Hatvani Dániel
Hatvani Dániel (Tiszaderzs, 1937. január 30. – Kecskemét, 2006. október 13.) magyar író, költő, újságíró, szerkesztő.
| Hatvani Dániel | |
.jpg) | |
| Bahget Iskander felvétele | |
| Született | 1937. január 30.[1] Tiszaderzs[1] |
| Elhunyt | 2006. október 13. (69 évesen) Kecskemét |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | három gyermek |
| Szülei | Hatvani Dániel Oláh Sára |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | versek, tanulmányok, riportok, elbeszélések |
| Első műve | Üvegcserepek (versek, 1965) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hatvani Dániel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésHatvani Dániel 1937. január 30-án született Tiszaderzsen[2] Hatvani Dániel és Oláh Sára gyermekeként.[3]
1955-1959 között a Szegedi Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát.[3]
1960 novemberétől 1961 augusztusáig ügyintéző a kecskeméti SZTK-ban.[2] 1961 szeptembere és 1973 októbere között a kecskeméti Petőfi Népe című napilap munkatársa, 1973 novembertől 1988 decemberig a Forrás főszerkesztője volt.[2]
Ezt követően 1991-ig a békéscsabai Új Auróra főszerkesztője,[4] de vezetése alatt a folyóirat ezen a néven már csak egy évfolyamot ért meg, a rendszerváltást követően Napóra néven próbáltak érvényesülni, de az átalakuláshoz szükséges feltételek nem voltak adottak.[5]
1991-1992 között a Vásárhelyi Hírek munkatársa volt. 1992-1993 között a Magyar Fórum olvasószerkesztője volt. 1995-1997 között az Irodalmi Társaságok Szövetségének ügyvezető elnöke volt. 1999-től a Magyar Jövő című folyóirat főmunkatársa volt.
1955-től jelentek meg versei.
Első házasságából egy fia, második házasságából két leánya született.[6]
2006. október 13-án hunyt el Kecskeméten.[2]
Költészete
szerkesztésKöltészetének élményalapja a tanyai parasztvilág és a paraszti léttel való szembekerülés. Ábrázoló-leíró verseiben egyre több a gondolati elem. Szociográfusi tevékenysége is jelentős.
Díjai
szerkesztés- Forrás-díj (1970)
- Radnóti-díj (1981)
- Művészeti Alap Irodalmi Díja (1987)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)[7][8]
Emlékezete
szerkesztés- 2009-ben Kecskemét városa emléktáblát helyezett el a Széchenyi sétány 6. alatti könyvtár bejárata melletti homlokzaton[9]
- 2017-ben Tiszaderzs közösségi házát és könyvtárát Hatvani Dánielről nevezték el[6]
- Tiszaderzs önkormányzata születésének 80. évfordulója alkalmából posztumusz díszpolgárrá avatta[6]
Művei
szerkesztés- Üvegcserepek (versek, 1965)
- Füst száll fölfelé (szociográfiai tanulmányok, riportok, 1977)
- Koronaakác (versek, 1975)
- Totemarc (versek, 1979)
- Életutak a homokhátságon. Hatvani Dániel riportjai; előszó írta Soós Gábor; Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége; Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége, Kiskunfélegyháza, 1984
- Homokfolyam (elbeszélés, 1984)
- Kalózlobogó (versek, 1985)
- Vízalatti harangok (szociográfiai riportok, tanulmányok, jegyzetek, 1989)
- Erre csörög a dió (kisregény, 1989)
- Tehéncsöcs (erotikus regény, 1990)
- Elnapolt újjászületés (versek, 1996)
- Tilalomfák árnyékában (emlékezés, 1997)
- Végkielégítés (elbeszélés, 1997)
- Két őrület (gyűjteményes és új versek, 2000)
- A földvár népe (szociográfiai esszéregény, 2001)
- Egy bennszülött vallomásai; Felsőmagyarország, Miskolc, 2006
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b https://mek.oszk.hu/00000/00019/html/h/i005139.htm
- ↑ a b c d Bácstudástár. [2020. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
- ↑ a b Tiszaderzs honlapja
- ↑ Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 40-41. p.
- ↑ Békés megyei online helyismereti enciklopédia
- ↑ a b c Könyvtáravató. Hatvani Dániel Közösségi Ház és Könyvtár, 2017. január 29. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ Széphalom Könyvműhely
- ↑ Népszabadság, 1997. március
- ↑ Hatvani Dániel emlékére állítandó emléktábla
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
