Kerényi József Péter

„Külvárosi gyerek voltam, a századfordulón munkások, tisztviselők számára épült, kispesti Wekerle-telepen nőttem fel. Emberhez méltó otthonok voltak ezek, lakásonként kertecskékkel, előttük fásított utcákkal. A világon is párját ritkította ez akkoriban. Akik itt éltek környezetüktől is megtanulták mások tiszteletét, s hogy nemcsak kertjük virágaira, bokraira, de a környék fáira is vigyázni kell. Abban a lakónegyedben tanultam meg szeretni egy életre magas házakon is a cseréptetőt."^[2]

Tanulmányait 1958-1963 között a BME Építész karán végezte. 1963-64-ben az OMF mérnöke, majd 1964-84 között a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat (BÁCSTERV) tervezője, később főépítésze volt. Nevéhez fűződik a kecskeméti főtéren álló, és a mai Kéttemplom közbe nyúló bazársor elbontása, a Kodály Intézet megvalósulása 1973-ban, a volt ferences kolostorépületben. Munkájának köszönhető, hogy ma a Tudomány és Technika háza megvalósult a volt Zsinagógában, megtartva az épület eredeti arculatát. Ő mentette meg a „Szalagház” mögötti Bánó házat, mely ma a Magyar Naiv Művészetek Múzeumaként működik. Jelentős eredményeként tekinthető a Széchenyi és az aradi vértanúk tiszteletére kialakított park is.

Ezen időben készítette el többek között Dunavecse községközpont (1968), Tiszakécske üdülőterület (1968), Kalocsa Meszesi Dunapart üdülőterület (1969), Lajosmizse községközpont (1972) településrendezési terveit és Kecskemét Homokdombi rész beépítési tervét is. 1980. június 8-án Bács-Kiskun megye 8. sz. választókerületében országgyűlési képviselői mandátumot nyert, 1985-ig parlamenti képviselő volt.^[3] 1984-87 között a Városépítési Tervező Intézetben irodavezető. 1987-től 1995-ig a Budapesti Műszaki Egyetemen a Lakóépület Tanszék docense, 1995-től, pedig egyetemi tanára.

1990-ben megalapítja a komplex környezettervezéssel foglalkozó Kerényi Stúdió Kft.-t. A történelem és az alföldi népi építészet megbecsülésén alapuló település- és épületmegújítási munkákat, és a hely szellemét tükröző új épület- és építészeti környezetterveket készít. 2000-ben tervezi a Budai Várnegyed keleti lejtőjén az Ybl Miklós által tervezett, a második világháborúban elpusztult villa – sok szakmai vitát kiváltott – „újraépítését” és hasznosítását, 2010-re.

1981-től színpadi játéktereket és díszleteket is készít Miskolcon, Pécsett, valamint Budapest több színházában. E tevékenysége is sikeres, 1985-ben elnyeri a Kritikusok díját a legjobb színpadtervéért.

1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1999-től a BME Építészmérnöki Kar Mestertestület elnöke és 2000-től Építőművészeti doktori iskola vezetője. [1]

„Kerényi József is nagy utat tett meg az organikus építészetben történt munkálkodásától a mai napig. Többször is hangsúlyozta, hogy az ő e körben való jelenléte annyiban különbözik Csete György és Makovecz Imre építészek irányvonalától, hogy neki első és legfontosabb szempont a tájba, az épített környezetbe való illesztés, illeszkedés tudatos felvállalása. S valóban, látható, hogy kiváló építészeti megformálásain túl számára, a terület, a település, az egész környezet jelent olyan organikus egységet, amely megszabja az egyes épületek formavilágát, léptékviszonyait, stb. Példa erre Kecskemét városfejlesztési koncepciója, melynek kialakiásában Kerényinek igen nagy, döntő szerepe volt.”^[4]

„Természetes és épített környezetünk nem választható szét. S nem mindegy, hová kerül az épület: az Alföldre, ahol egyetlen fa fontosabb, mint máshol egy egész erdő, vagy, mondjuk, nagyváros foghíjas telkére. Korunkban egyébként majd mindenki harsogni akar, nagyot akar mondani.”^[5]

