Neuf-Brisach

közösség Elzászban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 1.

Neuf-Brisach erődített település és közösség Haut-Rhin megyében, Franciaországban, Elzász régióban. Lakosainak száma 1947 fő (2021. január 1.).[1] Neuf-Brisach Volgelsheim és Wolfgantzen községekkel határos. Az erődített város Franciaország és a Szent Római Birodalom, majd a német államok közötti határ védelmére szolgált. Az 1697-es Rijswijki békeszerződés után épült, amelynek következtében Franciaország elvesztette a Rajna túlsó partján fekvő Breisach városát. A város neve azt jelenti: Új Breisach. A város ma az UNESCO Világörökség része.

Neuf-Brisach
Neuf-Brisach címere
Neuf-Brisach címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
MegyeHaut-Rhin
INSEE-kód68231
Irányítószám68600
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1947 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1 463,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 194 m (legalacsonyabb pont)
  • 198 m (legmagasabb pont)
Terület1,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 05″, k. h. 7° 31′ 42″48.018056°N 7.528333°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 05″, k. h. 7° 31′ 42″48.018056°N 7.528333°E
Neuf-Brisach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Neuf-Brisach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

Az erődített város építése 1698-ban kezdődött meg a XIV. Lajos szolgálatában álló katonai mérnök, Vauban tervei alapján. Vauban 1707-ben halt meg, és ezt az utolsó művét Louis de Cormontaigne fejezte be.[2] A város alaprajza az akkoriban népszerű "ideális város" alaprajza volt, szabályos négyzetrácsos utcarendszerrel egy nyolcszögletű erődítményen belül.[2] A négy tömb közepén egy központi tér kapott bőséges teret, amelyet egy impozáns templom szegélyez. Az egyes tömböket magánfejlesztésre kínálták, akár mint jómódú házakat magánkertekkel, vagy mint kereskedelmi célú bérbeadásra szánt ingatlanokat. Az egyszerűbb lakásokat hosszú bérházak formájában, az egyes függönyfalakon belül építették, ami egyben azt is elősegítette, hogy a jobb házak védettebbek legyenek az ágyútűz veszélyétől. A bejutást a négy fő függönyfalba épített nagy méretű kapu biztosította.

A város erődítése Vauban utolsó munkája, és egyben a "Harmadik rendszer" csúcspontja.[2] Két védelmi vonala van, egy belső vonal, a várost körülvevő bástyafallal, és egy külső védelmi vonal, a koncentrikus csillag alakú földsáncok rendszere. A védőfal nagyrészt nyolcszögletű, az egyes szárnyak nagyjából három részre vannak osztva, a külső bástya pedig kissé kilóg, hogy a falak közepét szegélyezze. Minden sarokban volt egy-egy magasított, kiemelkedő, ötszögletű bástyatorony, amelyek a rendszer legmagasabb pontjai voltak. A külső földsáncok mélyek voltak, és nagyobb területet foglaltak el, mint maga a város. A belső falakat a függönyfalak középpontja előtt támfalak, a bástyák előtt pedig ellenvédművek vették körül. Minden függönyfal közepe előtt egy-egy nagy tetraéderes ravelin állt, a kapuk előtt levőket pedig szintén egy-egy reduit zárta le hátulról. Az összes földsánc mellett egy fedett út húzódott.[2] A város a Második világháborúban ugyan károkat szenvedett, de még mindig jól látható példája a XVIII. század eleji legújabb kori erődítésnek.

  • François-Joseph Offenstein (1760-1837), a város főparancsnoka a francia függetlenségi háborúk idején.
  • Louis Schlaefli (1938), könyvtáros
  • Sébastien Le Prestre de Vauban (1633-1707), hadmérnök, és a város erődítésének tervezője.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között
Lakosok száma
1973
1938
1932
1931
1947
1963
1955
1947
20132015201620172018201920202021
Adatok: Wikidata


  1. a b Populations légales 2021
  2. a b c d Líbal, Dobroslav. Castles of Britain and Europe, English language, Blitz Editions, 208, 221. o. (1999). ISBN 1-85605-511-6 

További információk

szerkesztés