Jogi személy

Moór Gyula szerint a jogi személy egy mesterséges jogi konstrukció, amelynek lényege, hogy a jogi személy képviselőinek cselekedeteit, cselekvését nem a képviselőknek, hanem a jogi személynek számítják be. Az ő nyomán három elméletről lehet beszélni.

Az elmélet elismeri a jogi személy létét, de lényeges különbséget lát az ember mint természetes személy és a jogi személy jogalanyisága között. Az ember nem csak „törvény általi személy” – persona per legem –, hanem „önmagában való személy” – persona per se – is. Mivel a jogok és a kötelességek alanyai csak emberek lehetnek, a jogi személyeknél viszont az emberre jellemző testi-lelki realitásnak nyomát sem találjuk, így ezek csakis fikció útján tekinthetők személynek. E felfogás szerint a jogi személy mint fiktív személy kizárólag jogi léttel bír, a jog úgy tekinti, mintha valóságos jogalany, azaz ember volna. Az elmélet megalapítója Kierulff, kidolgozója Savigny, továbbfejlesztője Puchta volt. Az elmélet hátulütője, hogy a jogi személyt csak puszta fikciónak tekinti, elfeledkezik arról, hogy a társadalomban mindig is léteztek szervezetek, kisebb-nagyobb közösségek – jogi személyek.

A realitás elméletek a jogi személyeket reális „valaminek” tekintik, s a természetes személyekből indulnak ki. Amint a természetes személyeknek az emberek biológiai és lelki egysége adja a jogalanyt, ugyanúgy a jogi személyt is, mint „nagy ember” fogják fel. 4 alcsoportja létezik: 1. Gierke össz-személyiség elmélete 2. Zittelmann egységes akarat elmélete 3. Binder erkölcsi realitás elmélete 4. Saleilles jogi organizáció elmélete

A 20. század fordulójára a kapitalizmus világszerte elterjedt, és a kapitalizmus fő kategóriája, a vagyon került a vizsgálódás homlokterébe. Brinz is abból indult ki, hogy kétféle vagyon létezik: az egyik valamely természetes személyé – személyes vagyon, a másik vagyon egy meghatározott célhoz tartozik – célvagyon. Az ilyen célhoz kötött vagyonok esetében maga a cél pótolja a hiányzó természetes személyt mint jogalanyt, azaz a cél a jogi személy.

• társadalmilag elismert cél, a jogi személynek társadalmilag hasznos, de legalább tolerálható célra kell irányulnia, törvény által tiltott célra jogi személy nem létesíthető.
• létesítése alkotmányos alapjogokon nyugszik:
  • egyesülési jog
  • a tulajdonhoz való jog
• állami nyilvántartásba vétel szükséges, amely lehet deklaratív hatályú, tehát regisztrációs jellegű, illetve konstitutív hatályú, tehát maga a bejegyzés keletkezteti a jogi személyt
• állandó szervezetet igényel a működése, ügyintéző, képviselő szervekre van szüksége
• elkülönült vagyonnal rendelkezik, a tagok vagyonától a társaság vagyona elkülönül
• önálló vagyoni felelőssége áll fenn
• relatíve tartós működésre jön létre

A magyar Ptk. (2013. V. törvény) a jogi személy nevéről a 3:6 §-ban az alábbi követelményeket határozza meg: ^[2]

A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.^[3]

A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. ^[4]

A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.^[5]

A magyar Ptk. szerint minden jogi személy jogképes. A jogi személy jogképessége abszolút jellegű, tehát ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Vannak azonban kivételek, például hegyközségek, melyeknél a jogképesség a tevékenységi körhöz kötött jogképességet jelenti, vagyis azon kívüli tevékenységet nem folytathatnak. Ezt relatív jogképességnek nevezzük.

Jogi személyt létesíthet:

• jogszabály
• létesítő határozat
• létesítő okirat

A létesítés esetén meg kell állapítani a jogi személy

• nevét,
• tevékenységét,
• székhelyét és
• képviselőjét.

Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. Ezt a nyilvánosság elvének hívjuk, a jogbiztonságot és az áttekinthetőséget szolgálja. (például megváltozik a részvénytársaság ügyvezetése, ezt nem jegyzik be a Cégbíróságon, így 3. szerződő fél felé a változás nem válik hatályossá).

A jogi személyt

• meg lehet szüntetni
  • jogszabály
  • megszüntető határozat
  • megszüntető okirat alapján

• megszűnik
  • jogutódlással
    • átalakulás
    • kiválás
    • összeolvadás
    • szétválás
    • beolvadás alapján
  • jogutód nélküli megszűnéssel

• A 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) XIV. Fejezete (3:48. §) szabályozza a jogi személy jogutód nélküli megszűnését.
• A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
  • a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  • b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  • c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  • d) az arra jogosult szerv megszünteti - feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.^[6]
• A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.^[7]
• A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.^[8]

A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Más jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.

