Szia!

Teljesen jól csináltad. :-) - Totya (vitæ) 2007. január 23., 11:27 (CET)

Köszönöm a gyors utánanézést, úgy tűnik, hogy akkor a falu még nem létezett ezen a néven. Egyébként a Draganićról szóló szócikket én írtam és valóban van benne Goljak falu is, csak ez nem azonos az általam keresettel. Ettől északra kellene lennie Budrovci és Mrzljaki között. (A szócikkben hivatkozott honlapon találsz róla térképet is). Az E-mail címem: darant@chello.hu

Kedves Mkalman! Először is én is üdvözöllek a Wikipédiában, ahol sok hasznos szerkesztést és szép élményeket kívánok! Az észrevételeidet köszönöm, én magam visszaállítottam a helyes változatot. Mindig tanul az ember itt! Üdvözlettel: --Adapa 2007. február 19., 16:44 (CET)

Az ötletet a Kocsmafal Javaslatok vagy Egyéb oldalán vetheted fel. (A Kocsmafalat lásd a Közösségi portálon, a Kapcsolatfelvétel szakaszban.) Egyébként Te is írhatnál a felhasználói lapodra magadról valamit. Pl. a nemedről. :-) --Adapa 2007. február 20., 09:26 (CET)

Szia!

Ne haragudj, hogy eddig nem reagáltam!

Egyetértek az érveléseddel. Adapa vitalapjába csak azért nem akartam beleírni, mert már archiválta; meg amúgy sem írhattam volna mást, mint hogy rendben, s ő is elfogadta az érvedet. Adam78 ✉ 2007. március 1., 02:29 (CET)

Kedves Kálmán! A wikiben általános a tegeződés, rangtól, kortól etc. függetlenül. Már a koromnál fogva is tegeződhetünk (56 év). Örülök, hogy az általam prezentált anyagok forrásként (!) is szolgálhatnak. Meg kell azonban őszintén mondanom, hogy az alább felsorolt művek megírásában, szerkesztésében ugyan részt vettem, de Győr-Moson-Sopron megye településeinek megírásában a 124 szerző közül én csak egy voltam. (1998-as kiadásban). Az általam megírt részek általában a Sokorói-dombság területére vonatkoznak. A wikis cikkek forrásmunkái:

• (1) dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 963 9098 00 1 Ö; ISBN 963 9089 07 9 és
• (2) CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963 9089 94 X

A wikiben feldolgozott anyagokat dr. Fekete Mátyástól kaptam (aki az elsőnek megnevezett mű franchite kiadásának főszerkesztője volt.) A wikiben megírt Zsira település monográfiáját Kelemen Endréné írta meg. Megpróbáltam a fellelhetőségét megkeresni, de nem sikerült, mert a team 1997-1998-ban dolgozott együtt és utána feloszlott. Sopron és környéke régiókoordinátora dr. Pogorisky Béla volt (9400 Sopron, Király Jenő u. 18. tel: (99) 313-946).

Az (1) nek idézett mű 970.-980. oldala sorolja fel a bibliográfiát, de saját tapasztalatom szerint a kisebb települések bibliográfiája nem teljes körűen lett megjelölve. Nagy valószínűséggel Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Bp. Országos monográfia Társ. (1909) (8) 464 p.-ból valók a történeti részek, mert a főfeladat javarészt a települések XX. századi eseményeinek feldolgozása volt.

