Lucius Iunius Brutus (? – Kr. e. 509) hagyományosan a Római Köztársaság alapítójának és az első consulnak tekintett politikus volt, a későbbi Iunius nemzetség ősapja, így a legismertebb Iunius, Marcus Iunius Brutus felmenője is.

Lucius Iunius Brutus
A korábban Brutus büsztjének vélt Capitoliumi Brutus a római Capitolium Múzeumban
A korábban Brutus büsztjének vélt Capitoliumi Brutus a római Capitolium Múzeumban
Római Köztársaság consul
Hivatali idő
i. e. 510[1] vagy i. e. 506[2] – i. e. 509 vagy i. e. 505
Elődnincs
UtódSpurius Lucretius Tricipitinus consul suffectus
UtódPublius Valerius Publicola consul suffectus

Születetti. e. 6. század
nem ismert
Elhunyti. e. 509
Silva Arsia[3]

SzüleiTarquinia
Marcus Junius
HázastársaVitellia
Gyermekei
  • Titus Junius Brutus
  • Tiberius Junius Brutus
Foglalkozás
  • ókori római politikus
  • ancient Roman military personnel
Halál okacsatában esett el
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucius Iunius Brutus témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

Apja neve Marcus Iunius Brutus, és bátyját is Marcus Iunius Brutusnak hívták. Életéről igen kevés konkrétum ismert, mivel a Brennus vezette fosztogatás (i. e. 390 vagy i. e. 387) alkalmával szinte minden korábbi feljegyzést megsemmisítettek. A hagyomány szerint Brutus vezette a felkelést az utolsó etruszk király, Tarquinius Superbus ellen, mivel annak fia meggyalázta egyik nőrokonát (Lucretia, aki az esemény után öngyilkosságot követett el). Titus Livius szerint a király a testvérét gyilkolta volna meg.

Brutus a király elűzése után a 300 főre bővített senatus kezébe adta a hatalmat, majd megválasztották az első két praetort. A consuli magistratum létrehozására csak néhány évtized múltán került sor, Róma első consulja Brutus lett, közösen egy Tarquiniusszal, ami talán a köztársaság kialakulása hagyományos képének felülvizsgálatára is okot adhat. Titus Livius szerint Róma városa ekkor esküt tett, hogy soha többé nem fogad el királyt maga felett.

Livius alapján Brutus a consuli évében halt meg az etruszkokkal (Arruns Tarquinius) vívott csatában.

Több kutató szerint Brutus consulsága csak későbbi megtoldása a consuli listáknak.

A Capitoliumi Brutus

szerkesztés
 
Az egykor Brutusénak tartott büszt profilból


A Capitoliumi Brutus néven ismert bronz büsztöt sokáig Lucius Junius Brutus szoborképmásának vélték és a Kr. e. 4. század vége - 3. század eleje időszakára datálták. Ma a keletkezését ennél sokkal korábbi időszakra teszik. A mellszobor talpazatát utólag, a reneszánsz korban készítették.

  1. Marcus Terentius Varro alapján
  2. Titus Livius alapján
  3. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 8.)


Elődei:
nincs - a magistratum létrehozása
Utódai:
Spurius Lucretius Tricipitinus consul suffectus
és
Publius Valerius Publicola consul suffectus