Nemzetközi fonetikai ábécé
a beszédhangokat leíró grafikai rendszer
A nemzetközi fonetikai ábécé (angolul: International Phonetic Alphabet, IPA; franciául: Alphabet Phonétique International, API) célja, hogy a beszélt nyelvek hangjainak (fonémáinak) kiejtését leírja. A Nemzetközi Fonetikai Szövetség (International Phonetic Association) készítette, eredetileg angol és francia kezdeményezésre. Története során számos nagy módosításon esett át.
Jelöléseit jelenleg főként a latin ábécé betűiből veszi, néhány jelet a görög ábécéből kölcsönzött, valamint néhány olyat is használ, amelyeknek nincs kapcsolatuk létező nyelvek írásképével.
Az IPA jelöléseinek ASCII-átírását – ezzel azok használatát kívánták megkönnyíteni – először a SAMPA, majd ezt továbbfejlesztve az X-SAMPA projekt valósította meg. Segítségével a fonetikai kiejtések leírhatók latin betűk, valamint néhány írásjegy használatával.
Az ábécé 28 magánhangzót, 63 mássalhangzót (valamint 6 további két jellel kifejezhető mássalhangzót: [d͡z], [d͡ʒ], [d͡ʑ], [t͡s], [t͡ʃ] és [t͡ɕ]), és néhány segédjelet foglal magába.
A jelek származása
szerkesztésA nemzetközi fonetikai ábécé szimbólumai a latin ábécén alapulnak. Néhányat közülük azért is választottak bele, mert a legtöbb latin betűvel író nyelv ugyanúgy ejti. Ilyenek többnyire a [b], [d], [f], [ɡ], [h], [k], [l], [m], [n], [p], [s], [t], [v], [w], [z], magánhangzók közül az [a], [e], [i], [o], [u], bár vannak közöttük olyanok, amelyek kiejtése a legtöbb latin betűvel író nyelvben eltér. Pl.: [j], [r], [y]. Az ábécében több olyan jel is található, amelyet a latin betűk átalakításával hoztak létre, vagy írott formájukat (és azok átalakított változatát) használják ([ə], [ŋ]).
A görög ábécéből vették az alábbi jeleket: a [β], [ɣ], [θ], [ɸ] és [χ] – mássalhangzó, és a [ɛ], [ι], [ʋ] – magánhangzó. A következő jelek görög betű módosításával jöttek létre: [ɤ], [ɜ], [ʎ], [ʊ] és [ɷ].
IPA magyar nyelvre
szerkesztés
| Elöl képzett | Elöl-köz. k. | Középen képzett | Hátul-köz. k. | Hátul képzett | |
| Felső nyelvállású | |||||
| Középső-felső ny. | |||||
| Középső ny. | |||||
| Alsó-középső ny. | |||||
| Alsó nyelvállású | |||||
| Alsó-legalsó ny. | |||||
| Legalsó ny. | |||||
|
A párban álló magánhangzók közül a bal oldali ajakréses, a jobb oldali ajakkerekítéses. | |||||
A magyar nyelv 14 magánhangzó- és 24 mássalhangzó-fonémája az IPA rendszerben is megjeleníthető. Az IPA szándékai szerint ez minden nyelvre áll.
Áttekintés
szerkesztésFő szimbólumok (betűnként): A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z, Egyéb jelek.
Hangsúlyjelek: Hangsúlyjelek.
Fő szimbólumok
szerkesztésA szimbólumok a latin ábécéhez való hasonlóság szerinti betűrendben találhatók. Az egyikükre sem hasonlító jelek a táblázat alján találhatók.