Amennyiben további keresésre volna szükség, szívesen megpróbálok segíteni. Sóhivatal 2007. március 14., 06:21 (CET)

Nekem kicsit veretesen hangzik ez a "hűségére térés", utoljára a Pallasban olvastam ilyen hangzatos kifejezéseket. Tényleg átjavítottam valamit leközlésileg? Hát, előfordul. Inkább csak tutyimutyiskodtam vele, még akad rajta javítanivaló. Hát, elég nehéz néha ezeket a Szinnyeis, Pallasos szövegeket "újrafogalmazni" úgy, hogy mindenkinek a szájíze szerint hangozzék. Ha hangosan felolvasod, rájössz. Így magadban olvasva még csak elmegy, de ha már kimondod! Kissé bizony ráragadt egy évszázad pora. Azért csak írogass bele nyugodtan! Kata 2007. március 20., 12:01 (CET)

Még valami. Ha akad építő jellegű javaslatod arra, hogyan lehetne megoldani ezeknek az igen felgyülemlett Szinnyeiből származó cikkeknek a műfelsorolás részében az átírásokat - méghozzá egységes módon, akkor légy kedves írni. Sajnos leesik a fejem a fáradtságtól, így pillanatnyilag nem vagyok képes tisztességes alkotó munkára. Ha elütöttem volna valamit, elnézést, nem szándékos volt. Kata 2007. március 20., 18:39 (CET)

Szia! Kerítés, mint partnerek összehozása: az a a gyanúm, hogy irodalmazási technika témában igen jóízűeket tudnál huzakodni és egyezkedni User:Bennó és User:Pasztilla kollégákkal. Próbáld ki!

Jellemző (rám is, de a Wikipédiára is...:), hogy nem tudnám hirtelen megmondani, hol van a legjobban összeszedve az idevágó ismerethalmaz. Talán a WP:ELL, WP:IDÉZD lapokon találsz továbblépőket.--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. március 21., 09:58 (CET)

Szia, Kálmán! A nagykötőjel kapcsán ez a belinkelt szövegrész erősen meglepett, súlyos ármányt gyanítok valahol. Azt még csak elképzelni sem tudom, mi lehet e passzus forrása, mert sem az AkH, sem az OH nem ír ilyesmiről, hogy körül vagy bármely névutóval súlyosbítva ne volna nagykötőjel az év számok közötti nagykötőjel, pedig most tüzetesen végignéztem mindkettőt. Igazából nem csoda, hogy nem ír ilyet, mert púrus logikával az „1991–1993 körül kezdte az egyetemet” mondat tulajdonképpeni jelentése az „1991–1993 közötti évek valamelyikében kezdte az egyetemet”, azaz messze nem körülbelüliséget vagy vagylagosságot jelöl a szó szoros értelmében, hanem egy lehetséges intervallumot ad meg, ha úgy tetszik. Vagylagosság akkor lenne, ha vagy 1991-ben, vagy 1993-ban kezdte az egyetemet, de ugyebár nem erről van szó (és ennek analógiáján az egymást követő évek esetében is nagykötőjeles). Az a sanda gyanúm, hogy a fenti szócikkpasszus súlyosan összemosódott egy valóban létező szabály, mégpeniglen (elő nem veszem megint a pontos meghivatkozás kedvéért) amelyik a körülbelüliséget fejezi ki két szám összekpacsolásakor: „Hozz be 5-6 paradicsomot a kertből”, „3-4 alkalommal mentünk moziba”, „15-20 rendőr biztosította a helyszínt”, ezekben az esetekben szó sincs intervallumról, ezek tényleg körülbelüliséget fejeznek ki, lehet, hogy a rendőrök huszonketten voltak, megeshet, hogy négy paradicsomot hozok be, de az nem fordulhat elő, hogy 1989-ben kezdte az egyetemet.

Az irodalmi hivatkozásokat bizony rendbe kéne tenni, de azt tudod, hogy súlyosan bele fogunk nyomorodni idegileg, főleg miután végigvívtuk a magunk csörtéit is? :-) Pasztilla 2007. április 5., 20:05 (CEST)

Bátorkodnék érdeklődni, vajh mi összefüggés van a laptörténet és az említett felhasználónak írt észrevételem között? Meglepne, ha bármi is lenne.--Linkoman 2007. május 18., 16:09 (CEST)

