Mentór

görög mitológiai alak
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 23.

A görög mitológiában Mentór, Alkumusz fia Odüsszeusz jó barátja és fiának atyai tanácsadója volt.

Mentór
SzüleiAlkimosz
Foglalkozásaíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Mentór témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Odüsszeusz Mentórra „rábízta egészen a házát” amikor a trójai háborúba indult. Mentór gyámként áll Odüsszeusz fia, a felnövekvő Télemakhosz mellett, sőt az ithakaiak gyűlésén is felszólal érdekében:[1]

„Én csak a népre haragszom, amért itt ültök, ahányan
vagytok mind némán, s szóval sem kéltek e néhány
kérőt megfékezni, pedig hát számotok is nagy.”

Amikor Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője az immáron gyermekből ifjúvá serdült fiút jó tanácsokkal és buzdítással kívánja ellátni, maga is Mentor alakját veszi fel,[2] és így szól hozzá:

„én az apád bajtársa vagyok, bennem bizakodhatsz.”

A még tétovázó ifjú elhajózásához Ithakából ő adja meg tettel és szóval a végső lökést, amire a halandó Mentór tettrekészségéből már nem futotta. Példaképként állítja a fiú elé apját, Odüsszeuszt:

„olyan ember volt, ki szavát, tettét befejezte.”

Az istennőnek ezenközben

„Mentóréhoz volt az alakja s a hangja hasonló,”[3]

és így ha csele a mindenkiben istent gyanító görögök előtt nem is marad teljesen észrevétlen, csak egyvalaki van, akinek feltűnik a két Mentór: az egyik az Ithakán maradt halandó, a másik pedig az álruhás istennő, aki az apja után tudakozódó Télemakhoszt hajóútján is elkíséri.

Püloszban

szerkesztés
 
Minerva Mentor képében és Télémakhosz megérkeznek Püloszba, ahol az agg Nesztór uralkodik. John Flaxman (1755 - 1826)[4]

Megérkezvén Nesztórhoz Püloszba Télemakhosz újabb bátorításra szorul Mentórtól, hogy az agg Nesztort kérdezni merje:

„Mert az okosszavu szónoklás még nem tudományom.”[5]

Spártába, Menelaoszhoz vezet Télemakhosz útja tovább, de Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője nem látja szükségesnek a Mentór képében nyújtott további külön támogatást:

„…és tovatűnt a bagolyszemü Pallasz Athéné
tengeri sasként; és megdöbbent mind, aki látta.”[6]

  1. 2. ének, 225-259. sorok (Homérosz1993)
  2. 2. ének, 267-295. sorok
    (Homérosz1993)
  3. 2.ének, 255. és 268. sor (Homérosz1993)
  4. a b Flaxman1835: John Flaxman, gravee par Reveil. Illustrations of Homer's Odyssey [archivált változat] (francia nyelven) (1835). Hozzáférés ideje: 2007. december 2. [archiválás ideje: 2007. december 12.] 
  5. 3.ének, 23. sor (Homérosz 1993)
  6. 3.ének, 371. és 372. sor (Homérosz 1993)
  7. Homérosz1993: Homérosz, Devecseri Gábor (ford.). Odüsszeia, Populart füzetek, 8. (magyar nyelven), Szentendre: Interpopulart Könyvkiadó. ISBN 963-8069-08-2; ISSN 1216-8661 ; 8., MEK-004082 (1993). Hozzáférés ideje: 2007. december 2.