| Szimbólum | Képen | Hivatalos megnevezés | Példák | Leírás |
|---|---|---|---|---|
| A | ||||
| [ a ]?* | Elöl képzett, legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Spanyol: casa (ház), francia: patte (láb), német: Mann (férfi) | Röviden ejtett magyar á, csak palóc nyelvjárásban és egyes erdélyi szociolektusokban fordul elő. Sok angol ajkú az ow betűkapcsolat első tagját ejti így (pl.: cow (tehén)). Néhány angol dialektusban a cat (macska) vagy a father (apa) szóban is ezt ejtik. | |
| [ aː ]?* | Elöl képzett, legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Német: Aachen, francia: gare (pályaudvar) | Hosszú [a], a magyar á-nak felel meg. | |
| [ ɐ ]?* | Középen képzett, alsó-legalsó nyelvállású magánhangzó | Angol:[1] cut (vág), német: Kaiserslautern | Angolban gyakran [ʌ]-nak írják. | |
| [ ɑ ]?* | Hátul képzett, legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Finn: linna (vár), holland: bad (fürdő) | ||
| [ ɑː ]?* | Hátul képzett, legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: father (apa), francia pâte (tészta) | Hosszú [ɑ]. | |
| [ ɑ̃ ] | Nazális magánhangzó | Francia: Caen, sans (nélkül), temps (idő) | Nazális (orrhangú) [ɑ]. | |
| [ ɒ ]?* | Hátul képzett, legalsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Angol: cot (kempingágy) | Olyan, mint az [ɑ], csak az ajkak kerekebbek. A magyar a-nak felel meg. | |
| [ ʌ ]?* | Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Olyan, mint az [ɔ], csak az ajkak nem kerekítettek. (Amikor „[ʌ]”-t használunk angolban, elképzelhető, hogy [ɐ]-t vagy [ɜ]-t ejtünk.) | ||
| [ æ ]?* | Elöl képzett, alsó-legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: cat (macska) | ||
| B | ||||
| [ b ]?* | Zöngés ajak-zárhang | Angol: babble (fecseg) | ||
| [ ɓ ]?* | Zöngés ajak-implozíva | Szuahéli: bwana | Mintha [b]-t mondanánk nyelés közben. | |
| [ ʙ ]?* | Berregtetett ajakhang | Olyan, mint a „brrr” hang, mikor fázunk. | ||
| [ β ]?* | Zöngés ajak-réshang | Spanyol: la Bamba | Lágy [v], csak az ajkak közelítenek egymáshoz. | |
| C | ||||
| [ c ]?* | Zöngétlen szájpadlás-zárhang | Török: kebap (kebab), cseh: stín (árnyék), magyar tyúk | Az angol tune (dallam) és cute (aranyos) közötti hang. Néhány nyelvben néha [tʃ]-nek ejtik, például a hindiben. A magyar ty-nek felel meg. | |
| [ ç ]?* | Zöngétlen szájpadlás-réshang | Német: Ich (én) | Lágyabban ejtett, mint a [x]. Néhány angol ajkú ezt ejti a huge (óriási) szóban. Ennek a hangnak a létrehozásához hangosan kell suttogni a „ye” szót, mint például a „Hear ye!”-ben. Magyarban példa rá az ihlet. (Gyakran ide veszik a magyarban a technika szót is, ennek ejtése azonban inkább a veláris [x]-val történik.) | |
| [ ɕ ]?* | Zöngétlen fogmeder-szájpadlás réshang | Mandarin: Xi'an (illatos) | Lágy [ʃ]; hasonló az angol she-hez (ő; nőnemű). | |
| [ ɔ ]?* | Lásd az O alatt. | |||
| D | ||||
| [ d ]?* | Zöngés fogmeder-zárhang | Angol: did (csinált) | ||
| [ ɗ ]?* | Zöngés fogmeder-implozíva | Szuahéli: Dodoma | Kortyolásszerű [d]. | |
