Strasbourg

Strasbourg az utak városa, a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Vele átellenben, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot az Európa-híd köti össze.

A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag (Grand Ile) az Ill-folyócska szigetén terül el. Az új, főleg ipari területek egészen a német–francia határig, a Rajnáig nyúlnak.

A város latin neve: Argentoratum és Germania Superior (Felső-Germánia) provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település kelta falu, neve Argentorate volt. A római időkben a várostól északra húzódott a limes. A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán az alemannok, a hunok és a frankok is elfoglalták.

496-ban újjáépítették. I. Klodvig frank király ekkoriban vette fel a kereszténységet, amit természetesen alattvalói is követtek. Püspöki székhely lett. A régióban ekkor még nagyon kevés püspökváros volt. A 9. században építették fel a katedrálist. 842-ben Német Lajos és Kopasz Károly itt írták alá a Frank Birodalom felosztásáról szóló egyezményt.

A 13. században már fontos kereskedelmi központ volt. 1349-ben több mint 2000 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között, a százéves háború idejében rablóbandák érkeztek a városba, amelyek sokszor fel is égették. 1439-ben felépítették a strasbourgi székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.

A 15. században itt élt Johannes Gutenberg könyvnyomdász, ekkor lett a város nyomdai központ.

A reformáció már 1518-ban ideérkezett. 1524-ben már templomot is építettek az evangélikusok. Az 1530-as években V. Károly császár harcot indított a protestánsok ellen.

1618-ban, a harmincéves háború kezdetén a város a Német-római Birodalom része volt, de 1638-ban már Franciaországé lett. 1789-ben, a francia forradalom kezdetén a város lakossága 60 000 fő körül mozgott. A polgármestert elűzték. 1792-ben, a Claude Joseph Rouget de Lisle órásmester által, a katonáknak itt írt dal Marseillaise néven a francia himnusz lett.

1871-ben Német Birodalom része lett. 1918-ban került vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indult. Megépült a vasút.

A második világháború idején ismét Németország része volt, majd a győztesek jogán visszatérítették a Francia Köztársaságba. Azóta neve francia alakja a hivatalos. (Toldalékolása a magyar kiejtése miatt kötőjel nélküli.)

• Strasbourg legfontosabb látványossága az Ill-szigeten elterülő történelmi belváros (Grand Ile), amely 1988-ban került fel a UNESCO Világörökség listájára.

• Nemzeti színház
• Prefektúra
• Nemzeti és egyetemi könyvtár
• Főposta
• Város fürdő
• Egyetemi palota (1884)
• Igazság palota
• Gare de Strasbourg – Főpályaudvar (1878)

• Elszázi múzeum
• Régészeti múzeum
• Szépművészeti múzeum
• Természeti múzeum
• Történelmi múzeum

A városban több európai közösségi intézménynek is van székhelye:

• Európai Parlament
• Európai ombudsman
• Európa Tanács
• Emberi Jogok Európai Bírósága
• Eurocorps

• Strasbourgi Egyetem
• EM Strasbourg Business School
• École nationale d'administration

• Sebastian Brant (1457–1521), német humanista és író
• Jacob Sturm von Sturmeck (1489–1553), német politikus és református teológus
• Johann Fischart (1546–1591), német író
• Sebastian Stoskopff (1597–1657), német-francia csendéletfestő
• Albrecht Kauw (1616–1681), svájci csendéletfestő, veduta festő
• Heinrich Leopold Wagner (1747–1779), német drámaíró
• Jean-Baptiste Kléber (1753–1800), francia tábornok a forradalmi és a napóleoni háborúk idején
• August Schiebe (1779–1851), német pedagógus és kereskedelemügyi író
• I. Lajos bajor király (1786–1868), a Wittelsbach-házból származó pfalz–zweibrückeni herceg
• Edouard Guillaume Eugène Reuss (1804–1891), német protestáns hittudós, író
• Gustave Doré (1832–1883), francia festő, szobrász, illusztrátor
• Charles Friedel (1832–1899), francia kémikus és mineralógus
• Émile Waldteufel (Charles Émile Lévy) (1837–1915), zeneszerző, karmester
• Paul Émile Appell (1855–1930), francia matematikus
• Charles Münch (1891–1968), francia komolyzenei karmester
• Hans Albrecht Bethe (1906–2005), német–amerikai Nobel-díjas fizikus
• Max Bense (1910–1990), német filozófus és író
• Marcel Marceau (1923–2007), francia pantomimművész
• Claude Rich (1929–2017), francia színész
• Tomi Ungerer (1931–2019), francia-német író, karikaturista
• Herbert Léonard (1945–), francia énekes
• Éliette Abécassis (1969–), francia író és filozóus
• Valérien Ismaël, (1975–), francia labdarúgó
• Petit (szül: Armando Teixeira), (1976–), portugál válogatott labdarúgó, edző
• Paul-Henri Mathieu (1982–), francia hivatásos teniszező
• Matthieu Totta alias M. Pokora (1985–), énekes
• Arsène Wenger (1960–), francia labdarúgó, edző

• Martin Bucer reformátor
• Johann Wolfgang von Goethe 1770-ben itt tanult

•   Boston, USA (1960)
•   Leicester, Egyesült Királyság (1960)
•   Stuttgart, Németország (1962)
•   Drezda, Németország (1990)
•   Ramat Gan, Izrael (1991)
•   Jacmel, Haiti (1996)
•   Nyizsnyij Novgorod, Oroszország (1997)
•   Fez, Marokkó

• Strasbourg város hivatalos honlapja Archiválva 2003. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Strasbourg múzeumai
• Strasbourgi képek
• Európai intézmények Strasbourgban
• Visiting Strasbourg (angol)
• Strasbourg – Térkép Kalauz
• Strasbourg.lap.hu – linkgyűjtemény

• Strasbourg eurometropolisz