Olasz nő Algírban
Az Olasz nő Algírban (olaszul L'italiana in Algeri) Gioachino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Angelo Anelli írta Luigi Mosca azonos című librettója alapján. Ősbemutatójára 1813. május 22-én került sor a velencei Teatro San Benedettóban. Rossini három legismertebb és legjátszottabb olasz vígoperája közül a legkorábbi („társai” A sevillai borbély és a Hamupipőke).
| Olasz nő Algírban | |
 | |
| Eredeti nyelv | olasz |
| Zene | Gioacchino Rossini |
| Szövegkönyv | Angelo Anelli |
| Felvonások száma | 2 felvonás |
| Főbb bemutatók | 1813. május 22. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz nő Algírban témájú médiaállományokat. | |
A mű az önállóan is gyakran hallható nyitányból, 16 zárt számból és secco recitativókból áll. Játékideje: I. felvonás: 65–66 perc, II. felvonás 60–62 perc.
Szereplők
szerkesztés| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Isabella, olasz hölgy | alt |
| Musztafa, az algíri bej | basszus |
| Elvira, Musztafa felesége | szoprán |
| Zulma, rabszolganő, Elvira bizalmasa | mezzoszoprán |
| Haly, az algériai kalózok vezére | basszus |
| Lindoro, fiatal olasz, Isabella szerelme, Musztafa kedvenc rabszolgája | tenor |
| Taddeo, Isabella kísérője | basszus |
| Eunuchok, kalózok, olasz rabszolgák, „pappatacik” (férfikar). Háremhölgyek (néma szereplők) | |
Cselekmény
szerkesztés- Helyszín: Algír
- Idő: 17. század
Első felvonás
szerkesztésMusztafa bej ráunt feleségére Elvirára, akit itáliai rabszolgájához, Lindoróhoz akar hozzáadni és megbízza Halyt, hogy szerezzen neki olasz feleséget. Így kerül Lindoro szerelme, Isabella, a bej udvarába, nyomában Taddeóval, a makacs öregemberrel, aki reménytelenül szereti. A nő átlátja a helyzetet és gyorsan a bej kegyeibe férkőzik. Midőn a gyanútlan Lindoro és Elvira is a tettek mezejére lépnek, általános zűrzavar kerekedik: senki sem tudja, ki kivel tart és mit akar.
Második felvonás
szerkesztésIsabella és Lindoro szökésüket tervezik és Taddeóval is megosztják tervüket. Egy szertartás során a nő a Pappataci-rendet (Isabella kitalációja) ajándékozza a bejnek, aki mindhiába erőlködik, hogy szerét ejtse a nővel való meghitt együttlétnek. Miközben a bej serényen gyakorolja a kitüntetéssel járó feladatokat, Isabella, Lindoro és Taddeo megszöknek. A rászedett bej bűnbánóan visszatér feleségéhez.
Híres áriák
szerkesztés- Cruda sorte! Amor tiranno! - Isabella áriája (első felvonás)
- Ai capricci della sorte - Isabella és Taddeo duettje (első felvonás)
- Ho un gran peso sulla testa - Taddeo áriája (második felvonás)
- Per lui che adoro - Isabella áriája (második felvonás)
- Pensa alla patria - Isabella áriája (második felvonás)
Fontosabb felvételei
szerkesztésA mű etalonfelvétele a kritikai kiadás alapján készült:
- Ruggero Raimondi (Musztafa), Agní Bálca (Isabella), Enzo Dara (Taddeo) stb.; Bécsi Állami Opera Énekkara, Bécsi Filharmonikusok, vezényel: Claudio Abbado (1987) Deutsche Grammophon 427 331-2 [A felvétel magyar közreműködője Gonda Anna Zulma szerepében.]
Népszerű a Marilyn Horne, Kathleen Battle és Samuel Ramey előadásában, Claudio Scimone vezényletével készült felvétel. Gabriele Ferro vezényel azon a korongon, amelyen Lucia Valentini Terrani énekli Isabella szerepét. Silvio Varviso vezényelte a firenzei Maggio Musicale Zenekarát, a főbb szerepeket Teresa Berganza, Luigi Alva, Paolo Montarsolo éneklik.
Bár a mű többször is megjelent DVD-n, klasszikusnak egyik változat sem nevezhető kisebb-nagyobb hibáik és megoldatlanságaik miatt. Jennifer Larmore énekel az Andrei Serban által rendezett előadásban (2007): a fantasztikus jelmezek és pontos rendezés sem feledteti a főszereplő fakó hangját. Hasonló gondokkal küszködik a Doris Soffel címszerepelte változat (Schwetzinger Festspiele, 1987, rendezte Michael Hampe). Marilyn Horne és Paolo Montarsolo főszereplésével rögzítette Jean-Pierre Ponnelle rendezését a Metropolitan Opera DVD-re (vezényel: James Levine).
Források
szerkesztés- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