| [ ɖ ]?* | Zöngés retroflex zárhang | Angol: harder (keményebb) | Olyan, mint a [d] úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk és -toljuk. | |
| [ ð ]?* | Zöngés fogréshang | Angol: the (a, az; névelő), bathe (fürdet) | ||
| [d͡z]?*[2] | Zöngés fogmeder zár-réshang | Angol: adze (bárd), olasz: zero (nulla) | ||
| [d͡ʒ]?*[2] | Zöngés fogmeder mögötti zár-réshang | Angol: judge (bíró) | ||
| [d͡ʑ]?*[2] | Zöngés fogmeder-szájpadlás zár-réshang | Lengyel: niedźwiedź (medve) | Olyan, mint a [d͡ʒ], csak lágyabb. | |
| [dʐ]?*[2] | ɖ͡ʐ | Zöngés retroflex zár-réshang | Lengyel: dżem (lekvár) | Olyan, mint a [d͡ʒ] úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk és -toljuk. |
| E | ||||
| [ e ]?* | Elöl képzett, középső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Spanyol: fe (); francia: clé | A magyar tájnyelvi ë-nek felel meg. | |
| [ eː ]?* | Elöl képzett, középső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Német: Klee | Hosszú [e]. Hasonló az angol hey e-jéhez. A magyar é-nek felel meg. | |
| [ ə ]?* | Középen képzett, alsó-középső nyelvállású magánhangzó | Angol: above (fent [határozószó]), hindi: ठग [ʈʰəɡ] (bandita, tolvaj) | (Angolban csak hangsúlytalan szótagokban.) | |
| [ ɚ ] | R-rel együtt ejtett ə. (hiv.: r-rel aláfestett magánhangzó ) | Amerikai angol: runner (futó) | ||
| [ ɛ ]?* | Elöl képzett, alsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: bet (fogadás) | A magyar e-nek felel meg. | |
| [ ɛ̃ ] | Nazális (orrhangú) magánhangzó | Francia: Agen, vin (bor), main (kéz) | Nazális (orrhangú) [ɛ]. | |
| [ ɜ ]?* | Középen képzett, alsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: bird (hosszan ejtve) (madár) | ||
| [ ɝ ] | R-rel együtt ejtett [ɜ]. (hiv.: r-rel aláfestett magánhangzó) | Amerikai angol: bird (madár) | ||
| F | ||||
| [ f ]?* | Zöngétlen labiodentális (felső fogsorral képzett) réshang | Angol: fun (szórakozás) | ||
| [ ɟ ]?* | Lásd a J alatt. | |||
| [ ʄ ]?* | Lásd a J alatt. | |||
| G | ||||
| [ ɡ ]?* | Zöngés veláris (hátul képzett) zárhang | Angol: gig (szidás, letolás) | (A betű és a jel nem különbözik egymástól.) | |
| [ ɠ ]?* | Zöngés veláris (hátul képzett) záralkotó | Szuahéli: Uganda | Mint a [ɡ] nyelés közben hangoztatva. | |
| [ ɢ ]?* | Zöngés uvuláris (nyelvcsappal képzett) zárhang | Olyan, mint a [ɡ], de jóval hátrébb, egészen a torokban képezzük. Néhány arab dialektusban a q-t ejtik ɢ-nek, mint például a Gaddafit. | ||
| [ ʒ ]?* | Lásd a Z alatt. | |||
| H | ||||
| [ h ]?* | Zöngétlen glottális (hangszalag-) réshang | Amerikai angol: house (ház) | ||
| [ ɦ ]?* | Zöngés glottális (hangszalag-) réshang | Angol: ahead, ha gyorsan ejtjük;
ukrán: Сергій (Szerhij – a Szergej ukrán megfelelője) |
||
| [ ʰ ] | Hehezet | Angolban egy extra levegő-pöfékelés [t] után. Pl.: top [tʰɒp] (csúcs) de például a stop-nál [stɒp], vagy a francia és spanyol [t]-nél nem. A német [t] általában [ʰ] követi. A magyar nyelvre nem jellemző. | ||