Eszergomi érsekek

I'am very sory. Igen, igazad van. Én is elájulnék, ha 2 hónap múlva hűlt helyét találnám az anyagnak. Kiírtam a kocsmafalra a véleményemet. De. Gondolom, ha ez a téma érdekel, össze kellene dolgoznunk. Az esztegomi érsekek kiindulópontja az volt, hogy megcsináltam a poznań-gnieznoi érsekekét (ők volatk évszázadokig a hercegpriomások) és ennek kapcsán gondoltam, hogy a lengyel táblázat jobb... És jobb a cikk alján lévő box is. Azt is át kellene venni, de nem tudom hogan, mert nem olyan rég csinálom, bár vihargyorsan tanulok... Szóval, ha tudsz segíteni, a August Hlond vagy Serédi Jusztinián, Lékai László, Mindszenty József, Csernoch János útján menj át a lengyel változatra. Ezeket azért említem, mert többnyire mindkét nyelvűt én írtam. Nos a lengyel érseki-prímási-püspöki boxok szerintem szebbek... És kösz.--RVB 2007. május 18., 17:52 (CEST)

Egyáltalán nem volt pofátlankodás, viszont szerintem épp az a jó, ha sokfelé hivatkozunk egy szócikkből, ettől leszünk interaktívak. Más kérdés, hogy ha már hivatkozunk, olyasmire érdemes, amire valószínűleg van/lesz szócikk - ebben az esetben a védőszentek inkább számításba jönnek, mint a róluk elnevezett vidéki templom. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 23., 12:35 (CEST)

Szándékodnak megfelelően eltávolítottam a lapról a redirektet, a lap üressé vált, és kértem az azonnali törlését, rád hivatkozva. Üdv.--Linkoman 2007. május 30., 16:58 (CEST)

Próbáltad már úgy, hogy nem Wordban szerkeszted, hanem pl. jegyzettömbbel? Én sem vagyok számítógépguru, de lehet, hogy a wikipédia nem tud mit kezdeni a Word formátummal. Az ilyen jellegű kérdéseket a kocsmafal műszaki vagy a kocsmafal kezdők részében érdemes feltenni. A lelkesedésedet pedig ne veszítsd el ennyi miatt... És nagyon remélem, hogy nem vetted zokon a törlésre jelölést. Üdvözlettel --Hkoala ^vita 2007. június 13., 16:57 (CEST)

Kérdezted, hogy hogy lehet alalcímekre hivatkozni. Annakidején sokat gondolkoztam rajta, a megoldás nekem nem tetszik, de triviális: a hivatkozásnál minden alcím egyenrangú, mindegy mi alá mi van besorolva. Pl.: Rákóczi-szabadságharc#Az ónodi országgyűlés. (Én talán úgy jöttem rá, hogy a tartalomjegyzékben rákattintottam, és kimásoltam a böngésző címsokórából a megfeleő részt.) Üdv: FBöbe 2007. június 15., 22:44 (CEST)

mélységes tisztelettel hadd hívjam fel a szíves figyelmedet arra, hogy kialakítottunk néhány szokást a magyar Wikipédián: nem használunk csillagot és keresztet (mint pl. a német Wikipédiában) + utalunk rá, ha a szül-hal időpont és hely adatok közül valamelyik nem ismert vagy bizonytalan. Ha megvan, akkor bátran beírjuk. Előre is köszönöm.--Linkoman 2007. június 27., 18:13 (CEST)

Kedves Mkalman, egyértelműsítő lapot lehet egyszerűen és kevésbé egyszerűen is scinálni:

• Egyszerűen: az egyértelműsítendő kifejezéssel nyitsz egy új lapot, és felsorolod az egyértelműsítendő tételeket: pl. Malacka. A Malacka szó jelentései:
  * [Malacka (mesefigura}|Malacka]] Milne mesehőse,
  Malacka (település)|Malacka]] - település Szlovákiában.
• és az egész alá {{egyert} (utána is kettős zárjel, cska itt nem akartam, hogy működjön.)

