Mihály lengyel király

Lengyelország királya, Litvánia nagyhercege (1640-1673)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 22.

Wiśniowiecki Mihály (lengyelül Michał Korybut Wiśniowiecki, oroszul Михаил Корибут Вишневецкий), (Wiśniowiec, 1640. július 31.[1]Lwów,[1] 1673. november 10.[1]) Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme 16691673 között. Uralkodásának időszaka a Habsburg-párti és a franciabarát frakciók küzdelmének jegyében telt.[1]

Mihály

Lengyelország királya
Uralkodási ideje
1669. június 19. 1673. november 10.
Koronázása
1669. szeptember 29.
ElődjeII. János Kázmér
UtódjaIII. János
Életrajzi adatok
UralkodóházHouse of Wiśniowiecki
Született1640. július 31.
Vyshnivets
Elhunyt1673. november 10. (33 évesen)
Lwów
NyughelyeŚwiętokrzyska
1676. január 31.
ÉdesapjaWiśniowiecki Jeremiás
ÉdesanyjaRegina Mogila
HázastársaAusztriai Eleonóra Mária
Mihály aláírása
Mihály aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jeremi Wiśniowiecki (ukrán nyelven Вишневецький Ярема) rutén herceg és vajda, valamint Gryzelda Zamojska fiaként született. Mint II. Ulászló lengyel király öccsének leszármazottját – egyhangúlag – választotta királlyá a lengyel nemesség.[1] De ez főleg édesapja érdeme volt: a nagy hatalmú mágnás megzabolázta ugyan a kozákokat, viszont engedelmes eszköznek bizonyult a Habsburgok kezében.[1] A franciákkal szimpatizáló urak ezért Sobieski János mellé sorakoztak föl.[1] A két tábor közti viszály miatt Lengyelország vereséget szenvedett az egyesített kozák és török csapatoktól.[1] A háború első szakaszát lezáró 1672-es buczaczi béke értelmében Lengyel–Ukrajna török fennhatóság alá került.[1] A szégyenfoltot a lengyeleknek csak 1673-ban, Sobieskinek a Chocimnál aratott fényes győzelmével sikerült lemosniuk.[1] Sobieski éppen ennek a diadalnak köszönhette, hogy Mihály korai halála után – az osztrák jelölt ellenében – őt koronázták Lengyelország királyává III. János néven.[1]

Mihály felesége Habsburg Eleonora, III. Ferdinánd Német-Római császár, magyar és cseh király leánya volt.

Michał
Wiśniowiecki
sz. XVI sz.
† 1616.
Regina
Mohyła
sz. kb. 1588.
† 1619.
Tomasz
Zamoyski

sz. 1594.
† 1638. I. 7.
Katarzyna
Ostrogska
sz. 1602.
† 1642.
         
     
  Jeremi
Wiśniowiecki

sz. 1612.
† 1651. VIII. 20.
Gryzelda
Zamoyska
sz. 1623.
† 1672. IV. 17.
     
   

Habsburg
Eleonóra

sz. 1653. V. 31.
† 1697. XII. 17.
OO   1670. II. 27.
Wiśniowiecki Mihály
sz. 1640. VII. 31.
† 1673. XI. 10.
                   
                   
NN (fiú)
 sz. 1670. XI. 29.
 † 1670. XI. 29.
 
  1. a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 472. oldal

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés


Előző uralkodó:
II. János Kázmér
Következő uralkodó:
Sobieski János