Johann Jakob Bodmer

svájci író, költő, filológus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. május 30.

Johann Jakob Bodmer (Greifensee, Zürich kanton, 1698. július 19. – Gut Schönenberg, Zürich mellett, 1783. július 19.) svájci filológus volt.

Johann Jakob Bodmer
Johann Caspar Füssli festménye
Johann Caspar Füssli festménye
Született1698. július 19.
Greifensee, Zürich kanton
Elhunyt1783. július 19. (85 évesen)
Gut Schönenberg, Zürich mellett
Állampolgársága
Foglalkozásafilológus

Magassága163 cm
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Jakob Bodmer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Henry Fuseli: Fuseli társalgása Johann Jakob Bodmerrel

Teológiát tanult, majd kereskedelmi képzésben volt része, végül azonban egy zürichi gimnáziumban lett a svájci történelem- és politika tanára. Szerepe volt abban, hogy újra felfedezték a középkori (középfelnémet) költészetet. Jelentősek Homérosz és John Milton fordításai. Fontos tudni, hogy bár 1757-ben kiadta a Nibelung-éneket, a kéziratot (az ún. C-kéziratot) azonban saját állításával ellentétben nem ő fedezte fel, hanem Jacob Hermann Obereit.

Bodmer barátjával, Johann Jakob Breitingerrel együtt jelentős szerepet játszott a német irodalomtörténetben a német Johann Christoph Gottsched ellenében folytatott vitáján keresztül. Irodalomelméleti alapelveit a "Critische Abhandlung von dem Wunderbaren in der Poesie" (Kritikus értekezés a csodálatosról a költészetben) 1740-ből. Gottsched francia példaképeivel ellentétben Bodmer az angol Milton szenzualizmusát részesítette előnyben, az ókori irodalmat túlértékeltnek tartotta, ahelyett magasabbra értékelte a középkor irodalmát. Ezen hozzáállásával jelentős hatást gyakorolt a romantikára. Bizonyos tekintetben Bodmer és Breitinger irodalmi vitája Gottsched ellenében a francia Querelle des Anciens et des Modernes német megfelelője volt.

A zürichi irodalmi életre gyakorolt jelentős hatása mellett fontos szerepe volt a város könyvtártörténetében is. 1722-ben lett Zürich város könyvtáregyletének tagja, 1758-tól alelnöki funkcióban. Bodmer javaslatára változtatták meg nevüket Bibliothekgesellschaftról (Könyvtáregylet) Stadtbibliothekra (Városi könyvtár). Bodmer a könyvtárra hagyott egy jelentős összeget valamint könyvei nagy részét. Hálából felállították szobrát a zürichi könyvtár bejárata fölött Conrad Gessner mellett.

Néhány műve

szerkesztés
  • Karl von Burgund. Szomorújáték (Aiszkhülosz módjára)
  • Vier kritische Gedichte
  • Die Discourse der Mahlern, 1721–1723
  • Brief-Wechsel von der Natur des poetischen Geschmackes, 1736
  • Critische Abhandlung von dem Wunderbaren in der Poesie, 1740
  • Kritische Betrachtungen über die poetischen Gemälde der Dichter, 1741
  • Übersetzung: Johann Miltons Episches Gedichte von dem verlohrnen Paradiese, 1742
  • Critische Briefe, 1746
  • Proben der alten schwäbischen Poesie des dreyzehnten Jahrhunderts. Aus der Manessischen Sammlung, 1748
  • Fabeln aus den Zeiten der Minnesinger, 1757
  • Wolfgang Bender: Johann Jakob Bodmer und Johann Jakob Breitinger. Metzler, Stuttgart 1973. (= Sammlung Metzler; 113) ISBN 3-476-10113-4
  • Friedrich Schlegel: Sich "von dem Gemüthe des Lesers Meister" machen. Zur Wirkungsästhetik der Poetik Bodmers und Breitingers. Lang, Frankfurt am Main u.a. 1986. (= Europäische Hochschulschriften /1; 928) ISBN 3-8204-9636-X

További információk

szerkesztés