Kriminalisztika

Nem tévesztendő össze a következővel: Kriminológia.

A kriminalisztika, a nyomozás tudománya; elsősorban bűnügyi, de emellett szabálysértési, közigazgatási és fegyelmi ügyekben. A nyomozás feladata a múltban lezajlott cselekmények, események felderítése és bizonyítása. Természetesen a kriminalisztikai ismeretek a nyomozáson túl felhasználhatók a bűncselekmények megelőzése és megszakítása céljából is.

Beszélhetünk a kriminalisztikáról mint önálló és elkülönült bűnügyi tudományról; beszélhetünk a kriminalisztikáról, mint a büntető eljárásjog tartalmi oldaláról; és végül mint gyakorlati módszerek és ajánlások összességéről.

A kriminalisztika felosztása hagyományosan általános és különös részre történik.

Az általános rész tartalmazza a kriminál-metodológiát, a krimináltechnikát, a krimináltaktikát, a kriminál-statisztikát és stratégiát, illetve a titkosszolgálati módszerek általános kérdéseit. A különös rész tartalmazza a kriminálmetodikát és a titkosszolgálati erők eszközök és módszerek különös szabályait.

A kriminál-metodológia a kriminalisztika általános kérdéseivel foglalkozik; a kriminalisztika fogalmával, tudományágak közti elhelyezésével, felosztásával és belső rendszerével. Ide tartoznak továbbá a kriminalisztika legalapvetőbb elméletei: az ismeretelmélet, az azonosításelmélet, a bizonyításelmélet.

A krimináltechnika

A krimináltechnika a tárgyi bizonyítékok tudományterülete; a műszaki- és természettudományok illetve a sajátos határtudományok eredményeinek a kriminalisztika fenti céljai érdekében történő felhasználására vonatkozó szabályok, módszerek és ajánlások összessége. Jelentősége abban rejlik, hogy a modern bizonyítás a személyi bizonyítékok helyett a nehezebben korrumpálható tárgyi bizonyítékokra helyezi a súlyt.

Részei hagyományosan: – Fényképészet, videotechnika és helyszínrajzolás. (Analóg– illetve digitális technika, 3D helyszínrajz, történtek animációs rekonstruálása.)

– Biológiai anyagmaradványok; szőrök morfológiájától a haemogenetikáig.

– Szervetlen anyagmaradványok; üvegtörmelék, festékfolt, szövetszálak fizikai és vegyi vizsgálata.

– Kábítószerek analitikai vizsgálata (növényi és szintetikus kábítószerek)

– Egyéb biológiai részterületek: rovartan (entomológia), botanika (növényrészek összehasonlítása); mezőgazdaság (kábítószer–ültetvények)

– Továbbá a műszaki és igazságügyi orvostani – patológiai eredmények.

Az öt "klasszikus kriminalisztikai szakértői terület" azaz – Daktiloszkópia – Nyomtan – Fegyvertan – Írásszakértés (íráskép egyedre azonosít; grafológia mint pszichológiai módszer; szövegnyelvészet) – Okmányszakértés (okmányok biztonsági megoldásai; hamis vagy változtatott okmányok kiszűrése).

Továbbá ide tartoznak a bűnmegelőzési célú biztonságtechnikai berendezések (kamerák, riasztók, beléptetők) és a kriminalisztikai csapdák.

A krimináltaktika

Bővebben: Krimináltaktika

A krimináltaktika a nyomozási eljárások módszertana; az eljárásjog által jogilag szabályozott eljárások tartalmi szabályozása ajánlásokkal.

– Kihallgatások, helyszíni kihallgatások, adatgyűjtő kérdezősködések.

– Helyszíni szemle.

– Házkutatás.

– Motozás, lefoglalás.

– Razzia, körözési tevékenységek.

– Nyilvántartások kiépítése és kezelése.

A kriminálstatisztika és a kriminálstratégia

A kriminálstatisztika és kriminálstratégia a bűnügyi adatok elemzésével és értékelésével foglalkozik, ez részben határterület a kriminológiával. Ide tartozik a bűnözés térbeli és időbeli megoszlása, bűncselekmények sorozat-jellegének kimutatása vagy akár az elkövetői személyiségprofilok alkotása.

Metodika

A kriminál metodika az egyes bűncselekményfajták felderítésének, nyomozásának speciális feladatait, szakmai fogásait tartalmazó tudományterület. A kriminál-metodika az egyes kriminalisztikai értelemben vett esemény-fajták nyílt nyomozásával foglalkozik. Azért hangsúlyozandó a kriminalisztikai értelemben vett fogalom, mert pl. büntetőjogilag nincs olyan, hogy gépkocsi-feltörés vagy betöréses lopás, kriminalisztikailag viszont van. Ide tartozik az alábbiak felderítése – kivizsgálása:

- Rendkívüli halál.

- Emberölés, testi sértés.

- Közlekedési vagy vadász-baleset.

- Alkalmi lopás, trükkös lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, kifosztás.

Források

Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz; Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2005
Bócz Endre (szerk.): Kriminalisztika; BM Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2004
Illár Sándor (szerkesztő): Kriminalisztika 1. Krimináltechnika; BM Könyvkiadó, 1984
Illár Sándor (szerkesztő): Kriminalisztika 2. Krimináltaktika; BM Könyvkiadó, 1983

További információk

Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Kriminalisztikai Szakértői Osztály
Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője; Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2014 (Institutiones juris)
Balláné Füszter Erzsébet: Kriminalisztikai ismeretek. Egyetemi jegyzet; NKE Rendészettudományi Kar, Budapest, 2014
Kriminalisztikai, igazságügyi orvostani, elmekórtani, igazságügyi műszaki szakértői alapismeretek. Egyetemi jegyzet a Kriminalisztikai szakirányú továbbképzési szak hallgatói számára; szerk. Herke Csongor]; 2. jav., kieg. kiad.; PTE ÁJK, Pécs, 2014
Ibolya Tibor: Kriminalisztikatörténeti tanulmányok; Patrocinium, Budapest, 2015
Kognitív kriminalisztika. Ismeret, elmélet, történet; tan. Angyal Miklós et al.; Dialóg Campus, Budapest, 2019
Sinku Pál: Kriminalisztikai alapfogalmak; átdolg., új kiad.; Szt. István Társulat, Budapest, 2022

Kapcsolódó szócikkek

Ajánlott irodalom

Gönczöl Katalin – Korinek László – Lévai Miklós: Kriminolóiai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll; második kiadás, Corvina, 1996