• Bács-Kiskun megye Művészeti Díja (1974)
• Ybl Miklós-díj (1975)
• Pro Urbe Kecskemét-díj (1984)^[6]
• Sir Robert Matthew-diploma, Párizs (1985)
• Kritikusok díja (1985)
• Az év díszlettervezője (1986)
• Pro Merito, Városépítési Tervezőiroda (1987)
• Kossuth-díj (1992)
• Az Amerikai Építészeti Intézet „Nagydíja” (International Architectural Design Award, Washington 1992)
• Prima Primissima díj (2005)
• Kada Elek-díj (2007)^[7]
• Bács-Kiskun Megyei Prima-díj jelölt (2008)^[8]

• 1967-1971. Bácsalmási Művelődési Ház [2]
• 1968-1970. Nagykőrösi konzervgyár 3000 adagos konyha
• 1969-1971. Baja 10 tantermes iparitanuló iskola
• 1969- Kecskemét, Pannónia Rajzfilmstúdió
• 1971-1973. Felsőszentiván. Gyermekotthon
• 1971-1974. Kunadacs. Kápolna
• 1971-1973. Kecskemét. Szobrász műteremház
• 1972. Kecskemét. 1971-ben, repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) országos, Bács-Kiskun megyei és tanácsi küldöttei síremléke [3]^{[halott link]} [4] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben^[10]
• 1972-1974. Bugac. Pásztormúzeum [5]
• 1972-1975. Kiskunfélegyháza. 16 tantermes általános iskola
• 1973-76-82 Kecskemét, Kápolna u. 13. Keramikus lakóház és stúdió [6] [7]
• 1975. Kiskunhalas. Három tavasz – felszabadulási emlékmű^[11]
• 1977. Kecskemét. Kodály Intézet Könyvtár [8]
• 1978-1980. Pusztavacs. Jeltorony [9]
• 1978-1980. Lakitelek. Üdülő
• 1979-1982. Kiskunmajsa. Ravatalozó
• 1979-1982. Kecskemét, Gáspár András u. 1. Játékmúzeum [10] [11]
• 1979-1982. Kecskemét, Liszt Ferenc u. 11. (a volt Hankovszky-ház felhasználásával) Rajzfilmstúdió [12]
• 1984. Cegléd. Magyarok Nagyasszony római katolikus kápolna és környezete [13]
• 1982-1985. Szank Béke u. 40/B. Képtár és gyermekkönyvtár

• 1965-1974. Kecskemét. Rákóczi út 2 (volt zsinagóga korszerűsítése és átalakítása) Tudomány és Technika háza [14] Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben [15]
• 1965-1974. Kecskemét. Kéttemplomköz 1 (volt ferences kolostor korszerűsítése és átalakítása) Kodály Intézet [16] [17]
• 1971-1976. Kecskemét (volt Nyomda utca) Kéttemplomköz sétálóutca
• 1973-1976. Kecskemét, Gáspár A. u. 11. Naiv Művészek Háza (volt Bánó ház) [18]^[12]
• 1974-1977. Kalocsai Művelődési ház. (volt Nagyszeminárium épületének korszerűsítése és átalakítása) [19] [20] [21]
• 1980-1984. Szekszárd. Szent István tér 10. (volt Zsinagóga korszerűsítése és átalakítása. 1890. Tervezte: Hans Petschnigg grazi műegyetemi tanár ) Babits M. Művelődési ház és Művészetek Háza [22] Archiválva 2009. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben [23] [24]
• 1981-1984. Majk. (volt kammalduli szerzetesek cellalakásainak hasznosítása) Üdülőházak
• 1995-2010. Budapest, I. Csónak utca 1-3. (volt Lónyai-, később Hatvany-villa. Tervezte: Ybl Miklós 1871) Rendezvény központ. (2008. Módosított építési engedély Képzőművészeti Galéria és étterem.)