Ha a jogszabály vagy – annak felhatalmazása alapján – az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (például gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. De a szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. Ez vélelmezett képviseleti jogot jelent.

A közjogi jogi személyek közfunkciók ellátására szerveződnek.

Ismérveik:

• részvételük a közösség kormányzásában,
• a közfeladat ellátása,
• a kormányzattal szembeni feladatteljesítési kötelezettségük,
• és a szoros kormányzati felügyeletük (például költségvetési szerv, önkormányzat, polgármesteri hivatal, köztestület, közalapítvány).

A magánjogi jogi személyek magánjogi ügyletekből jönnek létre, magánautonómia alapján. (például szövetkezet, társadalmi szervezet, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, alapítvány).

A személyegyesítő társaság a tagok személyes közreműködésén alapul, a személyiség önmegvalósítását, kiteljesedését szolgálja – universitas personarum (például szövetkezet, társadalmi szervezet).

Vagyonegyesítő társaságnak nem elsődleges célja a személyes közreműködés, a lényeg az egyes tagok betéteinek, vagyonának az egyesítése, vagyoni érdekek előmozdítása a cél – universitas bonorum (például részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, alapítvány).

A nyereségérdekeltségű társaság rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, a cél a nyereség elérése. Ilyenek a gazdasági társaságok.

A nem nyereségérdekeltségű (közhasznú) jogi személyek a társadalmi élet egyéb szektoraiban tevékenykednek. A nyereség elérése nem célja, ha gazdasági tevékenységet végez, akkor a nyereséget a jogi személy céljára kell fordítani (például szövetkezet, társadalmi szervezet, alapítvány).

A kormányzati (állami) jogi személyek főleg a közösség céljainak, feladatainak az ellátására jönnek létre (például költségvetési szerv, önkormányzat, polgármesteri hivatalok, közalapítvány, köztulajdonú gazdasági társaság).

A nem kormányzati jogi személyt egy vagy több magánszemély, magántársaság hozza létre. Működésükbe a kormányzat csak jogszabályok alapján szólhat bele. Ide tartozik

• a magántulajdonú gazdasági társaság,
• a nem kormányzati szervezet (szövetkezet, egyesület) és az
• alapítvány.

Az egyszemélyes (intézmény típusú) társaság létrejöttének lehetséges módjai:

• egy már létező társaság üzletrészeit, részvényeit szerzi meg egy tag, részvényes, vagy
• egy tag alapítja, illetve egy részvényes veszi át a megalapítandó részvénytársaság összes részvényét.

Például ilyen lehet a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság és a költségvetési szerv.

A tagok alapítják (például a gazdasági társaság).

• állam
• Kormányzati jogi személyek
  • költségvetési szerv
    • speciális jogállású költségvetési szerv (állami fenntartású akkreditált felsőoktatási intézmény)
  • központi költségvetési szerv
  • helyi önkormányzati költségvetési szerv
  • helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
  • társadalombiztosítási költségvetési szerv
  • országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
  • köztestületi költségvetési szerv
  • az Országgyűlés
  • önkormányzatok
  • polgármesteri hivatalok
  • nonprofit korlátolt felelősségű társaság (közhasznú társaság)

• Köztestület
  • Magyar Tudományos Akadémia
  • a gazdasági, illetve a szakmai kamara
  • a hegyközség

• Gazdasági társaságok
  • közkereseti társaság
  • betéti társaság
  • korlátolt felelősségű társaság
  • közös vállalat
  • részvénytársaság
  • leányvállalat
  • tröszt
  • állami vállalat

• Nem kormányzati szervezet vagy társadalmi szervezet, azoknak szövetsége és szervezeti egysége
  • szövetkezet
  • erdőbirtokossági társulat
  • egyesület
  • pártok
  • szakszervezetek
  • sportági szakszövetségek
  • egyházi jogi személyek

• Alapítvány és közalapítvány

• polgári jogi társaság
• bírósági által nyilvántartásba nem vett szervezetek
  • az Alkotmánnyal ütköző, illetve jogszabály által tiltott tevékenységet folytató szervezetek
  • bírósági nyilvántartásba vételt nem kérő szervezetek (titkos társaságok)

• Jogképesség
• Holtkéz

• A jogi személy fajtái. A jogi személy felelőssége Archiválva 2010. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Cégvezetés
• Civil társadalom
• Dr Mang Béla: Az új felsőoktatási koncepció
• Kosztolányi Dezső: Esti Kornél

• Interjú Sárközy Tamással
• Magyar katolikus lexikon