Ruzsa Z. Imre

1971-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar matematika szakára. Itt szerzett 1976-ban matematikus diplomát. Ennek megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézet (1999-től MTA Rényi Matematikai Kutatóintézet) munkatársa lett. Végigjárva a kutatóintézeti ranglétrát dolgozott főmunkatársként, tudományos tanácsadóként is, majd kutatóprofesszori megbízást kapott. A kutatóintézeten belül a számelméleti csoport, később a számelméleti osztály vezetőjévé nevezték ki. Közben 1995 és 1999 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen is dolgozott egyetemi tanári beosztásban.

1979-ben védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. 1998-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává. 2008-ban a Matematikai Tudományos Osztálya elnökhelyettese lett. Emellett a Tudományetikai Bizottság munkájában is részt vesz. Akadémiai tisztségei mellett a Bolyai János Matematikai Társulat tagja.

• Székely J. Gáborral számos eredményt igazolt a valószínűségeloszlások konvolúcióval ellátott félcsoportjáról.
• Szemerédi Endrével bebizonyította a (6,3) tételt: n elemen legfeljebb o(n²) darab három elemű halmaz adható meg úgy, hogy semelyik hat pont nem tartalmazhat három ilyen halmazt.
• Az Erdős–Fuchs-tétel kiegészítéseként megmutatta, hogy van természetes számoknak olyan a₀,a₁,… sorozata, hogy minden n természetes számra az a_i+a_j≤ n egyenlőtlenség megoldásszáma cn+O(n^1/4log n).
• Belátta, hogy minden lényeges komponensnek x-ig legalább (logx)^1+ε eleme van valamilyen ε>0-ra, s van is minden ε>0-ra olyan lényeges komponens, aminek x-ig (logx)^1+ε eleme van.
• Bebizonyította, hogy van olyan (végtelen) Sidon-sorozat, aminek minden n-ig O(n^0,41) eleme van.
• Erdős egy problémájával kapcsolatban belátta, hogy van olyan 0<c<1 szám, hogy elég nagy n-re az n⁵+[cn⁴] alakú számok Sidon-sorozatot alkotnak ([x] x egész részét jelenti).
• Új bizonyítást adott Freiman tételére. Sokan úgy tekintik, hogy ez az első teljes bizonyítás.
• Megjavítva Linnyik eredményét Pintz Jánossal bebizonyította, hogy minden elég nagy páros szám két prímszám és legfeljebb nyolc 2-hatvány összege.
• Igazolta, hogy x-ig azon prímszámok száma, amelyek 4k+1 alakúak és a következő prím is ilyen alakú, legalább

• Rényi Kató-emlékdíj (1971, 1974)
• Grünwald Géza-díj (1975)
• Akadémiai Ifjúsági Díj (1979)
• Rényi Alfréd-díj (1986)
• Rollo Davidson Memorial-díj (1986)
• MTA Matematikai Díj (1989)
• Akadémiai Díj (1995)

• Triple Systems with no Six Points Carrying Three Triangles (Szemerédi Endrével, 1978)
• On the Variance of Additive Function (1983)
• Generalized Moments of Additive Functions (1984)
• Essential Components (1987)
• Algebraic Probability Theory (Székely J. Gáborral, New York, 1988, 1990)
• Solving a Lineal Equation in a Set of Integers (1993)
• Generalized Arithmetical Progressions and Sumsets (1994)
• An Infinite Sidon Sequence (1998)
• Véletlen konstrukciók (1999)
• Elementary and Integral-elementary Functions (Laczkovich Miklóssal, 2000)
• Distance Graphs with Finite Chromatic Number (2002)
• The Structure of Sets with Few Sums Along a Graph (2006)
• Sumsets and Entropy (2009)

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1091–1092. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 941. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
• 2004-es rendestag-ajánlási szöveg
• Ruzsa válogatott publikációs listája Archiválva 2009. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben

• "Ezt a háborút már megnyertem" – Magyar Narancs-interjú Ruzsa Z. Imrével

1. ↑ http://www.ams.org/fellows_by_year.cgi?year=2013, 2022. november 24.
2. ↑ http://www.ams.org/news?news_id=1680, 2022. november 24.