Wikipédia

Julian Assange

ausztrál újságíró, aktivista, a Wikileaks főszerkesztője és szóvívője
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 13.

Julian Paul Assange (IPA: [əˈsɑːnʒ], Magnetic Island, Townsville, 1971. július 3. –) ausztrál újságíró,[5][6][7] kiadó,[8][9] internetes aktivista. Leginkább a WikiLeaks főszerkesztőjeként és szóvivőjeként ismert. Korábban programozóként dolgozott.[10] Számos országban élt, több előadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról.

Julian Paul Assange
Assange 2014-ben
Assange 2014-ben
SzületettJulian Paul Hawkins
1971. július 3. (53 éves)[1][2][3]
Magnetic Island, Townsville, Queensland,  Ausztrália
Álneveproff, Mendax
Állampolgárságaausztrál[4]
Nemzetiségeausztrál
HázastársaStella Assange (2022. március 23. – )
SzüleiChristine Ann Assange
John Shipton
Foglalkozása
Iskolái
  • Central Queensland University
  • Melbourne-i Egyetem
  • Townsville State High School
KitüntetéseiEconomist Freedom of Expression Award (2008)
Amnesty International UK Media Award (2009)
Sam Adams Award (2010)
Julian Paul Assange aláírása
Julian Paul Assange aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Paul Assange témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

2021. december 10-én egy brit bíróság úgy döntött, hogy Assange kiadatható az Egyesült Államoknak, hogy bíróság elé álljon.[11] A brit börtönből végül 2024. június 24-én szabadult, miután beleegyezett, hogy bűnösnek vallja magát egy vádpontban az Egyesült Államokban, amiért cserében szabadon maradhat.[12]

Élete

szerkesztés

Julian Assange szülei egy vándorcirkuszt üzemeltettek. Gyermekéveit Byron Bay közelében töltötte, ami az alternatív művészek központja volt. Később a család Magnetic Islandre, pontosabban Ausztrália Queensland államában lévő Townsville-be költözött. Szülei válása után édesanyjánál nőtt fel, aki 1979-ben feleségül ment egy zenészhez. Ebből a házasságból Assange-nak van egy féltestvére. Az újabb válás után Assange anyja vándorolt, filmrendezőként tevékenykedett és időről-időre menekültek egy szekta, valamint a második férj elől, emiatt a két gyerekkel gyakran változtatták lakhelyüket (50 településen laktak), a gyerekek gyakran váltogatták az iskoláikat (37 iskola), időnként magántanulók voltak.

Később Assange matematikát és fizikát hallgatott a Melbourne-i Egyetemen, de nem fejezte be tanulmányait. Amikor az egyetem matematika kara egy szerződés keretein belül az amerikai hadsereggel egy tanulmányt állított fel, hogy a beiktatott katonai csapatszállítóknak és buldózereknek meg kellene reformálni az eljárási jogkörét, Assange tiltakozásul ezt „gyilkológépek optimalizálásának” nevezte.

Első programozói tapasztalatait Assange egy Commodore 64-es számítógépen szerezte, 1987-ben szert tett egy internetelosztóra is. ,,Mendax" (latinul: nemes hazudozó) álnév alatt kezdte el hacker-tevékenységeit. Ő és további két hacker alapítottak egy csoportot, amely a „International Subversives” nevet viselte. Ezen tevékenységük vezetett ahhoz, hogy az Ausztrál Szövetségi Rendőrség 1991-ben melbourne-i házában razziát tartott. 1992-ben Julian Assange-t 24 rendbeli illegális hackerkedés vádjával bűnösnek találták, és a bíróság 2100 ausztrál dollár befizetésére kötelezte és próbaidőre bocsátotta. 1995-ben Assange megírta első szabad szoftverét, Strobe névvel.

Hacker tevékenységeivel egyidőben ismerte meg későbbi feleségét. 1989-ben összeköltöztek és született egy fiuk. 1991-ben elváltak. 1999-ben egy egyéves jogi vita után Assange és anyja, Christine elérték a gyermek anyjával szemben a közös gondviselést.

