Maróthy János (zenetörténész)

A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán esztétikát és művészettörténetet hallgatott Lukács György tanítványaként (1944-48). 1948-ban doktorált; eközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Viski Jánostól zeneszerzést tanult (1945-51). 1951-54 között Szabolcsi Bence irányításával posztgraduális tanulmányokat folytatott (1951-54). 1959-ben kandidátusi fokozatot szerzett az európai népdal születéséről szóló disszertációjával, amelyben a népdal zenei formájának átalakulását társadalomtörténeti kontextusban vizsgálja. A tudományok doktora címet a Zene és polgár, zene és proletár című munkájával nyerte el 1966-ban, amely 1974-ben angolul is megjelent (ford. Róna Éva, Akadémiai Kiadó) és széles kritikai rezonanciát váltott ki.^[6]

Maróthy a szocialista Magyarország zenetudományi életének egyik kulcsfigurája volt: 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa; 1961-ben az MTA Zenetudományi Intézetének egyik alapító, később osztályvezető munkatársa. Osztálya eleinte munkásmozgalmi dalok gyűjtésére és archiválására irányult. A 70-es évek közepétől az osztály kutatói, gyűjtő és publikációs tevékenysége a szociológia, különösképpen a populáris zene szociológiája felé fordult.

Maróthy életművének fontos eleme volt a tanítás: 1955-57 között tanársegédként a Zeneakadémián adott elő; 1974-től több évtizeden át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának Esztétika Tanszékén tanított, eleinte docensként, majd professzorként. Szerkesztő bizottsági tagja volt a Magyar Zenének, a Studia Musicologicának és rendszeres kritikusa a Muzsika című lapnak. Az angol Popular Music és az olasz Musicá/Reàlta folyóiratok munkájában is részt vett tanácsadó szerkesztőként.

• Nemzeti zenekultúránk haladóhagyományai; Népművelési Minisztérium, Bp., 1951 (Vezérfonal városi előadók számára)
• A népzene új fejlődésének néhány kérdése a Szovjetunióban; Magyar-Szovjet Társaság Zeneművészeti Szakosztálya, Népművészeti Intézet Zenei Osztálya, Bp., 1953
• Az európai népdal születése; Akadémiai, Bp., 1960
• A szovjet zene; Népművészeti Intézet, Bp., 1960 (Zenetörténeti és esztétikai akadémia)
• Zene és polgár, zene és proletár; Akadémiai, Bp., 1966
• A parasztdaltól a munkásdalig; szerk. Katona Imre, Maróthy János, Szatmári Antal; Akadémiai, Bp., 1968
• Szabó Ferenc indulása. A "népi-lírai klasszicizmustól" az "expresszionizmusig". 1926-1928; Zeneműkiadó, Bp., 1970
• Music and the bourgeois, music and the proletarian; angolra ford. Róna Éva; Akadémiai, Bp., 1974
• Zene, forradalom, szocializmus Szabó Ferenc útja; Magvető, Bp., 1975 (Elvek és utak)
• Hanns Eisler: A zene értelméről és értelmetlenségéről. Válogatott írások; vál., szerk., utószó, jegyz. Maróthy János és Zoltai Dénes, ford. Balázs István; Gondolat, Bp., 1977
• Zene és ember; Zeneműkiadó, Bp., 1980
• A zeneszerző Szabó. Emlékezések; szerk. Maróthy János; Zeneműkiadó, Bp., 1984
• Maróthy János–Batári Márta: 'Apeiroē mousikoē / A zenei végtelen; Zeneműkiadó, Bp., 1986
• Musica e uomo; ford. olaszra Marosi Teréz és Keresztesi Katalin; Ricordi, Milano, 1987 (La sfere)

• Muzsika 2001. október, 44. évfolyam, 10. szám, 45. oldal

• Demeter Tamás: A társadalom zenei képe. Budapest: Rózsavölgyi, 2017
• Richard Middleton: Review of Music and the Bourgeois, Music and the Proletarian by János Maróthy, Eva Róna. Music and Letters, 55 k. 4. sz. (1974. október) 476–482. o.
• K. Peter Etzkorn: Review of Music and the Bourgeois, Music and the Proletarian by János Maróthy. Ethnomusicology, 19 k. 1. sz. (1975. január) 147–148. o.
• Rose Rosengard Subotnik: Review of Music and the Bourgeois, Music and the Proletarian, by Janos Marothy (Budapest, 1974). Journal of Aesthetics and Art Criticism, 1. sz. (1975) 356–358. o.