• 1983. B. Vian: Mindenkit megnyúzunk. (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1983. Kardos G. György: Villon és a többiek. (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1984. B. Brecht: Koldusopera. (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1984. Czako Gábor: Karcsi (Kecskeméti Katona József Színház)
• 1984. Vándorfy L: Lukács Evangéliuma. (Kecskeméti Katona József Színház)
• 1985. W. Shakespeare: Ahogy tetszik (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1985. Füst Milán: Negyedik Henrik király (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1985. Gáli József: Daliás idők. (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1986. Weöres Sándor: A kétfejű fenevad. (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1987. K. Büchner: Danton halála (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1988. Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon. (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1988. G.B.Shaw: Pygmalion. (Egri Gárdonyi Géza Színház)
• 1989. Osztrovszkij: Tehetségek és tisztelők. (Egri Gárdonyi Géza Színház)
• 1992. W. Shakespeare: A velencei kalmár (Pécsi Nemzeti Színház)
• 1992. Bond: Kinn vagyunk a vízből. (Pécsi Nemzeti Színház)
• 1993. Boris Vian: Medúzafő. (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1995. Arrabal: Az építész és az asszír császár (Budapesti Katona József Színház)
• 1995. Osztrovszkíj. Erdő. (Budapesti Nemzeti Színház)
• 1996. Swajda Gy: Mari. (Pécsi Nemzeti Színház)
• 1998. Fábián L.: Levéltetvek. (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1998. Andrejev: Aki a pofonokat kapja. (Miskolci Nemzeti Színház)
• 1998. Miller A.: Pillantás a hídról. (Győri Kisfaludy Színház)
• 2001. Szophoklész: Oedipus király (Budapesti Katona József Színház)
• 2007. Shakespeare előadóest. (Szolnoki Szigligeti Színház)
• 2008. Gogol: A revizor. (Székesfehérvári Vörösmarty Színház) [25]

• A kecskeméti főtér. (Művészet ‘76 évkönyv Budapest, 1977)
• „Recycling” Eine der gut Bewährten theoretischen und praktischen Methoden der Umweltgestaltung des Menschen, (Szófia Építészeti Szeminárium. 1978)
• Haus der Wissenschaft und Technik in Kecskemét (Bauten der Kultur, 1978/3 Berlin)
• Jeltorony, Pusztavacs (Művészet ‘78 évkönyv, Budapest, 1979)
• Musikpädagogisches Istitut „Zoltán Kodály” in Kecskemét. (Bauen der Kultur, 1997/4 Berlin)
• Stadterinnerung in Kecskemét Beispiel einer „Sichtbaren Stadtgeschichte” des Bauende Menschen, (Neue Heimat, 1981/5. West-Berlin)

Új épületek:

•  
  Bugac, Pásztormúzeum 1972-74
•  
  Kecskemét Kerámia stúdió 1973-82
•  
  Kecskemét. Kodály Intézet könyvtára 1977
•  
  Pusztavacs Jeltorony. 1978-80
•  
  Kecskemét Szórakatémusz Játékház 1979-82
•  
  Kecskemét Szórakatémusz Játékház 1979-82
•  
  Ceglédi Magyarok Nagyasszonya kápolna 1984 *
•  
  Ceglédi Magyarok Nagyasszonya kápolna Részlet *

Meglévő épületek korszerűsítése és hasznosítása:

•  
  Kecskemét Zsinagóga átalakítás. Technika háza 1965-74
•  
  Kecskemét Technika háza 1965-74
•  
  Kecskemét (volt Ferences kolostor) Kodály Intézet 1965-74
•  
  Kecskemét Kodály Intézet főbejárat
•  
  Kecskemét (volt Báno-ház) Naiv Művészek Múzeuma 1973-76
•  
  Bp I. Csónak utca 1-3 Rendezvényözpont építés alatt
•  
  Bp.I. Csónak utca 1-3 Rendezvényközpont részlete