A bonyolult mód az, amikor a fő jelentés a szócikk címe + a szócikkben teszünk egy utalást arra, hogy a "szócikk címe (egyértelműsítő lap)"on található a többi jelentése. (Ez pl. indokolt lehet Budapest esetében, ahol a többség a fővárost keresi és nem pl. a Jethro Tull azonos című dalát.)

Bátorítanálak, hogy vállald fel nyugodtan az egyértelműsítő lap készítését, hiszen annak érdemes csinálnia, aki elnevezi a külömböző lapokat az azonos nevű személyekről. Üdv.--Linkoman 2007. július 3., 13:38 (CEST)

Gratulálok az elsőhöz, kövesse a többi is!.--Linkoman 2007. július 3., 15:49 (CEST)

Kedves Kálmán!

Gondolom, hogy csak egy olyan Mészáros Kálmán van, aki a Rákóczi Szabadságharccal foglalkozik, és Budapesten valamint Tápiószentmártonon él.

Üdvözlettel: Mészáros Zoltán

Szia! Köszi, amit mondtál a népviseletemről. És ha van tényleg valami amiben segíthetek csak szólj. Egyébként az userlapoddal kapcsolatban hadd ajánljak néhány sablont (Kategória:Usersablonok). Nemrég kezdtük el, és néhányan már bele is írtuk, hogy ki hol lakik. Csináltunk ilyen sablonokat és ők bekerülnek pl. a "Kategória:Budapesti wikipédisták"-ba. Ha van kedved kitehetnéd a sablont, vagy legalább leírhatnád az userlapod aljára ezt a kategóriát. Köszi és Üdv Szajci 2007. július 4., 11:34 (CEST)

Szia! Láttam próbálkoztál a lakhellyel! Én megcsináltam neked, neked csak ki kell innen vágni és berakni az userlapodra! Üdv Szajci 2007. július 4., 12:49 (CEST)

Szia! Sajnos nem tudok olyan sablonról amit mondtál. Üdv Szajci 2007. július 4., 13:01 (CEST)

így?mzolta 2007. július 4., 13:33 (CEST)

Szia! Bocs de nem értem milyen szerb, meg horvát kurucra gondolsz! Üdv Szajci 2007. július 4., 14:01 (CEST)

Ezt vágd ki:

Helló! A nevem Mészáros Kálmán.

hu Ennek a szerkesztőnek magyar az anyanyelve.

Jó cikk! Üdv Szajci 2007. július 4., 15:11 (CEST)

Leírni is nehezebb az évszámokat, de ha egyszer ez honosodott meg a wikipédián :) A másiknál nem tudom, melyik a helyes évszám, azért nem neveztem át. – Alensha ^üzi 2007. július 16., 16:02 (CEST)

Hát én úgy tudtam, hogy ahol 2 egyforma nevű és foglalkozású van, ott az évszám a következő, ami alapján megkülönböztetjük. Én nem számonkértem rajtad, csak jelzem, hogy ilyen sorszámozást nemigen használtunk eddig, de ha gondolod, vesd fel a kocsmafalon megbeszélésre. Hogy mi lesz azoknál, ahol nem ismert a pontos évszám, azt majd kitaláljuk, ha lesz ilyen cikk :) – Alensha ^üzi 2007. július 16., 16:11 (CEST)

Én vállalnám ennek a Bánffynak az átírását is, de a cikkben 1661 szerepel, az egyértelműsítőn 1660, nem tudom, melyik a helyes :) Mintacikkek: elvileg a segítség lapoknak kellene mindent leírniuk, de azokat szerintem senki nem olvasta még végig (én sem). – Alensha ^üzi 2007. július 16., 16:27 (CEST)

Oké, akkor 1661. A hasonlatod a palástról nagyon költői :) – Alensha ^üzi 2007. július 16., 16:43 (CEST)

Szia! Sajnos én ezt nem tudom, mert a németre rákatintasz, ott úgyanígy van a táblázat. Onnan másoltam át, az összeset, amit én csináltam. Szóval, ott kellene rákeresni, vagy az angolon. Üdv Szajci ^(reci) 2007. július 19., 15:48 (CEST)

