Melasz (cukoripar)
A melasz sűrű cukorszirup, a cukorrépa vagy cukornád cukorrá történő feldolgozásának mellékterméke.
A melasz minősége függ a cukornád vagy -répa minőségétől, a belőle kivont cukor mennyiségétől és a kivonás módszerétől. Az MSZ 20606-56 szabvány szerint a jelző nélküli „melasz” csak a cukorrépából származó melaszt jelenti, a más eredetűeket jelzővel kell ellátni például nádmelasz, finomítómelasz.[1]
Nevének eredete
szerkesztésA melasz szó már 1400 körül megjelent a nádcukorgyártás során keletkező különböző minőségű szörpök megnevezésére. A szó latin eredetű: a mel (méz) szóból képzett mellaceus (mézszerű) szóra vezethető vissza.[2]
Melasz
szerkesztésA cukorrépánál a kristályosítás utolsó szakaszában centrifugálással leválasztott szörpöt hívják melasznak. A cukorrépa melasza kb. 50%-ban cukor,[3] főleg szacharóz, de tartalmaz glükózt és fruktózt is. A melasz cukortartalma függ a cukorrépa cukortartalmától, a gyártási veszteségtől, a sűrűlé és a melasz tisztasági hányadosától, azaz a cukor és a szárazanyag-tartalom arányától. Az átlagos összetételű melaszban a cukron kívül egyéb szárazanyagok is találhatóak: 6,78%-ban nitrogénmentes szerves anyagok (például invertcukor és raffinóz), 15,47%-ban nitrogéntartalmú szerves anyagok (például betain, aminosavak), illetve 9,75%-ban szervetlen anyagok (hamu).[4] Nagy viszkozitása miatt nehezen szállítható, és a benne levő cukor gazdaságosan nem termelhető ki.[5]
Ország | Melasztermelés 2010/11 ezer tonna |
Melasztermelés 2013/14 ezer tonna |
---|---|---|
Ausztria | 95 | 116 |
Belgium | 113 | 117 |
Csehország | 86 | 66 |
Dánia | 70 | 75 |
Egyesült Királyság | 100 | 98 |
Franciaország | n.a. | n.a. |
Finnország | 21 | 15 |
Görögország | 32 | 20 |
Hollandia | 182 | 180 |
Horvátország | 59 | 59 |
Lengyelország | 366 | 437 |
Litvánia | 21 | 29 |
Magyarország | 26 | 36 |
Németország | 768 | 807 |
Olaszország | n.a. | n.a. |
Portugália | n.a. | n.a. |
Spanyolország | 138 | 121 |
Svédország | 58 | 58 |
Szlovákia | 37 | 39 |
EU összesen | 2115[8] | 2272 |
Nádmelasz
szerkesztésA cukornád melasza fiatal, zöld cukornádból keletkezik, amelyet kén-dioxiddal kezelnek (ez tartósítja). Kén-dioxid-kezelés nélkül csak érett cukornádból lehet kivonni. A melasz (azaz tiszta cukornádszirup) készítéséhez a leszüretelt nádról letépkedik a leveleket, majd megfőzik a nádakat, hogy kiváljon a cukor. Ha csak egyszer főzik fel, édesebb melasz készül, mert kevesebb cukor válik ki. Ha másodszor is felfőzik, kesernyésebb lesz. Harmadszori kifőzésnél a szacharóz nagy része kiválik belőle, de még mindig nagy adagban tartalmaz cukrot.[9] A finomított cukorral ellentétben van benne többféle vitamin és ásványi anyag is, például kalcium, magnézium és vas, mégpedig annyi, hogy egy evőkanálnyi belőle fedezi a napi ásványianyag-szükséglet 20%-át.[10][11]
Felhasználása
szerkesztésLeginkább a szesz- és élesztőiparban használatos alapanyagként.[12]
Felhasználása a takarmányozásban
szerkesztésTakarmányozásra már a 19. század közepe óta használják száraz takarmányra öntve, hígított formában megitatva. A 20. század elejétől kezdve különböző keverékeket állítottak elő korpa, tőzeg, kukoricacsutka, kukoricaszár vagy szárított répaszelet felhasználásával.[13] Nagy szénhidráttartalma miatt – a szarvasmarhatápba bedolgozva – kedvezően hat a zsír- és tejképződésre. Karbamiddal, vitaminokkal dúsítható. Ízét az állatok szeretik, így sz��vesen fogyasztják, ami magasabb takarmányfelvételt eredményez. A granulált tápgyártás során, a tápok és pelletek energiatartalmának növelése mellett, kötőanyagként is használják. A melasz – ízesítő és ragacsos tulajdonsága miatt – a dercés tápokhoz is adagolható. A dercés tápok közül főleg a baromfitápokba adagolják.
