Nagylók

Fejér vármegye középső részén, a Mezőföldön, Sárosd és Sárbogárd között fekszik. A környező települések közül Hantos 4,5, Sárosd és Mezőfalva 11-11, Nagyvenyim 11,5, Dunaújváros pedig 17,5 kilométer távolságra található. Viszonylag közel fekszik hozzá Sárszentágota és Sárkeresztúr, de utóbbi két községgel közvetlen közúti összeköttetése nincs.

Autóval a 6217-es úton érhető el Kislók és Hantos felől, de a központjába csak a 62 116-os számú, öt számjegyű mellékút vezet. Ez a mellékút lényegében feloldódik a falu utcái között, így a község közúton zsáktelepülésnek számít. Vonattal a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon juthatunk el a településre, Nagylók vasútállomás a község északnyugati részén található.

A terület már a római időkben is lakott hely volt, a környéken ókori sírokat találtak, melyek kocsirészeket is tartalmaztak.^[6] A települést az oklevelekben 1344-ben említik először a töbörzsöki hatalmaskodásokhoz kiküldött királyi ember nevében, ekkor Lok ként, később: Nagy-, vagy Öreg-Lók-ként is írták nevét. A település a 16. században a gróf milványi Cseszneky család birtoka, majd a török kiűzése után a gróf kéthelyi Hunyady meg a gróf zicsi és vázsonykői Zichy családok voltak a falu urai, akik mellett néhány köznemesi család, így például a nagylóki Gyulassyak is rendelkeztek itt földbirtokkal.

• 1990–1994: Szenci György (független)^[7]
• 1994–1998: Szenci György (független)^[8]
• 1998–2002: Szenci György (független)^[9]
• 2002–2004: Barabás György (független)^[10]
• 2004–2006: Tóth József (független)^[11]
• 2006–2010: Tóth József (független)^[12]
• 2010–2014: Tóth József (független)^[13]
• 2014–2019: Tóth József (független)^[14]
• 2019–2024: Tóth József (független)^[15]
• 2024– : Tóth József (független)^[1]

A településen 2004. május 16-án időközi polgármester-választást tartottak,^[11] az előző polgármester lemondása miatt.^[16]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,1%, református 9,7%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,2% (22,4% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,2% görögnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,7% volt római katolikus, 6,6% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 2,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 23,9% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).^[18]

• Római katolikus templom
• Református templom
• Piroska-tó
• A gróf Hunyady család síremléke
• Régi temető

Közigazgatásilag Nagylókhoz tartozik a ma két lakatlan házból álló Erdőmajor, amely Nagylók centrumától 4,5 kilométerre fekszik délkeleti irányban. Erdőmajor a 6217-es közút mellett fekszik.^[19]