Kedves Kálmán! Az általad keresett település neve jelenleg Kukeziv (Кукезів). Lvivtől észak-keletre, kb. 20 km-re fekszik. Üdvözlettel, --VargaA 2007. július 28., 23:25 (CEST)

Bár nem nekem tetted fel a kérdést, de véletlenül rábukkantam, s mivel nem látom a választ, megírom: helyes. Az olyan összetett szavakat, melyeknek valamelyik tagja szintén összetétel, 6 szótagig kell egybeírni, azon felül kötőjellel. A kötőjelet értelemszerűen kell kitenni, vagyis mivel itt az „irodalomtörténet” az első összetétel, ezért ez után. Remélem, a válasz még időben jött, bocs a beleszövegelésért. Filmfan 2007. augusztus 8., 12:11 (CEST)

A Wikipédián sajnos nem találtam útmutatást arra, hogy hogyan kell szabványosan elkészíteni egy forrásmegjelölést vagy bibliográfiai hivatkozást. A weben találtam a következő hivatkozást: http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm . Sajnos ez elég bonyolult dolog, én nem túlságosan értek hozzá. Vt6605 2007. szeptember 14., 15:26 (CEST) (a múltkor elfelejtettem aláírni, bocs.)

A Digitális Irodalmi Akadémia - http://www.irodalmiakademia.hu hasonló módon jelöli - igaz zárójelek nélkül - a digitalizált könyvei eredetét.

Digitalizált könyv - Műfaj - Kiadó - Kiadás helye - Kiadás éve - Részletes adatok Vt6605 2007. szeptember 14., 15:26 (CEST)

A Bibliográfia szócikkbe beszúrtam a következőket:

A bibliográfiai hivatkozások elkészítése

A FONS Forráskutatás és Történeti Segédtudományok ajánlása az MSZ ISO 690:1991 szabvány alapján:

http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm Vt6605 2007. szeptember 19., 11:54 (CEST)

Átjavítottam Habsburg császári, Szerb Vajdasági és Kuruc hadsereggé, megtartva a címereket. Van egy szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc) c. szócikk is, ott is konkrét területként vannak megnevezve, de ott tűnődöm, hogy hasonlóan alakítsam át, mert abban a csatában az osztrákok és szerbek mellett horvátok is álltak és mint tudjuk Horvátország végig a Habsburg uralkodó oldalán állt. 2007. október 19. Doncsecz 

Az, hogy szlovénok voltak e a kuruc seregben még nem nyert egyértelmű bizonyítást igaz, de vannak dolgok amik ezt látszanak alátámasztani. Ott van a szentgotthárdi csata. A császáriak rablásairól, de különösen a szerb csapatok visszaéléseiről sok a feljegyzés és az első hullámban lezajlott gotthárdi csatában, amit 1704-ben vívtak, a helyi lakosság is segítette Károlyi Sándort. Valószínű, hogy Bottyánhoz is álltak. Amellé a Muravidéken Rakicsánnál (ma Battyánfalva) is vívtak egy csatát a kurucok. Lehet, hogy a Muravidék végig császári kézben volt és a többi nemzetiség között is voltak olyanok, akik a császári seregben szolgáltak. De szlovénok éltek nagy számban Somogy megyében is, az pedig kuruc kézen volt huzamosabb ideig.