Használatának előnye abból is fakad, hogy a különböző típusú és eltérő forrásból származó, eltérő halmazállapotú cukrokat különbözőképpen tudják hasznosítani a haszonállatok. A melasz alapú takarmánykiegészítők jellemzően folyékony halmazállapotúak, javítják a rostemésztést, a tápanyag- és szárazanyag felvételt.[14] Az ezek formájában bevitt cukrok 2-4 óra alatt teljesen lebontásra kerülnek. Fontos szerepet tölt be a kérődzők takarmányozásában, a bendőteljesítmény javítását célzó speciális termékekben is gyakran megtalálható.
A melaszból többféle folyékony takarmánykiegészítőt is előállítanak, melyeknek összefoglaló neve: MelaVite. Magas cukor- és szárazanyag-tartalmuk révén a kérődző állatok (legfőképp szarvasmarha) takarmányozásánál alkalmazzák őket, elsősorban a tej minőségének (a tejzsír- és a tejfehérje-tartalmának) javítása céljából.
A melasz, mint takarmány alapanyag megtalálható a Bizottság (2013. január 16.) a takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló 68/2013/EU rendeletében.[15] A Magyarországon elérhető termékek közös jellemzője, hogy megfelelnek a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló, 44/2003. (IV. 26.) FVM rendeletben foglaltaknak. Ennek értelmében a melaszos takarmány melasz felhasználásával előállított, legalább 14%, szacharózban kifejezett összcukrot tartalmazó kiegészítő takarmány.[16]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Wertán Pál: Cukoripari zsebkönyv. Budapest: Műszaki. 1964. 718. oldal.
- ↑ A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 12. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
- ↑ Az unión kívüli államokkal folytatott kereskedelemben az EU a melasz szabványos minőségét 48%-osnak tekinti, lásd: az Európai Bizottság 951/2006/EK rendelete (2006. június 30.) a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, 27. cikk
- ↑ Nagy Józsefné: Szakágazati technológia: Cukoripar II. Budapest: Mezőgazdasági. 1978. 168–184. oldal.
- ↑ A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 16. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
- ↑ Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. 49. oldal. ISBN 9783870401399
- ↑ Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 61st edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2015. 49. oldal. ISBN 9783870401573
- ↑ 2010/11-ben Horvátország nélkül
- ↑ Blackstrap Molasses In Depth Nutrient Analysis, Archiválva 2012. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben World's Healthiest Foods
- ↑ Nutrition Facts and Analysis for Blackstrap Molasses Archiválva 2007. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, NutritionData.com
- ↑ Blackstrap Molasses, Archiválva 2008. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben World's Healthiest Foods
- ↑ A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 14. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
- ↑ A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 129. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
- ↑ Effects of molasses-based liquid feed supplementation to a high-straw dry cow diet on feed intake, health, and performance of dairy cows across the transition period by C.D. Havekes, T.F. Duffield, A.J. Carpenter, T.J. DeVries. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
- ↑ A BIZOTTSÁG 68/2013/EU RENDELETE a takarmány-alapanyagok jegyzékéről. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
- ↑ 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
Források
szerkesztés- Farkas J., 1977. Malomipari technológiák. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
- Kónya K., 1999. Élelmiszeripari hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása, hasznosítása. Phare Program HU-94.05. Szarvas (jegyzet).
- Szenes E-né, 1995. Környezetvédelem az élelmiszer-ipari kis- és középüzemekben. Integra-Projekt Kft, Budapest