Somssich család

A család ősei a mai Horvátország területéről, Kőrös és Varasd vármegye vidékéről a XVII. század végén költöztek Zala vármegyébe. Ott már köztisztségeket viseltek. Miklósnak, Csáktornya várkapitányának fiai, Pongrác, Péter és Mátyás, 1716. február 4-én nemesi címerújítást kaptak III. Károlytól.^[1] Somssich Pongrác (†1713) zalai főadószedő fia, Somssich Antal (1698-1779) emelte magasra a család nevét. 1752-ben királyi adományként Somogysárdot kapta, erről a faluról vette előnevét is. Ezt követően Somogy vármegye alispánja, majd az udvari kancellária tanácsosa lett. Az első feleségét, lukafalvi Zarka Apolloniát (†1734), lukafalvi Zarka István és Gyely Mária lányát 1729-ben vette el. Halála után a második neje niczki Niczky Borbála (†1765), Niczky Gergely és jobbágyi Gaiger Mária lánya lett.^[2]

Somssich Antal fiai, ifjabb Somssich Antal és Somssich József, a család két főnemesi ágának lettek a megalapítói. Az ifj Somssich Antal (1742-?) és második feleségétől vizeki Tallián Mária Jozefától származó ágából Somssich János (1784-1861) Schwarzenberg ulánus ezred kapitánya 1812. december 11-én I. Ferenc magyar királytól bárói címet,^[3] majd 1813. április 9-én grófi címet kapott.^[2][4] Somssich János feleségül vette az előkelő Aloisia Hirsch von Sternberg (1789-1837) bárónőt és tőle született két fiúgyermeke. Az egyik gróf Somssich Adolf (1808-1869), akinek a neje Mária Sauska de Somberek (1813-1849) lett. Unokájuk, gróf Somssich József (1864 – 1941) politikus, császári és királyi kamarás, diplomata, magyar királyi külügyminiszter, vatikáni magyar nagykövet volt. József öccse, gróf Somssich Géza (1866-1929) feleségül vette gróf magyarszögényi Szögyény Máriát (1877-1865). Ilyen módon, gyermekük gróf Somssich Béla, a Szőgyény-Marich család kihalt grófi ágának leányági leszármazója, 1940-ben grófi címét és előnevét épségben tartva a Szőgyény nevet vette fel. Ezt a nevet azonban 1972-ben Szőgyény-Somssichra változtatta.

Az ifj. Somssich Antal fivérétől, Somssich József (1748-1805) és neje ürményi Ürményi Mária (1757-1840) ágából származó Somssich Pongrác (1788-1849) főispán, alnádor, 1845. május 3-án^[5] grófi címet szerzett V. Ferdinánd magyar királytól. Korábban, 1831. július 8-án I. Ferenc magyar király vásártartás engedélyezést és mezőváros kiváltságokat adományozott neki a Somogy vármegyei Mike nevű településére.^[6] Feleségül vette 1809. június 12.-én a Pest Belvárosi plébánián gróf zicsi és vázsonykői Zichy Julianna (1791–1849) kisasszonyt, gróf Zichy József lányát.^[2] Az egyik gyermekük gróf Somssich József (1812–1894) festőművész, politikus, császári és királyi kamarás, nemzetőrségi őrnagy volt.

Somssich József (1748-1805) és neje ürményi Ürményi Mária (1757-1840) gyermeke, Somssich Miklós (1784-1870) Somogy vármegye alispánja, öccse Pongrác ellentétben, nem lépett fel a főnemesi rangra, köznemesként maradt és ezzel ennek az ágnak az alapítója lett. Somssich Miklós feleségül vette kajdácsi Kajdacsy Jozefa (1789-1860) kisasszonyt, kajdácsi Kajdácsy Ferenc (1733-1798), Tolna vármegye alispánja, követe, és Cséfalvay Judit lányát. Somssich Miklós és Kajdácsy Jozefa házasságából született saárdi Somssich Pál (1811-1888) politikus, a képviselőház elnöke.

Somssich Pál agglegényként hunyt el, és testvére Somssich Lőrinc (1819-1894), volt aki tovább vitte a családot. Somssich Lőrinc és neje, Koin Mária (1825-1847), egyetlen fiúgyermeke saárdi Somssich Andor (1844-1927) országgyűlési képviselő volt. Somssich Andor 1868. május 11-én feleségül vette Bükkösdön kisjeszeni Jeszenszky Zsuzsannát (1852-1891), kisjeszeni Jeszenszky Ferenc (1822-1891) királyi tanácsos, Baranya vármegye alispánjának a lányát.^[7] E házasságból négy lány és egy fiú született: Somssich Mária (1869-1918) nagyszigethi Szily Tamás (1866-1929) felesége, vései Véssey Lajosné Somssich Ágota, bocsári Svastics Aladárné Somssich Ilona, Somssich Jolán (1874-1949), felsőpataki Bosnyák Géza felesége és Somssich Miklós (1876-?), akinek az unokáiban kihalt a család köznemesi ága.^[2]

Kempelen Béla szerint:

Czímer: kék mezőben zöld földön koronán álló kétfarku arany oroszlány, jobbjában három ezüsthegyü és tollu arany nyilat tart lefelé forditva; sisakdisz: az oroszlán növekvően; takarók: vörös-ezüst, kék-arany.

• Somssich József (1812–1894) festőművész, politikus, császári és királyi kamarás, nemzetőrségi őrnagy
• Somssich József (1864–1941) politikus, diplomata, magyar királyi külügyminiszter, vatikáni magyar nagykövet
• Somssich László (1874–1956) mezőgazdász, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa
• Somssich Miklós (1784–1870) reformkori politikus, Somogy vármegye alispánja
• Somssich Pál (1811–1888) politikus, a képviselőház elnöke
• Somssich Pongrác (1788–1849) alnádor, királyi személynök, Baranya vármegye főispánja, at MTA igazgatósági tagja

• Révai nagy lexikona (XVII. kötet, SODOMA–TARJÁN)
• A Somssich családfa (online hozzáférés)
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok (IX. kötet)