2006-tól a WikiLeaks-szel foglalkozott. Állítása szerint interneten kereste a megélhetéshez szükséges pénzt és ezért tud a WikiLeaks-ért fizetés nélkül dolgozni. A WikiLeaks-szel kapcsolatos munkája során többször letartóztatták, kihallgatták, cenzúrázták és beperelték, mindezt eredménytelenül.

Assange felmondta szoros kapcsolatát Daniel Domscheit-Berggel 2010 augusztusában egy csevegőszobában. Domscheit-Berg kinyilvánította hozzávetőleges kritikáját a WikiLeaks munkafelépítésével kapcsolatban: egy erős szerkezetet akart, egy irodát, fizetett alkalmazottakat. Erről nyíltan akart beszélni. Később ezt a kritikáját egy könyvben is megfogalmazta, A letiltott önéletrajz címen (a könyv címében azért szerepel a letiltott szó, mert Assange nem akarta megjelentetni a könyvet, ám a története elmeséléséért kapott pénzét már elköltötte, így a Canongate Books megjelentette a könyvet).[13][14]

Munkássága

szerkesztés

Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, jelenleg is a tanácsadó testület tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, melynek során egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötőjében; közölt le anyagot a szcientológiai egyház kézikönyveiről, a Guantánamói-öböl-beli fogolykínzásokról és bankokkal kapcsolatos botrányokról (Kaupthing, Julius Baer).[15] 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és irak elleni háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé.[16] A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte.[17]

A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta a The Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján.

Vádak, politikai menekültként

szerkesztés

2010. november 30-án svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára,[18] nemi erőszakkal kapcsolatos vádakkal akarták kihallgatni. Assange december 7-én önként jelentkezett a londoni rendőrségen.[19] Az ellene felhozott vádakat tagadta.[20] 2019 végén a svéd bíróságok ejtették a vádakat.[21]

2012 és 2019 között az ecuadori nagykövetségen élt Londonban, politikai menekültként.[22][23] Miután a WikiLeaks kiadott információkat az ecuadori elnök, Lenín Moreno korrupciós ügyéről, az ecuadori elnök bejelentette, hogy Assange-nak távoznia kell a nagykövetségről, amelyet követően a brit rendőrség letartóztatta.[24] 50 hét börtönre ítélték.[25] Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kémkedés vádja alatt eljárást indított Assange ellen, amelyet többek között a Washington Post és a New York Times is kritizált.[26][27] 2021 elején a kiadatása ellen döntöttek Nagy-Britanniában öngyilkosság esély miatt,[28] ezért a londoni Belmarsh börtönben maradt.[29] 2019 áprilisától 2024 júniusáig itt élt.[30]

2021. december 10-én egy brit bíróság úgy döntött, hogy Assange kiadatható az Egyesült Államoknak, hogy bíróság elé álljon.[11] Assange fellebbezett a döntés ellen.[11] 2024 márciusában a bíróság elhalasztotta a döntést, hogy biztosítékot kapjon az Egyesült Államoktól arra nézve, hogy Assange-t nem fogják kivégezni.[31]

2024 júniusában öt év vizsgálati fogságot követően hazatérhetett Ausztráliába, miután vádalkut kötött az Egyesült Államokkal, amelynek keretében Julian Assange elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi − vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú − szabadságvesztésre ítélte, és a büntetést így letöltöttnek nyilvánította.[32]

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • David Leigh–Luke Harding: WikiLeaks-akták. Julian Assange háborúja a titkosítás ellen; Geopen, Budapest, 2011
  • A letiltott önéletrajz. A WikiLeaks-alapító története; ford. Medgyesy Zsófia, utószó Marczali Ferenc; TranzPress Könyvek, Budapest, 2013