| [ ħ ]?* | Zöngétlen garat-réshang | Arabic محمد Muḥammad (Mohamed) | Messze lent a torokban képezzük, hasonló a [h]-hoz, de keményebb. | |
| [ ɥ ]?* | Lásd az U alatt. | |||
| [ ɮ ]?* | Lásd az L alatt. | |||
| I | ||||
| [ i ]?* | Elöl képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Francia: ville (város), spanyol Valladolid | A magyar i-nek felel meg. | |
| [ iː ]?* | Elöl képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: sea (tenger) | Hosszú [i]. | |
| [ ɪ ]?* | Elöl-középen képzett, középső-felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: sit (ül) | ||
| [ ɨ ]?* | Középen képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Orosz: ты (magyar átírással: ti; nemzetközi átírással: ty) (te), török nyelvek átírásában veláris i (latin ábécét használó törököknél ı) | Aγɨš (ótörök átírás az orkhoni feliratokból, „kincs”). Gyakran használják az angol hangsúlytalan szótagokban roses. | |
| J | ||||
| [ j ]?* | Szájpadlásban képzett közelítőhang | Angol: yes (igen), német: Junge (fiú) | ||
| [ ʲ ] | Palatalizáció (jésítés/lágyítás) | Orosz: Ленин (magyar átírással: Lenyin, de hivatalosan: Lenin; nemzetközi átírással: Lenin) [lʲeˈnʲɪn] | Az előtte levő mássalhangzót lágyítja. | |
| [ ʝ ]?* | Zöngés szájpadlás-réshang | Spanyol: cayo (nem minden nyelvjárásban!) | Mint a hosszú magyar j, például a jöjjön szóban. | |
| [ ɟ ]?* | Zöngés szájpadlás-zárhang | Magyar: gyöngy | A magyar gy-nek felel meg. | |
| [ ʄ ]?* | Zöngés szájpadlás-implozíva (záralkotó hang) | Szuahéli: jambo | Olyan, mint a [ɟ] nyelés közben. | |
| K | ||||
| [ k ]?* | Zöngétlen veláris (hátul képzett) zárhang | Angol: kick (rúg), skip (kihagy) | ||
| L | ||||
| [ l ]?* | Fogmederrel képzett oldal-közelítőhang | Angol: leaf (falevél) | ||
| [ ɫ ]?* | Velarizált (hátsó) fogmederrel képzett oldal-közelítőhang | Angol wool (gyapjú) | „Sötét” l/ℓ. | |
| [ ɬ ]?* | Zöngétlen fogmederrel képzett oldalréshang | Zulu: hlala (ül) | Ahhoz hasonló, mikor [l]-t és [ʃ]-t vagy [l]-t és [θ]-t ejtünk egyszerre. Megtalálható néhány walesi névben, például a Lloydban és a Llywelynben valamint Nelson Mandela xhosza nevében, a Rolihlahlában. | |
| [ ɭ ]?* | Retroflex oldal-közelítőhang | Olyan, mint amikor hátrahajlított és -tolt nyelvvel [l]-t ejtünk. | ||
| [ ɺ ]?* | Fogmederrel képzett oldal-legyintőhang | Csapkodott [l], ahhoz hasonló, mikor [l]-t és [ɾ]-t ejtünk egyszerre. | ||
| [ ɮ ]?* | Zöngés fogmederrel képzett oldal-réshang | Zulu: dla (eszik) | Ahhoz hasonló, mikor [l]-t és [ʒ]-t, vagy [l]-t és [ð]-t ejtünk egyszerre. | |
| M | ||||
| [ m ]?* | Bilabiális (ajak-ajak) orrhang | Angol: mime (pantomim) | ||
| [ ɱ ]?* | Labiodentális (fog-ajak) orrhang | Angol: symphony (szimfónia) | Olyan, mint az [m], de az ajkak úgy érintik a fogakat, mint az [f]-nél. | |
| [ ɯ ]?* | Lásd a W alatt. | |||
| [ ʍ ]?* | Lásd a W alatt. | |||
| N | ||||
| [ n ]?* | Fogmeder-orrhang | Angol: nun (apáca) | ||
| [ ŋ ]?* | Velar nasal | Angol: sing (énekel) | Veláris (hátul képzett) orrhang | |
| [ ɲ ]?* | Szájpadlásban képzett orrhang | Spanyol: Peña (kő), francia: champagne (pezsgő) | Olyasmi, mint az angol canyon (kanyon). A magyar ny-nek felel meg. | |
| [ ɳ ]?* | Retroflex orrhang | Hindi: वरुण [ʋəruɳ] „Varuna” | Olyan, mint amikor hátrahajlított és -tolt nyelvvel [n]-t ejtünk. | |
| [ ɴ ]?* | Nyelvcsappal képzett orrhang | Kasztíliai spanyol: Don Juan [doɴˈχwan] | Messze lent a torokban képzett [ŋ]. | |
| O | ||||
| [ o ]?* | Közepesen zárt hátulsó ajakkerekítéses magánhangzó | Spanyol: no, francia: eau | ||
| [ oː ]?* | Hátul képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Német: Boden, francia: Vosges | Hosszú [o]. A magyar ó-nak felel meg. | |
| [ ɔ ]?* | Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Német: Oldenburg, francia: Garonne | ||
| [ ɔː ]?* | Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Angol: law, francia: Limoges | Hosszú [ɔ]. | |
| [ ɔ̃ ] | Nazális (orrhangú) [ɔ]. | Francia: Lyon, son | ||
| [ ø ]?* | Elöl képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: feu, bœufs | Mint az [e], de az ajkakat kerekítjük, mint az [o]-ban. A magyar ö-nek felel meg. | |
| [ øː ]?* | Elöl képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Német: Goethe, francia: Deûle, neutre | Hosszú [ø]. A magyar ő-nek felel meg. | |
| [ ɵ ]?* | Középen képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Svéd: dum | Félúton az [o] és [ø] között. Hasonlít az [ʊ]-hoz, de a nyelvet kissé lejjebb és előrébb helyezzük. | |
| [ œ ]?* | Elöl képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: bœuf, seul, német: Göttingen | Mint az [ɛ], de az ajkakat kerekítjük, mint az [o]-ban. | |
| [œː]?* | Elöl képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: œuvre, heure | Hosszú [œ]. | |
| [ œ̃ ] | Nazális (orrhangú) [œ]. | Francia: brun, parfum | ||
| [ɶ]?* | Elöl képzett, legalsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Stockholmi svéd: öra | ||
| [ θ ]?* | Zöngétlen fog-réshang | Angol: thigh, bath | ||
| [ ɸ ]?* | Zöngétlen bilabiális (ajak-ajak) réshang | Japán: 富士 [ɸɯdʑi] Fudzsi | Mint a [p], de az ajkak nem találkoznak | |
| P | ||||
| [ p ]?* | Zöngétlen bilabiális (ajak-ajak) zárhang | Angol: pip, spit | ||
| Q | ||||
| [ q ]?* | Zöngétlen nyelvcsap-zárhang | Arab: Qur’ān (Korán). | Mint a [k], de hátrább, a torokban képzett. | |
| R | ||||
| [ r ]?* | Fogmeder-pergőhang | Spanyol: perro, skót angol: borrow | „Pergetett R”. | |
| [ ɾ ]?* | Fogmeder-legyintőhang | Spanyol: pero, amerikai angol kitty/kiddie | „Legyintett R”. | |
| [ ʀ ]?* | Nyelvcsap-pergőhang | A hátsó torokban képzett pergetett „r”. Előfordul bizonyos konzervatív francia regiszterekben „r” helyett. | ||
| [ ɽ ]?* | Retroflex legyintőhang | Hindi साड़ी [sɑːɽiː] (szári) | Mint a legyintett, tehát egyszer pergetett [ɾ], úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk. | |
| [ ɹ ]?* | Fogmederrel képzett közelítőhang | Angol: borrow | ||
| [ ɻ ]?* | Retroflex közelítőhang | Amerikai angol: borrow, butter | Mint az [ɹ], de úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk. | |
| [ ʁ ]?* | Zöngés nyelvcsap-réshang | Francia: Paris, német: Riemann | A torok hátsó részében képezzük, de pergetés nélkül. | |
| S | ||||
| [ s ]?* | Zöngétlen fogmeder-réshang | Angol: sass | A magyar sz-nek felel meg. | |
| [ ʃ ]?* | Zöngétlen fogmeder mögötti réshang | Angol: she (ő; nőnemű). | A magyar s-nek felel meg. | |
| [ ʂ ]?* | Zöngétlen retroflex réshang | Mandarin: Shàolín, orosz: Пушкин (Puskin) | Hasonlóan hangzik mint az [ʃ], úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk vagy -toljuk. | |
| T | ||||
| [ t ]?* | Zöngétlen fogmeder-zárhang | Angol:tot, stop | ||
| [ ʈ ]?* | Zöngétlen retroflex zárhang | Hindi: ठग [ʈʰəɡ] (tolvaj) | Mint a [t], úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk vagy -toljuk. | |
| [ ts ]?*[2] | Zöngétlen fogmeder zár-réshang | Angol:cats, orosz: царь (cár) | A magyar c-nek felel meg. | |
| [ tʃ ]?* [2] | Zöngétlen fogmeder mögötti zár-réshang | Angol: church (templom) | A magyar cs-nek felel meg. | |
| [ tɕ ]?*[2] | Zöngétlen fogmeder-szájpadlás zár-réshang | Mandarin: 北京 Beijing?*, lengyel: ciebie „téged, neked” | Mint a [tʃ], de jobban 'j'-vel ejtve. | |
| [ tʂ ]?*[2] | Zöngétlen retroflex zár-réshang | Mandarin: zh, lengyel: cz | Mint a [tʃ], úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk vagy -toljuk. | |
| U | ||||
| [ u ]?* | Hátul képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: vous (ön) | ||
| [ uː ]?* | Hátul képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: Rocquencourt, német:Schumacher, kozel az angolfoodhoz | Hosszú [u]. | |
| [ ʊ ]?* | Hátul-középen képzett, középső-felső nyelvállású magánhangzó | Angol: foot (láb), német:Bundesrepublik | ||
| [ ʉ ]?* | Középen képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Ausztrál angol: food (hosszú) | Mint az [ɨ], de az ajkakat az [u]-hoz hasonlóan kerekítjük. | |
| [ ɥ ]?* | Ajak-szájpadlás közelítőhang | Francia: lui | Mintha [j]-t és [w]-t együtt ejtenénk. | |
| [ ɯ ]?* | Hátul képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Lásd a W alatt | ||
| V | ||||
| [ v ]?* | Zöngés labiodentális (ajak-fog) réshang | Angol: verve | ||
| [ ʋ ]?* | Labiodentális (ajak-fog) közelítőhang | Hindi: वरुण [ʋəruɳə] (Varuna) | A [v] és [w] között. | |
| [ ɣ ]?* | Zöngés veláris (hátul képzett) réshang | Arab, szuahéli: ghali (drága) | Hasonlít a francia [ʁ]-hez. | |
| [ ɤ ]?* | Hátul képzett, középső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Mandarin: Hénán | Mint az [o], de az ajkakat nem kerekítjük, körülbelül az [ʊ] és [ʌ] között. | |
| [ ʌ ]?* | Lásd az A alatt | |||
| W | ||||
| [ w ]?* | Zöngés labioveláris (ajak-hátsószájpadlás) közelítőhang | Angol: wow | Hasonlóan a magyar augusztus szóban az u-nak felel meg. | |
| [ ʷ ] | Labializáció (ajakkerekítés) | Angol: rain [ɹʷɛn] (eső), quick (gyors) | Az előtte álló mássalhangzó ajakkerekítéses kiejtését jelzi. | |
| [ ʍ ]?* | Zöngétlen labioveláris (ajak-hátsószájpadlás) réshang | Angol: what (bizonyos nyelvjárásokban) | Mint a [h] és [w] együtt | |
| [ ɯ ]?* | Hátul képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Török: kayık (caïque) | Mint az [u], lapos ajkakkal ejtve; hasonlít az [ʊ]-hoz. | |
| [ ɰ ]?* | Zöngés veláris (hátul képzett) közelítőhang | Spanyol: agua | ||
| X | ||||
| [ x ]?* | Zöngétlen veláris (hátul képzett) réshang | Skót angol: loch, német: Bach, orosz хороший [xɐˈroʂɨj] (jó) | Magyarban a technika, technikum stb. | |
| [ χ ]?* | Zöngétlen nyelvcsap-réshang | Holland: Scheveningen, kasztíliai spanyol: Don Juan [doɴˈχwan] | Mint az [x], de hátrább, a torokban képezve. A németben és arabban egyesek [x] helyett használják. | |
| Y | ||||
| [ y ]?* | Elöl képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: rue (utca) | Mint az [i], de az ajkakat kerekítjük, mint az [u]-ban. A magyar ü-nek felel meg. | |
| [ yː ]?* | Elöl képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Német: Bülow, francia: sûr | Hosszú [y]. A magyar ű-nek felel meg. | |
| [ ʏ ]?* | Elöl-középen képzett, középső-felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Német: Eisenhüttenstadt | Mint az [ɪ], de az ajkakat kerekítjük, mint az [ʊ]-ban. | |
| [ ʎ ]?* | Szájpadlás oldal-közelítőhang | Kasztíliai spanyol: llama | Közelebb a [j]-hez mint az [l]-hez. Mint az angol: million. A magyar ly régies ejtése. | |
| [ ɥ ]?* | Lásd az U alatt | |||
| [ ɤ ]?* | Lásd a V alatt | |||
| [ ɣ ]?* | Lásd a V alatt | |||
| Z | ||||
| [ z ]?* | Zöngés fogmeder-réshang | Angol: zoos | ||
| [ ʒ ]?* | Zöngés fogmeder mögötti réshang | Angol: vision, francia: journal | A magyar zs-nek felel meg. | |
| [ ʑ ]?* | Zöngés fogmeder-szájpadlás réshang | formális orosz: жжёшь [ʑːoʂ] (égsz) | Inkább [j] mint [ʒ], kissé mint az angol: beigey. | |
| [ ʐ ]?* | Zöngés retroflex réshang | Mandarin: 人民日报 pinjin: Rénmín Rìbào (kínai napilap), orosz: журнал (folyóirat) | Olyan, mint amikor hátrahajlított és -tolt nyelvvel [ʒ]-t ejtünk. | |
| [ ɮ ]?* | Lásd az L alatt | |||
| egyéb jelek | ||||
| [ ʔ ]?* | Hangszalagzár | Angol: uh-oh, Hawai‘i, button(Brit angol) [ˈbʌʔn̩] | Hangszalagzár, egy rövid szünet, amely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik. Előfordulhat két külön szóban lévő magánhangzó között (pl: Deus ex machina [ˌdeɪəsˌʔɛksˈmɑːkɨnə]). | |
| [ ʕ ]?* | Zöngés garatréshang | Arab: عربي (carabī) (arab) | A torok mélyén alkotott finom hang | |
| [ ǀ ]?* | Fogcsettintés | Angol: tsk-tsk! or tut-tut!, zulu: icici (fülbevaló) | (Az angol helytelenítő csettintés.) A zimbabwei politikus Ncube neve is tartalmazza ezt a csettintést. | |
| [ ǁ ]?* | Fogmederrel alkotott csettintés | Angol: tchick! tchick!, Zulu ixoxo (béka) | (Angolban a lovat biztató csettintés.) A xhosza (ǁʰɔsɑ) nyelv nevében az első hang. | |
| [ ǃ ]?* | Fogmeder mögött alkotott csettintés | Zulu: iqaqa (görény) | Üres pukkanásszerű hang, mint amikor a dugót az üvegből kihúzzuk. | |
Mellékjelek
szerkesztés| Jel | Példa | Leírás | |
|---|---|---|---|
| [ˈa] | Angol: pronunciation [pʰɹɜʊ̯ˌnɐnsiˈeɪʃn̩] |
Főhangsúly. A jel utáni szótag hangsúlyos. | |
| [ˌa] | Mellékhangsúly. A jel utáni szótag hangsúlyos. | ||
