Tersánszky J. Jenő: Olgi, Gyurka, Lonci; Művelt Nép, Bp., 1952 (Bábszínpad)
• Táltos bárány; Művelt Nép, Bp., 1953 (Bábszínpad)
• A harmadik fiú. Mesejáték; Művelt Nép, Bp., 1953 (Színjátszók könyvtára)
• Misi Mókus kalandjai; Ifjúsági, Bp., 1953
• Tersánszky J. Jenő: A gyomorerősítő / Füsi József: Szüret előtt; Honvéd, Bp., 1954 (Szabad Hazánkért kiskönyvtára)
• A síró babák; Népszava, Bp., 1954 (Színjátszók könyvtára)
• Egy biciklifék története; Magvető, Bp., 1955
• A vándor. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1955
• Makk Marci hőstette; bábterv. Papp Tamás, jelenetterv., fénykép Langer Klára; Ifjúsági, Bp., 1956
• A szerelmes csóka és más regények; Magvető, Bp., 1956
• Viszontlátásra, drága... Összegyűjtött kisregények; Magvető, Bp., 1957
• Kacor Dani csínyjei; Magvető, Bp., 1957
• Illatos levélkék; Magvető, Bp., 1958
• A tiroli kocsmáros. Elbeszélések. 1910-1958; Magvető, Bp., 1958
• Nagy árnyakról bizalmasan; Magvető, Bp., 1962
• Rekőttes. Regény; Magvető, Bp., 1963
• Sarkantyúvirág; Magvető, Bp., 1963
• Nagy árnyakról bizalmasan; 2., bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1964
• Új legenda és más regények; Magvető, Bp., 1967
• Életem regényei; Magvető, Bp., 1968

• Sziget a Dunán. Kisregények; Magvető, Bp., 1970
• A kegyelmesasszony portréja; Magvető, Bp., 1971
• A veszedelmes napló. Kisregények, elbeszélések; Magvető, Bp., 1972
• Barbara szerelme; Magvető, Bp., 1972
• Tollal és gitárral; Magvető, Bp., 1973
• Három történet; Magvető, Bp., 1975 (Tersánszky Józsi Jenő válogatott művei)
• A havasi selyemfiú. Válogatott kisregények; Magvető, Bp., 1976 (Tersánszky J. Jenő válogatott művei)
• Bűnügy, lélekelemzéssel; Magvető, Bp., 1976
• Jancsi, a csacsi; Móra, Bp., 1977 (Már tudok olvasni)
• A síró babák és más mesék; Móra, Bp., 1977
• Tersánszky Józsi Jenő válogatott művei; vál., szöveggond., jegyz. Tarján Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Magyar remekírók)
• A vén kandúr; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1980 (Tersánszky J. Jenő válogatott művei)

• Kakuk Marci hősszínész; Magyar Hírlap–Maecenas, Bp., 1993 (Havi klasszikusok)
• A kegyetlen primadonna. Válogatott novellák; vál., szerk. Domokos Mátyás; Osiris-Századvég, Bp., 1995 (Osiris könyvtár Irodalom)
• Csöndes emberek; szerk. Annus József; Szabad Föld, Bp., 2000 (Szabad Föld kiskönyvtár)
• Nela, Sa, Veron; Holnap, Bp., 2005
• Grillusz úr sárgarigói; Holnap, Bp., 2010
• A rejtelmes bábu; Holnap, Bp., 2011
• Delírium. Válogatott novellák; szerk. Nyerges Gábor Ádám; Holnap, Bp., 2021

• Baumgarten-díj (1929, 1930, 1931, 1934)
• Kossuth-díj (1949)

• Fémes Beck Vilmos szobrász megörökítette az örökvidám, édes-keserű Tersánszky-fejet 1910-ben.
• Emléktáblája egykori lakóházán (Bp., XII. kerület, Avar utca 9.)
• Nagybányán emléktábla áll a szülőház helyén. ^[10]

• Tersánszky Józsi Jenővel – az ötvenes években – sokan mint zenésszel, együttesvezetővel találkoztak először. A vasárnap délutáni Kincses Kalendárium című rádióműsornak társaival együtt visszatérő fellépői voltak. A „Furulyás író” Zelk Zoltánt is megihlette.
• Szertornász múltjára, eredményeire büszkébb volt, mint Kossuth-díjára. Talán nem véletlenül lakott a Testnevelési Főiskola mögött, az Avar utcában.
• Nagy borivó volt, állandó vendége a Márvány, a Mészáros utca és a szűkebb környék vendéglőinek, borozóinak. A bor elsősorban mesélőkedvére volt hatással. „Dőltek belőle” a „terszánszkyádák”, ahogy Galsai Pongrác nevezte ezeket.

• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
• Tersánszky Józsi Jenő
• Tersánszky J. Jenő: Igaz regény – Saját életem
• Tersánszky Józsi Jenő életrajza

• Tersánszky Józsi Jenő a Hunlit Oldalon Archiválva 2007. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tersánszky Jenő profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján: életrajza, művei, bibliográfia, szakirodalom
• LITERATURA.HU
• Rónay László tanulmánya
• Zelk Zoltán verse: Halálűző furulya^{[halott link]}
• Takács Tibor: Kakukk Marci a szertornász
• Tersánszky Józsi Jenő a PORT.hu-n (magyarul)
• Kerékgyártó István: Tersánszky Józsi Jenő alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1969 (Arcok és vallomások)
• Rónay László: Tersánszky Józsi Jenő; Gondolat, Bp., 1983 (Nagy magyar írók)
• Rónay László: "Tudják-e, ki vagyok?". Tersánszky Józsi Jenő; Móra, Bp., 1988
• Tanácskozás Tersánszky Józsi Jenő életművéről; szerk. Jung Károly; Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutató Intézet, Újvidék, 1991
• Virgonc szavak virgonc királya. In memoriam Tersánszky Józsi Jenő; vál., szerk., összeáll. Tarján Tamás; Nap, Bp., 1999 (In memoriam)
• Tüskés, Gábor: Zur Metamorphose des Schelms im modernen Roman: Jenő J. Tersánszky: Marci Kakuk, Münster, Monsenstein und Vannerdat, 2015, 101 p.
• Fráter Zoltán: Itt vagyok, ni! Tersánszky Józsi Jenő ezer élete; Holnap, Bp, 2021