Mozaikszó
A mozaikszó a szóalkotásmódok egyik formája, amely magában foglalja a betűszókat (amelyek az eredeti kifejezés egyes szavainak kezdőbetűiből állnak), a szóösszevonásokat (amelyek az eredeti kifejezés nagyobb egységeit tartalmazzák), valamint az egyéb mozaikszókat (amelyek teljes szavakat megőriznek).[1]
A mozaikszók abban különböznek a rövidítésektől, hogy a beszélt nyelvben is léteznek, és önálló szóként viselkednek.
Terminológia
szerkesztésA fenti terminológia mellett létezik olyan felosztás is, ahol a felső kategóriát a szóösszevonások (blend) alkotják, és ezek közé sorolják a mozaikszókat (acronym) és a szóalakvegyüléseket (portmanteau).
A magyar helyesírás szabályai a Magyar grammatika említett felosztását tükrözi.[2] Ugyanakkor egyes szótárak, így az Idegen szavak és kifejezések szótára,[3] a mozaikszót az akronima kifejezéssel azonosítják.
A mozaikszók típusai
szerkesztésA betűszók
szerkesztésA tulajdonnévi betűszók
szerkesztésA magyar és az idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), UNESCO (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization).
A közszói betűszók
szerkesztésEzek csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: tbc (= tuberkulózis), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), tv (televízió).
A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), PVC (= poli(vinil-klorid)), URH (= ultrarövidhullám).
Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv), TDK (= tudományos diákkör vagy Tudományos Diákköri Konferencia). A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé, tébécé, tévé.
A szóösszevonások
szerkesztésAzok a mozaikszók tartoznak ide, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak ki.
- A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk: Ofotért (= Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat), Alitalia (= ala: magyarul szárny és Italia: magyarul Olaszország).
Reklámcélokból a nagybetűs írásmód is szokásos: OFOTÉRT, ALITALIA.
- A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat: gyes (= gyermekgondozási segély), radar (= radio detection and ranging), telex (= teletype exchange), trafó (= transzformátor).
Az egyéb mozaikszók
szerkesztésEbbe a csoportba olyan intézménynevek tartoznak, amelyek az egész kifejezés értelmét tömörítve adják vissza a főbb tagjaik (jellemzően a telephely és a termék- vagy tevékenységnév) rövid alkalmazásával, pl. Ceglédtej, Albavolán, Budataxi, Kiskungáz, ily módon határesetet alkotnak a szóösszetételekkel.[4][5] Egyéb mozaikszóknak nevezzük a mozaikszók azon harmadik, legfiatalabb csoportját, amelyek a teljes névből a tájékoztatás céljával egész (főként termék- vagy tevékenységjelölő, illetve a telephelyet megnevező) szavakat őriznek meg. Ilyen intézménynév volt például a Mátrafém (Mátra Vidéki Fémművek Tömegcikk Gyáregysége).
Írásmódjuk
szerkesztésAz egyéb mozaikszók csoportjába tartozó szavak írásmódja megegyezik a szóösszevonásokéval: tulajdonnévi voltuk miatt kezdőbetűjük nagy, a többi kicsi. Reklámcélokból a csupa nagybetűs írásmód is elfogadható.
A toldalékok közvetlenül, kötőjel nélkül kapcsolódnak ezekhez a szerkezetekhez: Budataxival, Hajdútejet, Kiskungázhoz. A melléknévképzők itt is kifejtik betűkicsinyítő hatásukat: albavolánbeli, budagázos.
Szóösszetételekben az összetételi utótagokat kötőjellel kapcsoljuk a tulajdonnévi előtaghoz: Zalatej-árukínálat, Budataxi-tarifa.
A mozaikszók írásmódja a magyar nyelvben
szerkesztésA mozaikszók után, illetve elemei közé nem teszünk pontot.
Betűszók
szerkesztésA kötőszók és névelők mindig kimaradnak a betűszóból: MKHB = „Magyar Kereskedelmi és Hitelbank” („MKÉHB” helyett). Néha, a jó hangzás (kiejthetőség) kedvéért vagy más betűszavaktól való megkülönböztetés céljából egyéb betűket is kihagyunk, például összetett szavak utótagjainak kezdőbetűit kihagyhatjuk, különösen ha az melléknév: RAB = „Rendszerleíró adatbázis” (a „RLAB” helyett). A közszói betűszók (amelyek közneveket jelölnek) állhatnak csupa kisbetűből, de a csupa nagybetűs írásmód sem helytelen; a szaktudományok esetében általában a csupa nagybetűs írásmód az elterjedt. A tulajdonnévi betűszóknak minden betűjét nagybetűvel írjuk (mivel általában eleve nagybetűs szavakból állnak össze). Előfordul, hogy a kétjegyű mássalhangzók második betűjét kis betűvel írják (MSz = „Magyar Szabvány”, az MSZ helyett), ez azonban helytelen.[6] A betűszók előtti névelő a szó kiejtett változatához igazodik (amely lehet betűnkénti, vagy betű szerinti kiejtés). Ugyanígy a kiejtett változathoz igazítjuk a toldalékhasználatot is. Az utótagokat kötőjellel kötjük a betűszókhoz. Néhány közszói betűszót már kiejtés szerint, teljesen kiírunk, például: pévécé, tébécé, tévé.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, 345–349.
- ↑ A magyar helyesírás szabályai. Impresszum Kiadó, 83. o.
- ↑ Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, 37. o. (2002)
- ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, 347. o.
- ↑ A magyar nyelv könyve, Trezor, Bp. 2004, 316. o.
- ↑ AkH.12 285. a) (A mozaikszók: „A tulajdonnévi [...] magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk.”
Források
szerkesztés- Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006, 345–349.
- A magyar helyesírás szabályai (2004) 283–287. szabály (84–85. oldal)
- A magyar helyesírás szabályainak „A rövidítések és a mozaikszók” című fejezete a Wikisource-ban
További információk
szerkesztés- Abbrevia.hu
- Dr. Szabó Iván: Az angolszász alapú, informatikához kapcsolódó betűszavak szótára és feloldásaik, angolul és magyarul. (2005) Link beill.: 2010. április 9.