Attól, hogy milyen országok vettek részt egy csatában azt sokan úgy különböztetik meg, hogy volt önálló főparancsnokságuk. Az 1664-es gotthárdi csatában rengeteg más nemzetiségű szolgált, de mindegyiknek volt saját főparancsnoksága. Önálló csapatot képeztek a piemontiak és a horvátok, de mindkettő valamelyik fősereg parancsnoksága alá tartozott. Doncsecz 

Horvátországnak meg volt a maga területi autonómiája, sokkal jelentősebb mint a Vajdaságé. Most már én is úgy vélem, hogy ki kéne venni, de Horvátországgal nem hiszem, hogy meg kéne ezt tenni. Egyfelől ezért is, másfelől azért mert az 1705-ös gotthárdi csatában volt a horvátoknak önálló főparancsnoksága, azt ugyan eddig nem tudtam kideríteni, ki volt a vezérük, mert ezen a ponton a források szűkszavúak. Az 1664-es csatában kb. két ezrednek megfelelő horvát volt, s egy tiszttartó úgy emlékezik meg róluk, hogy Kussanics hada, talán te is olvastad. De a kutatók úgy vélik, még ha létezett is Kussanics, főparancsnoki tisztet nem látott el, mint mondjuk a második csatában az ottani horvátok vezetője. 2007. október 20. Doncsecz 

Így utólagosan a kuruc zászlóval kapcsolatba az a véleményem alakult ki, hogy nem kell változtatni rajta. Egyfelől az országok zászlajai állandóan változtak, egy királyság esetében főleg így volt. Más volt az Árpádok, más az Anjouk, Luxemburgiak, vagy Hunyadiak alatt és a 1848-as szabadságharcnak is volt egy saját zászlaja. 2007. október 21. Doncsecz 

Kiváncsi vagyok tényleg az 1704-es gotthárdi csatára, de azt az állítást fenntartom, hogy a helyi lakosság segített Károlyinak Rabatta kiűzésében. Ugyan a grazi várnagynak lehettek kisebb, ahogy te mondtad szedett-vetett erői, de Hesiter komoly sereggel rendelkezett. Nem értem, hogy miért értékeled a Vasvármegye könyvet mesének, mert eddig tudtommal senki nem vonta kétségbe, hogy ezzel a rajtaütésszerű támadással ment végbe a csata és a Bezerédj-féle akció is így történt, le is akartam írni az erről szóló rigmust, de nem jegyeztem fől a monográfiából. Mivel nem volt sok információm, ezért csak szűkszavúan említettem az 1704-es összecsapást, de az komoly eredmény nélkül zárult, tehát hadászatilag annyira nem volt jelentős, mint mondjuk Bottyán győzelme.
Amennyiben pedig az általam felhelyezett címer más a te elmondásod szerint, akkor ez alapján módosítani kell a kép nevét, javaslom te tedd meg, mert te többet tudsz róla.
Valamint Perjés Géza életrajzát ennyire mélyrehatóan nem tanulmányoztam, de élt egy darabig nálunk is. 2007. október 24. Doncsecz 

Szia! A fenti cikkel kapcsolatban 84.0.117.157 kifogást emelt plágium vádjával (lásd a vitalapját). Láttam, hogy részt vettél a cikk készítésében. Kérlek adj meg forrás(oka)t a cikkhez. Köszi: Samat ^{üzenetrögzítő} 2007. október 30., 23:44 (CET)

Szia.

Láttam, hogy a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos cikkeket írsz. Ha kedved van csatlakozhatnál a Hadtudományi műhelyhez. További jó szerkesztést. – Dili 2007. november 3., 13:12 (CET)

Hehe...Ha kardos kép kell, akkor mindössze annyit kell tenned, hogy a cikkértékelős sablonban Sablon:WPHADTUDOMÁNYI kicseréled a tankos képet kardosra...Ezen nem veszünk össze. - Dili 2007. november 5., 16:30 (CET)

Békés, boldog karácsonyt, és eredményes új évet kívánok!:Kossuthzs. ^vita 2007. december 22., 16:54 (CET)

