Mozaikszó

A fenti terminológia mellett létezik olyan felosztás is, ahol a felső kategóriát a szóösszevonások (blend) alkotják, és ezek közé sorolják a mozaikszókat (acronym) és a szóalakvegyüléseket (portmanteau).

A magyar helyesírás szabályai a Magyar grammatika említett felosztását tükrözi.^[2] Ugyanakkor egyes szótárak, így az Idegen szavak és kifejezések szótára,^[3] a mozaikszót az akronima kifejezéssel azonosítják.

A magyar és az idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), UNESCO (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization).

Ezek csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: tbc (= tuberkulózis), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), tv (televízió).

A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), PVC (= poli(vinil-klorid)), URH (= ultrarövidhullám).

Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv), TDK (= tudományos diákkör vagy Tudományos Diákköri Konferencia). A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé, tébécé, tévé.

Azok a mozaikszók tartoznak ide, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak ki.

• A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk: Ofotért (= Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat), Alitalia (= ala: magyarul szárny és Italia: magyarul Olaszország).

Reklámcélokból a nagybetűs írásmód is szokásos: OFOTÉRT, ALITALIA.

• A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat: gyes (= gyermekgondozási segély), radar (= radio detection and ranging), telex (= teletype exchange), trafó (= transzformátor).

Ebbe a csoportba olyan intézménynevek tartoznak, amelyek az egész kifejezés értelmét tömörítve adják vissza a főbb tagjaik (jellemzően a telephely és a termék- vagy tevékenységnév) rövid alkalmazásával, pl. Ceglédtej, Albavolán, Budataxi, Kiskungáz, ily módon határesetet alkotnak a szóösszetételekkel.^[4][5] Egyéb mozaikszóknak nevezzük a mozaikszók azon harmadik, legfiatalabb csoportját, amelyek a teljes névből a tájékoztatás céljával egész (főként termék- vagy tevékenységjelölő, illetve a telephelyet megnevező) szavakat őriznek meg. Ilyen intézménynév volt például a Mátrafém (Mátra Vidéki Fémművek Tömegcikk Gyáregysége).

Az egyéb mozaikszók csoportjába tartozó szavak írásmódja megegyezik a szóösszevonásokéval: tulajdonnévi voltuk miatt kezdőbetűjük nagy, a többi kicsi. Reklámcélokból a csupa nagybetűs írásmód is elfogadható.

A toldalékok közvetlenül, kötőjel nélkül kapcsolódnak ezekhez a szerkezetekhez: Budataxival, Hajdútejet, Kiskungázhoz. A melléknévképzők itt is kifejtik betűkicsinyítő hatásukat: albavolánbeli, budagázos.

Szóösszetételekben az összetételi utótagokat kötőjellel kapcsoljuk a tulajdonnévi előtaghoz: Zalatej-árukínálat, Budataxi-tarifa.

A mozaikszók után, illetve elemei közé nem teszünk pontot.

A kötőszók és névelők mindig kimaradnak a betűszóból: MKHB = „Magyar Kereskedelmi és Hitelbank” („MKÉHB” helyett). Néha, a jó hangzás (kiejthetőség) kedvéért vagy más betűszavaktól való megkülönböztetés céljából egyéb betűket is kihagyunk, például összetett szavak utótagjainak kezdőbetűit kihagyhatjuk, különösen ha az melléknév: RAB = „Rendszerleíró adatbázis” (a „RLAB” helyett). A közszói betűszók (amelyek közneveket jelölnek) állhatnak csupa kisbetűből, de a csupa nagybetűs írásmód sem helytelen; a szaktudományok esetében általában a csupa nagybetűs írásmód az elterjedt. A tulajdonnévi betűszóknak minden betűjét nagybetűvel írjuk (mivel általában eleve nagybetűs szavakból állnak össze). Előfordul, hogy a kétjegyű mássalhangzók második betűjét kis betűvel írják (MSz = „Magyar Szabvány”, az MSZ helyett), ez azonban helytelen.^[6] A betűszók előtti névelő a szó kiejtett változatához igazodik (amely lehet betűnkénti, vagy betű szerinti kiejtés). Ugyanígy a kiejtett változathoz igazítjuk a toldalékhasználatot is. Az utótagokat kötőjellel kötjük a betűszókhoz. Néhány közszói betűszót már kiejtés szerint, teljesen kiírunk, például: pévécé, tébécé, tévé.

• Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006, 345–349.
• A magyar helyesírás szabályai (2004) 283–287. szabály (84–85. oldal)
• A magyar helyesírás szabályainak „A rövidítések és a mozaikszók” című fejezete a Wikisource-ban

• Abbrevia.hu
• Dr. Szabó Iván: Az angolszász alapú, informatikához kapcsolódó betűszavak szótára és feloldásaik, angolul és magyarul. (2005) Link beill.: 2010. április 9.

• Mozaikszók listája