Kéki Béla
Kéki Béla (Petrozsény, 1907. december 30. ��� Budapest, 1993. április 5.) magyar könyvtáros, bibliográfus, könyv- és könyvtártudományi szakíró, színi- és zenekritikus.
| Kéki Béla | |
| Született | 1907. december 30. Petrozsény |
| Elhunyt | 1993. április 5. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | könyvtáros, bibliográfus, szakíró, színikritikus, zenekritikus |
| Kitüntetései | Szabó Ervin-emlékérem (1988) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (2/4-27-4)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kutatási területe
szerkesztésA betű-, az írás-, a könyv-, könyvtártörténet és a könyvnyomtatás története.
Életútja
szerkesztésKözépiskolai tanulmányait Gyulafehérvárt kezdte, majd a Marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1926), a budapesti egyetemen magyar-francia-román szakon kezdett tanulni, de az itt szerzett diplomáját nem tudta volna honosítani Romániában, így átment a kolozsvári egyetemre, ahol magyar irodalom–pedagógia–esztétika szakon folytatott tanulmányokat. Közben György Lajos mellett a Lyceum könyvtár gyakornoka.
1936-tól 1940-ig a Pásztortűz, 1944-ig a Hitel szerkesztője, 1940-től a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár titkára, majd a folyóirat- és hírlaptár vezetője. A második világháborúban frontra és hadifogságba került, szabadulása után könyvtárosi és szakírói tevékenységét a Magyarországon folytatta, 1946-tól az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, ugyanott főigazgató-helyettes (1949–52), majd a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának osztályvezetője, ahonnan igazgatóhelyettesként vonult nyugalomba (1968). Könyvtárszervezői teendői mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem és tanárképző főiskolák könyvtár szakos hallgatóinak könyv- és könyvtártörténeti stúdiumokat tartott.
Munkássága
szerkesztésA könyv- és könyvtártörténet egyetemi előadója. Könyvismertetéseit, zene- és színikritikáit az Erdélyi Múzeum, Erdélyi Helikon, Erdélyi Tudósító, Erdélyi Irodalmi Szemle, Hitel és Pásztortűz, valamint a Keleti Újság és Ellenzék közölte. Zenekritikáiban Bartók Béla és Kodály Zoltán zenei elismertetésének erdélyi úttörője volt.
Budapesten a Román Kultúra Hete alkalmából 1947-ben Mai román líra című alatt műfordításkötetet szerkesztett román írók alkotásaiból, majd az Officina Könyvtár sorozatában Gáldi Lászlóval együtt Eminescu válogatott verseit adta ki magyarul. Könyvtörténeti és nyomdászati kérdések foglalkoztatták. Az írás története című munkája (Köpeczi Bócz István rajzaival, Budapest, 1971) Hans Skirecki fordításában Lipcsében németül, (1976, 1978) Prágában Pavla Ziegová fordításában cseh nyelven (1984) jelent meg. A szerző legsikeresebb könyve, számos kiadást megért (1971, 1975, 1996, 2000, 2001, 2002).
Kötetei
szerkesztés- Nyomdászati eljárások; Országos Könyvtári Központ, Bp., 1951 (Az Országos Könyvtári Központ könyvtárostanfolyama. Előadások, 31.)
- Könyvtörténet 1-4.; Tankönyvkiadó, Bp., 1953-1954 (Pedagógiai Főiskola jegyzetei)
- Könyvtártörténet; ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kara, Bp., 1954
- Könyvtörténet. 2. rész; Pedagógiai Főiskola, Bp., 1954
- A Kner-nyomda és a magyar könyvművészet; Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete, Bp., 1957 (A Magyar Grafika melléklete)
- Fitz József–Kéki Béla: A magyar könyv története; Magyar Helikon, Bp., 1959
- Az írás története; Gondolat, Bp., 1971
- A magyar könyvnyomtatás ötszáz éve; TIT, Bp., 1973 (Irodalmi előadások)
- Az írás története; 2. átdolg. kiad.; Gondolat, Bp., 1975
- A latin nyomdabetű rajzának fejlődése Gutenberg óta; sajtó alá rend. Somkuti Gabriella; Miskolci Bölcsész Egyesület, Miskolc, 1994 (Bölcsész-könyvek, 3.)
- Az írás története. A kezdetektől a nyomdabetűig; jav., átdolg. kiad.; közrem. Sarbak Gábor; Vince, Bp., 2000
Szerkesztései
szerkesztés- Eminescu válogatott versei; szerk. Gáldi László, Kéki Béla, bev. Jékely Zoltán; Officina, Bp., 1947 (Officina könyvtár, 93-94.)
- Mai román líra; sajtó alá rend. Kéki Béla, bev. Kolozsvári Grandpierre Emil; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1947
- Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar. 1966; szerk. Horváth Tibor, Karády György, Kéki Béla; Tankönyvkiadó, Bp., 1967
- A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának évkönyvei (Végh Ferenccel, 1967-1988)
- A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve (1973; 1975-1986)
- Tájékoztató a Műszaki Egyetem Központi Könyvtáráról (1977)
- Vita Zsigmond: Az enyedi kohó; bev. Kéki Béla; Magvető, Bp., 1986
Társasági tagság
szerkesztés- Magyar Könyvtárosok Egyesülete (1955-től titkár, majd elnökségi tag)
- MKE Könyv- és Könyvtártörténeti Bizottságának alapítója és elnöke
- A Szép Könyv-díj Bíráló Bizottságának tagja
Díjak, elismerések (válogatás)
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Szalatnai Rezső: Az írás története. Könyvtáros, 1971
- Végh Ferenc: Az írás története. Könyvtáros, 1975
- Végh Ferenc: Petrozsénytől Budapestig. Könyvtáros, Budapest, 1977/12.
- Gábor Dénes: Elment a nyomtatott betű karmestere. Helikon (Kolozsvár), 1993
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források
szerkesztés- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1000. o. ISBN 963-05-6806-3
- Kéki Béla (1907-1993), OSZK évkönyv, 1991-1993(1993)
- Somkúti Gabriella: Kéki Béla (1907-1993), Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993. június
- Magyar Könyvtárosok Egyesülete ötven évének kronológiája (1935-1985)
.svg){kind=link}