Katekizmusnak, röviden káténak (a görög katekhein, azaz visszhangozni igéből) nevezzük tág értelemben a kérdés-felelet formában összeállított, áttekinthető, egyszerű oktató könyvet. Szoros értelemben az egyházban a hitoktatás tankönyve, a keresztény hit tanításának biblikus, liturgikus, ugyanakkor világos és rendszerezett bemutatása dialógusos, kérdés-felelet formában megfogalmazott foglalatban.[1]

Jules-Alexis Muenier: A katekizmuslecke, 1890.

Története

szerkesztés

Az egyetemes egyházi fejlődés szempontjából legjelentősebb katekizmus a Jeruzsálemi Szent Cirill írta Katekézisek volt, melyet Szent Cirill a 4. században írt.[2] A 4. században a katekézis az egyházba belépni kívánók (hittanulók, görögösen katekumenek) számára összefoglalt szóbéli tanítást jelentette.[3] Négy fajtája volt:

  • A hittanulónak jelentkezőnek szóló;
  • Az egyszerű hittanulónak szóló;
  • A haladó hittanulónak szóló (a keresztséget közvetlenül megelőző);
  • A frissen megkereszteltnek szóló, más néven misztagógiai katekézis.[4]

Középkor

szerkesztés

Egy másik katekizmus az Ottfried weissenburgi szerzetes által a 8. század végén összeállított „evangéliumharmónia” (Weißenburgi katekizmus).

A lambethi zsinat 1281-ben katekizmussá nyilvánította Aquinói Szent Tamás Opuscula című művét.[1]

A katekizmus-irodalom felvirágozása a reformációval vette kezdetét.[5]

Újkori katolicizmus

szerkesztés

A római katolikus egyházban az újkorban a tridenti zsinat által meghatározott katekizmus volt érvényben. A franciául 1992-ben, magyarul 1995-ben megjelent, az egész katolikus hit- és erkölcstant összefoglaló, a mai élethez illeszkedő Új Római Katekizmust Joseph Ratzinger bíboros vezetésével a Hittani Kongregáció állította össze.[6] 2005 június 28-án XVI. Benedek pápa átadta a katekizmus szintézisét, a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumát, amely tömören tartalmazza az Egyház hitének minden lényeges és alapvető elemét. Egy ilyen összefoglalást nagyon kértek a 2002 októberében tartott Nemzetközi Kateketikai Kongresszus résztvevői, akik az Egyház nagyon széles köreiben élő igényt fogalmazták meg. II. János Pál pápa elfogadva a kérést, 2003 februárjában elrendelte előkészítését, s szerkesztését egy bíborosokból és néhány szakértő munkatársból álló kis létszámú bizottságra bízta, melynek Joseph Ratzinger bíboros volt az elnöke.[7] Az új katolikus kis katekizmus 598 kérdésben és válaszban foglalja össze a Katolikus Egyház hitét. A kompendium először bemutatja a megvallott hitet, majd a liturgiában megünnepelt hitet, a harmadik rész a hitből fakadó erkölcsi cselekvésekben megélt hitet, az utolsó rész pedig az imádságban megélt hitet.[8]

Protestantizmus és ortodox kereszténység

szerkesztés

A katekizmus-irodalom felvirágozása a reformációval vette kezdetét.[5]

A protestantizmus fő katekizmusai:[5]

  1. a b Magyar katolikus lexikon.
  2. A HISTORY OF THE CATHOLIC CHURCH BY THE REV. FERNAND MOURRET, S.S. TRANSLATED BY THE REV. NEWTON THOMPSON, S.T.D. 2. kötet 140. old. (Továbbiakban: Mourret-Thompson)
  3. "Azelőtt a katekézisnek szélesebb értelme volt; a katekumenátus (hittanulói intézmény) megjelenése adott neki pontosabb jelentést." - Mourret-Thompson 2. kötet, 140. old
  4. Mourret-Thompson 2. kötet, 140. old
  5. a b c A Pallas nagy lexikona.
  6. www.katolikus.hu
  7. A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (motu proprio)
  8. Keresztény Értelmiségiek Szövetsége: Az új kis katekizmus[halott link]>

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés