Jablonka

falu Lengyelországban, a Kis-Lengyelország vajdaságban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 26.

Jablonka (lengyelül Jabłonka [jabˈwɔŋka]) falu Lengyelországban, az egykori újszandeci (Nowy Sącz-i), a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.

Jablonka (Jabłonka)
Krisztus átváltozása templom Jablonkában
Krisztus átváltozása templom Jablonkában
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKis-lengyelországi
Járásnowy targi
Rangközség
Irányítószám34-480
Körzethívószám+(48)18
RendszámKNT
Népesség
Teljes népesség5447 fő (2021. márc. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 28′ 48″, k. h. 19° 41′ 36″49.480000°N 19.693333°EKoordináták: é. sz. 49° 28′ 48″, k. h. 19° 41′ 36″49.480000°N 19.693333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jablonka témájú médiaállományokat.

Trsztenától 15 km-re északkeletre, az Árvai-medence északi felében, a Fekete-Árva partján fekszik, a Zubrica-patak és több más kisebb patak torkolatánál.

Története

szerkesztés

Területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített, amely a turdossini magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.[2] A település 1566-ban keletkezett, amikor délről szlovák, északról pedig lengyel családok érkeztek. A Jablonsky család birtoka volt. Később vegyesen lakták katolikusok és evangélikusok.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JABLONKA Lengyel, és tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Trsztenához 1 1/2 mértföldnyire, határja sovány, vagyonnyai selejtesek.[3]

A Színeváltozás tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1817-ben épült, egykor fából készült evangélikus temploma is volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jablonka, tót falu, Árva vmegyében: 3617 kath., 2 evang., 20 zsidó lak., kik elszórt házakban laknak. Kath. paroch. templom. Harminczadhivatal. 2 vizimalom, 1 fürészmalom. Vendégfogadó. Sessiója: 165 4/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.[4]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. Egyike a trianoni békeszerződés aláírása után egy hónappal, a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 2713, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.

Ma 4500 lengyel és szlovák lakosa van.

Híres emberek

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911052-0429016?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
  2. Konrad Sutarski: Szepes és Árva – történészi szemmel, Hitel 22. évf. 9. szám (2009. június) [1]
  3. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)