Szász Péter

magyar filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, kritikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 16.

Szász Péter (Budapest, 1927. augusztus 19.Hamburg, 1983. február 1.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, kritikus. Fia Szász János, filmrendező.

Szász Péter
Született1927. augusztus 19.
Budapest
Elhunyt1983. február 1. (55 évesen)
Hamburg
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSzász János
Foglalkozásafilmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg
KitüntetéseiBalázs Béla-díj (1977)

SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

A második világháború idején származása miatt családjával együtt elhurcolták a dachaui koncentrációs táborba.[1] 17 évesen (1944) jutott haza. Az érettségi után a Világhoz került újságírónak, majd 1949-ben a Magyar Rádió munkatársa lett. Tehetségére Bacsó Péter is felfigyelt, aki átcsábította a filmgyárba, ahova dramaturgnak szerződött 1953-ban.

A Hunnia Filmstúdióban eltöltött évek alatt számos forgatókönyvet is írt. Érdeklődése a vígjátéktól a drámáig terjedt; alkotásait könnyed, ötletes, mozgalmas stílus jellemezte; kedvelte a humort, a kalandot és a tragikomikumot is.

Ő írta – többek között – a Fel a Fejjel, a Gázolás, a Hannibál tanár úr, a Mese a 12 találatról, a Fűre lépni szabad, és részben az egyik legsikeresebb magyar filmvígjáték – a mára már klasszikussá lett – A tizedes meg a többiek forgatókönyvét. Rendezőasszisztensként is dolgozott – például Gertler Viktor, Herskó János, Keleti Márton és Várkonyi Zoltán mellett –, majd 1967-ben mint filmrendező debütált a Fiúk a térről című alkotással. Ezt követték a Kapaszkodj a fellegekbe! (1971), az Egy kis hely a nap alatt (1974) és a Szépek és bolondok (1976). 1977-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki. A filmművészettől 1980-ban búcsúzott el betegsége miatt. Utolsó munkája a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? volt.

Utolsó éveiben elkeseredetten otthagyta a filmgyárat, és az Esti Hírlaphoz szerződött. Sok cikke jelent meg a Film Színház Muzsikában is.

Több szívműtéten esett át, míg végül 1983. január 31-én Hamburgban szíve felmondta a szolgálatot.

Munkássága

szerkesztés

Rendezőként

szerkesztés

Forgatókönyvíróként

szerkesztés

Rendezőasszisztensként

szerkesztés
  • 1964 – Hattyúdal. Rendező: Keleti Márton
  • 1964 – Ha egyszer húsz év múlva... Rendező: Keleti Márton

Dramaturgként

szerkesztés

Színészként

szerkesztés
  1. Surányi Vera: Két testben egy lélek. boldogsag.net, 2013. január 8. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  2. Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? a PORT.hu-n (magyarul)

További információk

szerkesztés