Nihónium

A nihónium^[1] (korábbi nevén ununtrium) a periódusos rendszer 113. eleme. A Magyar Tudományos Akadémia 2019. július 24-én kiadott ajánlásban^[1] javasolta a nihónium nevet, noha az elem felfedezése óta a magyar nyelvhasználók jelentős többsége a nihonium alakot használta. A 2019-ben központilag előállított, minden magyar középiskolába 2019. augusztus végén kerülő fali periódusos rendszerben a nihonium név szerepel.^[2] Vegyjele Nh, korábban Uut. Szintetizálták közvetlenül hideg és meleg fúziós reakcióval. Elsőként az ununpentium bomlása közben fedezték fel. Összesen nyolc nihónium atomot figyeltek meg ezidáig. A periódusos rendszer tulajdonságai alapján puha, ezüstös fémnek kell lennie.

Először 2003 augusztusában figyelték meg, mint az ununpentium bomlási termékét. Az eredményeket 2004 februárjában publikálta egy orosz és egy amerikai csapat.

${\displaystyle \,_{20}^{48}\mathrm {Ca} +\,_{95}^{243}\mathrm {Am} \to \,^{288,287}\mathrm {Uup} \to \,^{284,283}\mathrm {Uut} \to \ }$

2004 júliusában egy japán csapat jelentette be egyetlen ²⁷⁸Uut atom létrehozását egy bizmut-209 és cink-70 közötti hidegfúziós reakcióban. 2004 szeptemberében publikálták eredményeiket.

${\displaystyle \,_{30}^{70}\mathrm {Zn} +\,_{83}^{209}\mathrm {Bi} \to \,_{113}^{279}\mathrm {Uut} ^{*}\to \,_{113}^{278}\mathrm {Uut} +\,_{0}^{1}\mathrm {n} }$

Még 2004-ben megerősítette állításukat egy IMP-ben (Institute of Modern Physics) végzett kísérlet, amely felismerte, hogy a ²⁶⁶Bh bomlási értékei megegyeznek az ő kísérletükben mérttel. 2005 áprilisában megismételték a kísérletet, ám ekkor a bomlási adatok eltértek az elsőtől, amely valószínűleg egy metastabil izomer kialakulására vezethető vissza.

2012-ben japán kutatók bejelentése erősítette meg a bizmut-cink reakció működését.^[3] 2015-ben 113. elemeként bővült vele a periódusos rendszer.^[4][5]

A 113. elemet nihóniumnak (Nh) keresztelték el japán felfedezői. Nihon az ázsiai szigetország japán neve. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. A szigetországbeli tudósok 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, amelynek atommagjában 113 proton van.

A Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani.

A RIKEN Nisia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott. A találgatások arról szóltak, hogy japoniumnak keresztelik majd.^[6]