Sterk Izidor
Sterk Izidor (Pest, 1860. október 29.[1] – Budapest, 1935. szeptember 8.)[2] magyar építész, a szecesszió mestere.
| Sterk Izidor | |
| Született | 1860. október 28. Pest |
| Elhunyt | 1935. szeptember 8. (74 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Bécsi Műszaki Egyetem |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sterk Izidor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályája
szerkesztés
.jpg){kind=link}
Sterk Lipót és Herzog Júlia (1834–1908)[3] fia. Műegyetemi tanulmányait Bécsben végezte 1882-ben.[4] Kezdetben Schmahl Henrik mellett dolgozott.[4] 1892-ben Budapesten építészeti irodát nyitott, számos bérházat, üzletházat és gyárat tervezett (pl. Deák Ferenc utca 11-13. sz. – Bécsi utca 5. sz., a Révai Testvérek Üllői úti könyvesháza).
Egyik legkésőbbi szecessziós szállóépületünk a budai Gellért Szálló a Gellért gyógyfürdővel, amely a tervezésére kiírt pályázat két első díjazott munkájának vegyítéseként, Hegedűs Ármin–Sebestyén Artúr–Sterk Izidor kollaborációjában épült fel. A két funkció ötvözése a korban egyáltalán nem szokatlan, de itt a legegységesebb és reprezentatívabb. Az 1909-től épített, de a háború miatt csak 1918-ban átadott, nagyméretű tömbön kupolás rizalitok jelölik a szálloda és a fürdő szobordíszes bejáratait. A fürdő belsejét gazdagon díszítették színes ólomüvegekkel és Zsolnay-kerámiadíszekkel. A női részleg a második világháború alatt, egy belövésben megsemmisült, ám a férfi termálrészleg kék alaptónusú csempe- és mozaikburkolata a mai napig eredeti képét mutatja.[5]
Felesége Mauthner Anna volt.
Ismert épületeinek listája
szerkesztés- 1893: a Kosmos Rt. Kő- és Könyvnyomdája, Budapest, Aradi utca 8.
- 1894: Lakóépület, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út, 61.
- 1897: Sommer-bérház, Budapest, Váci út 4.[6]
- 1897–1898: Lakóépület, Budapest, Hegedüs Gyula u. 13. / Katona József u. 9.[7]
- 1901–1903: Eraviszkusz-ház, Budapest, Szent Gellért tér 3.[8]
- 1902–1903: Bruchsteiner-ház, Budapest, Jósika utca 2.[9][4][10]
- 1905: Györgyey kastély, Szurdokpüspöki
- 1910–1911: kislakásos bérház, Budapest, Váci u. 87.[4][11] (Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült)[12][13]
- 1910: lakóház, Budapest, Deák Ferenc u. 13.[14]
- 1910 k.: lakó- és üzletház, Budapest, Deák Ferenc u. 12.[4]
- 1911: lakóépület, Budapest, Bécsi u. 5.[15][16]
- 1911–1918: Gellért Szálló a Gellért gyógyfürdővel, Budapest, Szent Gellért tér 2. – Sebestyén Artúrral és Hegedűs Árminnal együtt[17][18]
- 1912: Kunz és Dán raktár és lakóház, Budapest
- 1914: Magyar Dohánykereskedelmi Rt. bérháza, Budapest, Hegedüs Gyula u. 40.[7][19]
- ?: lakóépület, Budapest, Dalszínház utca 8. (20. sz. eleje)[20]
- ?: a Pesti zsidó közösség leány árvaház zsinagógája, Budapest
- ?: a Révai Testvérek Üllői úti könyvesháza, Budapest, Üllői út 18.[17]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 794/1860. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1606/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Sterk Lipótné Herzog Júlia halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1707/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ a b c d e Gerle, i. m., 184. o.
- ↑ Régi fényében a Gellért (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2008. április 17. [2012. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ Bolla, i. m., 266. o.
- ↑ a b Bolla, i. m.
- ↑ http://budapest100.hu/house/szent-gellert-ter-3/
- ↑ A Bruchsteiner-ház épületdíszei, Budapest, 1903
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=josika-u-2&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=vaci-ut-87&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ Déry, i. m., 162. o.
- ↑ Kabdebó, i. m., 8. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=deak-f-u-13&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ Magyar életrajzi lexikon, i. h.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=becsi-u-5&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ a b Zsidó lexikon, i. h.
- ↑ Déry, i. m., 103. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=hegedus-gy-u-40&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ Archivált másolat. [2020. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 22.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5
- Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
További információk
szerkesztés- Sterk Izidor, műemlékek.hu