| [aː] | Angol shh! [ʃː] | Hosszú hang. Angol magánhangzóknál és kettőshangzóknál gyakori; pl. Mayo /ˈmeːoː/ for [ˈmeɪ̯ɜʊ̯], etc. | |
| [aˑ] | Angol caught [ˈkʰɔˑt] | Félhosszú hang. Hosszabb mint a cot [ˈkʰɒt] (ami egyébként más magánhangzó) | |
| [u̯] | Angol cow [kʰaʊ̯], koi [kʰɔɪ̯] | Félhangzó. Azt jelzi, hogy ez a magánhangzó a következő magánhangzóba megy át. (Angolban gyakran kihagyjuk a jelet: [kaʊ].) | |
| [ã] | Francia vin blanc [vɛ̃blɑ̃] (fehér bor) | Orrhangú magánhangzó, mint a texasi kiejtésben. | |
| [n̥] | Zöngétlen mássalhangzó. Pl. az [n̥] - olyan mint egy suttogó lélegzet az orron keresztül; [l̥] a tibeti Lhasa-ban fordul elő. | ||
| [n̩] | Angol button | Mássalhangzó magánhangzó nélkül, amely külön szótagmagot alkothat. (Angol [n̩] gyakran /ən/-ként átírva.) | |
| [d̪] | Spanyol dos, francia deux | Dentális mássalhangzó. A nyelv jobban hozzáér a foghoz, mint az angolban. | |
| [k’] | Zulu ukuza (jön) | Ejektív mássalhangzó. Nagy nyomatékkal ejtett mássalhangzók. Mint egy torokból lökött, pukkantott [k]. A [t’], [p’], [q’], [tʃ’], [ts’] és [tɬ’] hasonlóak. | |
| [á] | Mandarin 妈妈 [mámā] (anya) | Magas tónus. | Vigyázat! A pinjin latin betűs átírás is használja ezeket a jeleket, de más jelentéssel. (A thai átírás az IPA-t követi.) |
| [ā] | Mandarin 妈妈 [mámā] (anya) | Normál tónus. | |
| [à] | Mandarin 马的 [màdɤ] (lovak) | Mély tónus. | |
| [â] | Mandarin 骂 [mâ] (szid) | Ereszkedő tónus | |
| [ǎ] | Mandarin 麻 [mǎ] (kender) | Emelkedő tónus | |
| [.] | Angol London [ˌlɐn.dən] | Szótagszünet. (Gyakran ez felesleges és kihagyjuk.) | |
Ingyenes IPA-betűtípusok letöltése
szerkesztés- Gentium, egy professzionálisan megtervezett nemzetközi betűtípus (latin, görög, cirill) álló és dőlt betűképpel, amelyben az IPA is szerepel, de a tonális betűk vagy az új labiodentális legyintőhang jele még nem.
- Charis SIL, egy igen átfogó nemzetközi betűtípus (latin, görög, cirill) álló, dőlt és félkövér betűképpel, amelyben szerepelnek tonális betűk, az IPA-magánhangzók előre elkészített tonális mellékjelei, az új labiodentális legyintőhang és sok más kevésbé általános fonetikai jel.
- Doulos SIL, egy Times/Times New Roman stílusú betűtípus. Ugyanazok a karakterek vannak benne, mint a Charis SIL-ben, de csak egyetlen betűképpel, az állóval.
- SIL93, a korábbi SIL IPA93 betűtípusok (Manuscript és Sophia) Unicode-ban újrakódolva.
- DejaVu betűtípus, egy nyílt forráskódú fontcsalád, amely a Bitstream Vera betűtípusokból ered.
- Tesztoldal telepített betűtípusok számára. Alternatív variánsok és tonális betűk is szerepelnek rajta.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ha másképp nem jelöljük, akkor a sztenderd angol kiejtés (ún. Received Pronunciation) szerint
- ↑ a b c d e f g h Ezeket a jeleket hivatalosan ligatúrával, íves kötőjellel írjuk (pl. t͡ʃ), és előfordulnak egykarakteres formában is (pl. t͡ʃ) – bár ez az utóbbi konvenció nem kötelező. Itt nem használjuk a ligatúrát, hogy minden böngészőben helyesen mutatkozzanak ezek a jelek.