Szervusz Mkalman! A főparancsnokok miatt nincs annyira vitám, de a magyar félnél nem pusztán azért írtam be őket, mert nagyon híresek, hanem mert némelyik fontos látott el. Bottyán felszabadította a Dunántúlt és meg is tartotta, Forgách pedig Erdélyből verte ki a császáriakat. A feleknél a szászok, Horvátország hosszú ideje, míg a szerbek a császári kormányzat révén élveztek autonómiát Magyarországon és ők egységesen kijelentették, hogy nem ismerik Rákóczit uruknak, ők is hadviselő fél így szerintem. Jóllehet a 48-49-es szabadságharc alatt a lázadozó szlovákoknak, meg románoknak nem volt autonómiájuk, de ők megszervezték a maguk mozgalmát, míg Rákóczi idejében nem.
Most egyébként tudok a következő ilyen háromnegyed évben aktívan tudok azt hiszem szerkeszteni, mert úgy döntöttem szakot váltok az iskolán. Remélem számíthatok a segítségetekre is. Nem sértődtem meg az üzeneten, ne érts félre, bár nem hiszem, hogy alaptalan lenne a fennt elmondott állításom, tudom sokan nem értenének egyet vele, de az angol wikin a török a Szent Liga háborújával foglalkozó szócikkben is török elleni hadviselő felek a görögök és a szerbek, mert felkeltek a törökök ellen és a maguk szerveződésében csatlakoztak a keresztény hadakhoz.  Doncsecz ^vita 2008. január 8., 17:08 (CET)

Aztán mások mégis önálló feleknek titulálják, de én nem úgy értettem, hogy leigázottak.  Doncsecz ^vita 2008. január 10., 09:20 (CET)

A gotthárdi csatában a bajor, szász, frank, sváb ezredek a német birodalmi főparancsnok Lipót Vilmos és Waldeck gróf vezérlete alatt álltak és a birodalom zászlója alatt vonultak. A piemonti ezred is a birodalmiak kötelékében állt, önálló főparancsnok nélkül, ugyanúgy a horvátok és a magyarok is. A mainzi és rajnai erők a Rajnai Szövetség által szervezett kontingensek voltak, szintén önálló főparancsnokkal, saját zászlóval, a franciák a Bourbon liliomos zászlóval és ugyancsak főparancsnokkal. Részemről ez az, ami megkülönbözteti a nemzeteket. A középiskolai történelem könyvem is a rácok, akik kiváltságokkal rendelkezett, közvetlen osztrák irányítás alatt és a horvátokat, akik széleskörű autonómiával bírtak is hadviselő félként szerepelteti.  Doncsecz ^vita 2008. január 10., 09:54 (CET)

Helyreállítottam; töltsd fel újra a helyes néven, aztán ezt jelöld megint törlésre mint duplikátumot. Máshogy nem lehet átnevezni. üdv, – Alensha ^üzi 2008. január 22., 15:56 (CET)

Kedves Kálmán! A nevem Koricsánszky Dániel. Történész vagyok és helytörténettel foglalkozom. A családom a szatmár megyei Nagypaládról származik. Ez a falu Kereskényi birtok volt a XVIII. sz. elejétől 1945-ig. Az apám is a Kereskényi uradalom gépésze volt. Dávidot ismerem is személyesen és nagyon sokat segített. Az ő nagyapjától vették el a paládi uradalmat. Ráadásul úgy tudom, hogy könyvet készül írni a családjáról. Ennek igazán örülök, mert a családról -dacára annak, hogy a nemesség egészéhez viszonyítva jelentősnek volt mondható- eddig nem készült önálló könyv. A kardos jelenetet Papp György pozsonyi történésztől ismerem, akinek az anyja volt galántai Balogh. Úgy írta le, hogy K. László veszekedett egy másik magas rangú tiszttel, de Balogh István brigadéros nem Kereskényinek adott igazat és leszidta, hogy hogyan beszél parancsnoka előtt, amire Kereskényi azt kiáltotta, hogy ő nemcsak tiszt, hanem birtokos nemes és hogy most nem felettes és alantas tiszt áll egymással szemben, hanem két nemesember. Ekkor állítólag kardot rántott. Bár Kereskényi ezt tagadta. Ha van még kérdése, Állok rendelkezésére.