Margóczi István
(1909–1991) Kossuth-díjas olvasztár
Margóczi István (1909. november 1. – 1991) Kossuth-díjas olvasztár, a Lenin Kohászati Művek munkatársa, sztahanovista.
| Margóczi István | |
| Született | 1909. november 1. nem ismert |
| Elhunyt | 1991 (81-82 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1950) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésRészt vett a sztahanovista mozgalomban. Kiemelték, 1951-ben propagandafüzettel népszerűsítették,[1] 1948 és 1953 között a Szabad Nép című napilap munkaversennyel kapcsolatos cikkeiben 10 alkalommal szerepelt.[2]
1950-ben megkapta a Kossuth-díj ezüst fokozatát, az indoklás szerint „sztahanovista munkamódszeréért, amellyel a 9-es számú Märtz-kemencénél a 9–10 órás adagidőt 5 óra 20 percre szállított le”. 1960-ban a Szocialista Munkáért Érdeméremmel, 1962-ben és 1969-ben a Munkásőr Szolgálati Emlékéremmel, 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel díjazták.[3]
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Csillag István: Margóczi István Kossuth-díjas olvasztár élete és munkamódszere, Budapest: Népszava, 1951
- Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 108. o. ISBN 963-05-4420-2
- Tóth Eszter Zsófia: Nők férfias terepeken és férfi foglalkozásokban. A „férfias” és a „nőies” munka világa a szocialista időszakban. Sic Itur ad Astra, 58. évf. [2008] 271. o. (13. lábjegyzet) online elérés
- „A békéért harcolunk”, Magyar Filmhíradó, 1950/45. (1950. november) online összefoglaló Archiválva 2021. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hírek a fémgyűjtésről, Magyar Filmhíradó, 1953/47. (1953. november) online összefoglaló