Ludas (Szerbia)

Szabadkától 13 km-re kelet-délkeletre, a Ludasi-tó déli partján terül el.

Ludas környékén kőkori, bronzkori, rézkori, kora vaskori, szarmata kori, népvándorlás és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra. Nevét az oklevelek 1335-ben említették először Ludasyghaz néven. Később a török hódoltság alatt Ludas, majd Ludaspuszta, majd a 20. században Ludas néven volt említve.

Az itteni tó először egy 17. század végi, majd egy 1747. évi térképén látható, északkeleti partján egy templomrom megjelölésével.

• Az 1991-es népszámlálás szerint 1427 lakosa volt
• A 2002-es szerint pedig 1310 lakosa volt. Ebből 1146 (87,48%) magyar, 58 (4,42%) bunyevác, 39 (2,97%) szerb, 25 (1,90%) horvát, 4 (0,3%) montenegrói, 2 (0,15%) szlovák, 1 (0,07%) macedón, 1 (0,07%) jugoszláv, 2 (0,15%) ismeretlen.

A falunak 1042 nagykorú polgára van, a lakosság átlagéletkora 41,4 év (a férfiaké 40,3, a nőké 42,6). A településen 472 háztartás van, háztartásonként átlagosan 2,78 taggal.

Az 1948-as népszámlálás szerint még 3052 lakosa volt.

• Ludasi-tó

• Ludas [1]
• Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  

• Ludas története Archiválva 2009. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben