Pusztaújlak

A Sebes-Körös völgyében, Mezőtelegdtől északkeletre, a nagyvárad–kolozsvári vasútvonal közelében fekvő település.

Pusztaújlak Árpád-kori település. Nevét már 1283-ban p. Wylak néven említette oklevél.

1409-ben Vylaka, 1561-ben Pwztha Wylak, 1808-ban Újlak (Puszta-), 1913-ban Pusztaújlak néven írták.

1333-1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 5 garas pápai tizedet fizetett.

1282-ben a Rátót nemzetségbeliek birtoka volt. Az e nemzetségből származó Leustach, István és Olivér osztoztak meg rajta.

1336-ban a Rátót nemzetség tagjai a birtokot több más biharvármegyei falvakkal együtt elcserélik némely gömörmegyei falvakért a Csanád nemzetséggel.

1360-ban Telegdi Tamás kalocsai érsek és rokonai atyafiságosan megosztoznak rajta.

1388-ban a Putnoky család, 1422-ben a Zoárfiak és 1465-ben a panaszi Pázmán család is bír itten részeket.

A 19. század első felében a gróf Haller és a gróf Korniss család volt a földesura, a 20. század elején pedig Telegdi József a birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

1910-ben 757 lakosából 724 magyar, 31 román volt. Ebből 40 római katolikus, 625 református, 49 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

• Református temploma az ősi egyház helyén, a 18. század második felében épült.

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.