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Julian Assange's mother recalls Magnetic. Magnetic Times, 2010. augusztus 7. [2010. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
  2. ↑ Khatchadourian, Raffi. „No Secrets: Julian Assange's Mission for Total Transparency”, The New Yorker , 2010. június 7. (Hozzáférés: 2010. június 16.) 
  3. ↑ ASSANGE, JULIAN PAUL Archiválva 2010. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben 30 November 2010. Interpol.
  4. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2013. január 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  5. ↑ Julian Assange. Centre for investigative journalism. [2012. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  6. ↑ Amnesty announces Media Awards 2009 winners. Amnesty International, 2009. június 2. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  7. ↑ Alex Massie: Yes, Julian Assange Is A Journalist. The Spectator, 2010. november 2. [2010. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  8. ↑ Greenberg, Andy: An Interview With WikiLeaks’ Julian Assange — Andy Greenberg – The Firewall. Blogs.forbes.com. [2010. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
  9. ↑ Harrell, Eben. „Defending the Leaks: Q&A with WikiLeaks' Julian Assange”, TIME, 2010. július 27.. [2010. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. december 1.) 
  10. ↑ „Profile: Julian Assange, the man behind Wikileaks”, The Sunday Times, 2010. április 11. (Hozzáférés: 2010. június 29.) 
  11. ↑ a b c „Julian Assange can be extradited to the US, court rules”, BBC News, 2021. december 10. (Hozzáférés: 2022. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  12. ↑ Julian Assange leaves UK after being freed in US plea deal (brit angol nyelven). BBC News , 2024. június 25. (Hozzáférés: 2024. június 25.)
  13. ↑ A letiltott önéletrajz. www.amazon.com. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
  14. ↑ ISBN. Hozzáférés: 2019. május 4.  
  15. ↑ WikiLeak And Apache Attack In Iraq — Julian Assange. The Sydney Morning Herald, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  16. ↑ WikiLeaks cables: Live Q&A with Julian Assange. The Guardian, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  17. ↑ Russia official: WikiLeaks founder should get Nobel Prize. Haaretz, 2010. december 8. [2010. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. ↑ Interpol: Wanted: Assange, Julian Paul.. Interpol.int. [2010. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
  19. ↑ „Wikileaks founder Julian Assange arrested in London”, BBC, 2010. december 7. (Hozzáférés: 2010. december 7.) 
  20. ↑ Paul Owen, Caroline Davies, Sam Jones and agencies. „Julian Assange refused bail over rape allegations”, The Guardian, 2010. december 7. (Hozzáférés: 2010. december 7.) 
  21. ↑ „Julian Assange: Sweden drops rape investigation”, BBC News, 2019. november 19. (Hozzáférés: 2022. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  22. ↑ Neuman, William. „Ecuador Grants Asylum to Assange, Defying Britain”, The New York Times, 2012. augusztus 16. (Hozzáférés: 2022. január 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  23. ↑ Ma, Alexandra: Assange's arrest was designed to make sure he didn't press a mysterious panic button he said would bring dire consequences for Ecuador (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  24. ↑ Picheta, Emily Dixon,Lauren Said-Moorhouse,Claudia Rebaza,Rob: Police arrest Julian Assange at Ecuadorian Embassy in London (angol nyelven). CNN, 2019. április 11. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  25. ↑ „Julian Assange: Wikileaks co-founder jailed over bail breach”, BBC News, 2019. május 1. (Hozzáférés: 2022. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  26. ↑ „Perspective | The U.S. says Julian Assange ‘is no journalist.’ Here’s why that shouldn’t matter.”, Washington Post (Hozzáférés: 2022. január 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  27. ↑ Byrnes, Jesse: Washington Post, New York Times editors blast Assange indictment (angol nyelven). TheHill, 2019. május 24. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  28. ↑ CNN, Claudia Rebaza, Kara Fox and Vasco Cotovio: UK judge denies US request to extradite Julian Assange. CNN. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  29. ↑ Fellélegezhet Assange: nem adja ki Nagy-Britannia az Egyesült Államoknak. vilag.transindex.ro, 2021. január 4. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
  30. ↑ Kirk, Tristan: Julian Assange planning to get married inside Belmarsh prison (angol nyelven). www.standard.co.uk, 2021. június 28. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  31. ↑ Időt nyert Assange, London egyelőre nem adja ki az Egyesült Államoknak
  32. ↑ Nemzet, Magyar: Vádalku alapján szabadon hazatérhet Julian Assange + videó (magyar nyelven). Vádalku alapján szabadon hazatérhet Julian Assange + videó, 2024. június 25. (Hozzáférés: 2024. június 25.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Julian_Assange&oldid=27443030”