• Ki kicsoda (Kossuth Könyvkiadó, 1981, 354. old.)
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 148–149. o. ISBN 963-10-1780-X  
• Román A.: Élő város – élő műemlékek. (Építés és Építészet-tudomány X/1-4)
• Nádor T.: Mesterek és múzsák. (Budapest, 1984)
• Vámossy F.: Architecture and Society (1986/1)
• Bognár B.: Szórakaténusz Toy Museum. (Architectur and Urbanism, 1990/3)
• H. Meyer: Who Where the Wise? 199 International Architectural Design Awards (Faith & Form, 1993, USA)

Tallózás az Interneten:

• Kecskemét Kodály Intézet
• Tudomány és Technika Háza, Kecskemét
• Tudomány Technika Háza, az egykori Zsinagóga
• Bugac. Pásztormúzeum
• Művészetek háza. Szekszárd
• Ybl Villa a vár oldalában. ÉPÍTÉSZFÓRUM
• DLA. Doktori iskola a BME-n
• Bács-Kiskun Megyei Príma Díj 2008 – Kerényi József /építész

1. ↑ Meghalt Kerényi József. nepszava.hu (2016. március 11.) (Hozzáférés: 2016. március 11.) arch
2. ↑ Idézet: Ember és Gondolat (KÖNYVHÉT 1998) Kerényi Józseffel beszélget Nádor Tamás cikkből
3. ↑ Kerényi József. Magyar Nemzeti Névtér (2019) (Hozzáférés: 2020. augusztus 12.)
4. ↑ Idézet: Dr. Gáborjáni Péter építész, cimzetes egyetemi tanárnak az ÉPÍTÉSZ ÉVKÖNYV 2000 88-95. oldalán megjelent „Organikusok és nem organikusok” című tanulmányából
5. ↑ Idézet: Ember és Gondolat (KÖNYVHÉT 1998) Kerényi Jozseffel beszélget Nádor Tamás című cikkből.
6. ↑ A Kecskemét Város Közgyűlése a Pro Urbe kitüntető cím adományozásával ismeri el azon magyar vagy külföldi állampolgárságú személyiségek érdemeit: a) akik munkásságukkal a város gazdasági, társadalmi, tudományos vagy művészeti életében kiemelkedő érdemeket szereztek, vagy maradandó értékű tevékenységet végeztek. b) akik jelentős szerepet játszottak a város értékeinek hazai és külföldi megismertetésében, valamint Kecskemét hazai és nemzetközi kapcsolatainak gazdagításában, ápolásában elévülhetetlen érdemeket szereztek.”
7. ↑ A Kada Elek-díjat – a kecskeméti Közgyűlés állandó bizottságainak véleményezését követően – évente egy személy, vagy munkacsoport részére, a város fejlesztése, Kecskemét javainak gyarapítása, műemlékeinek védelme, vonzó arculatának megőrzése és alakítása, valamint a város polgárosodása, általános jólétének növelése érdekében végzett maradandó értékű tevékenységéért adományozható.
8. ↑ 2005-ben a VOSZ megyei szervezetei is létrehozták a Területi Príma Díjakat, s ehhez a kezdeményezéshez Bács-Kiskun megye vállalkozói is csatlakoztak
9. ↑ Összes műve * "Kerényi József publikációs listája^{[halott link]}" cím alatt van felsorolva
10. ↑ Repülőszerencsétlenség és Halas. Halas helytörténete. (Hozzáférés: 2019. január 18.)
11. ↑ Bácstudástár
12. ↑ A provinciális barokk, népi lakóház 1730 körül épült. Itt kapott helyet a Magyar Naiv Művészek Múzeuma

• Az *-csillaggal jelöltek Bajkó Ferenc fotói www.magyartemplomok.hu (Engedély a képek vitalapján)
• Faludy Judit: Kerényi József (ARTPORTAL)
• Kerényi József Péter (Magyar Művészeti Akadémia [26]
• Kerényi József Péter
• Schéry Gábor: Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953–1994. (ÉTK Kft., 1995)
• Kerényi József. Vallomások (Kijárat Kiadó, 1998, Architektúra sorozat)
• Schéry Gábor: Magyar tervezőirodák története. (ÉTK. Kft. 2001. BÁCSTERV 31-38. oldal)
• Építész évkönyv 2000. 88-95. oldal.