Wikipédia

Harry Maguire (labdarúgó)

angol labdarúgó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 18.
Ez a szócikk a labdarúgóról szól. Hasonló címmel lásd még: Harry Maguire (egyértelműsítő lap).

Jacob Harry Maguire (Sheffield, Anglia, 1993. március 5. –) angol válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Manchester United játékosa, posztját tekintve hátvéd.

Harry Maguire
2023-ban, az angol válogatott színeiben
2023-ban, az angol válogatott színeiben
Személyes adatok
Teljes névJacob Harry Maguire[1]
Születési dátum1993. március 5. (31 éves)[2]
Születési helySheffield, Anglia
Állampolgárságbrit
Magasság195 cm
Testtömeg100 kg
Poszthátvéd
Klubadatok
Jelenlegi klubjaManchester United
Mezszám5
Junior klubok
IdőszakKlub
2009–2011Anglia Sheffield United
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2011–2014Anglia Sheffield United134(9)
2014–2017Anglia Hull City54(2)
2015→ Anglia Wigan Athletic16(1)
2017–2019Anglia Leicester City69(5)
2019–Anglia Manchester United144(6)
Válogatottság2
2012Anglia Anglia U211(0)
2017–Anglia Anglia64(7)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2024. április 27.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2024. március 23.
A Wikimédia Commons tartalmaz Harry Maguire témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

szerkesztés

Sheffield United

szerkesztés

Maguire Sheffieldben született és a helyi csapatnál, a Sheffield Unitednél kezdett el futballozni.[2] A 2010–11-es szezon második felében került fel az első csapat keretéhez, amikor klubja a másodosztályból való kiesés ellen harcolt. 2011 áprilisában, a Cardiff City ellen mutatkozott be, a félidőben csereként beállva.[3] Teljesítményével kiérdemelte a meccs legjobbjának járó elismerést. Később még négy alkalommal játszott az idény során, de nem tudta megakadályozni csapata kiesését.[4]

A következő szezonban, a harmadosztályban már alapembernek számított, és már az idény első napján, az Oldham Athletic ellen megszerezte profi pályafutása első gólját.[5] Októberben új, 2015-ig szóló szerződést írt alá a csapattal.[6] Remek teljesítményt nyújtott, ami miatt az év legjobb játékosának és a legjobb fiatalnak is megválasztották a Sheffieldnél a szezon végén, a harmadosztályban pedig bekerült az év csapatába.[7]

A 2012–13-as szezonban is fontos tagja volt a piros-fehérek védelmének,[8] 2012. október 17-én pályafutása során először duplázni tudott, egy Notts County elleni mérkőzésen a Football League Trophyban.[9] 2013 februárjában, mindössze 19 évesen Maguire 100. alkalommal lépett pályára kezdőként a Sheffield Unitedben, a Leyton Orient elleni bajnokin.[10] 2014. június 21-én nyilvánosságra került, hogy csapata új szerződést szeretne kötni vele, mivel a Hull City és a Wolverhampton Wanderers is élénken érdeklődött iránta, utóbbi két ajánlatot is tett érte.[11]

Hull City

szerkesztés

2014. július 29-én a Hull City 2,5 millió fontért leigazolta Maguire-t, aki három évre írt alá a klubhoz.[12] A Premier League-ben december 20-án debütált, a sérült Curtis Davies helyére beállva a Swansea City elleni bajnoki találkozón.[13] 2015. február 10-én a Wigan Athletic kölcsönvette.[14] Egy héttel később mutatkozott be a csapatban.[15] Február 28-án a Blackpool elleni 3–1-es győzelem alkalmával első gólját is megszerezte a Wiganben.[16] Teljesítményével elégedettek voltak a klubnál, így az eredetileg egy hónapos kölcsönszerződését meghosszabbították a szezon végéig.[17] 16 bajnokin kapott lehetőséget.

Visszatérése után, a 2015-16-os idényben 22 bajnokin szerepelve járult hozzá ahhoz, hogy csapata feljutott a Premier League-be.[18] A Sheffield Wednesday elleni play-off-mérkőzésen ő szerezte a Hull győztes gólját.[19]

Mike Phelan menedzser a 2016–17-es szezonban alapemberként számolt Maguire-rel.[20] 2016. október 25-én győztes gólt szerzett a Bristol City elleni Ligakupa-mérkőzésen. 2017. április 5-én, a Middlesbrough elleni bajnokin szerezte meg első gólját a Premier League-ben.[21] 29 mérkőzésen kétszer volt eredményes a bajnokságban, az idény végén mind a szurkolók, mind pedig játékostársai a szezon legjobbjának választották.[22]

Leicester City

szerkesztés

2017. június 15-én a 24 éves hátvéd ötéves szerződést kötött a 2015–2016-os angol bajnokkal.[23]

Augusztus 11-én debütált új csapatában az Arsenal ellen 4–3-ra elvesztett bajnoki mérkőzésen.[24] Nyolc nappal később, a Brighton & Hove Albion ellen megszerezte első gólját is a Leicesterben, csapata 2–0-ra győzött.[25] A 2017–18-as szezon minden mérkőzését végigjátszotta, az idény végén a klub szurkolói a szezon legjobb játékosának választották.[26]

2018. augusztus 9-én, miközben egyre gyakrabban lehetett hallani arról, hogy a Manchester United szerződtetné, Claude Puel menedzser megerősítette, Maguire a következő szezont a csapatnál tölti. A 2018-2019-es bajnoki idényben is alapembere volt a klubnak, 31 találkozón lépett pályára a Premier League-ben. 2019 júliusában a Manchester United 70 millió font összegű ajánlatot tett a Maguire megvásárlására, azt követően, hogy egy évvel korábban túl soknak tartotta az érte kért összeget.[27]

Manchester United

szerkesztés

2019. augusztus 2-án 80 millió fontért szerződött a Manchester Unitedhez, ezzel ő lett a világ legdrágább védője.[28][29] Augusztus 11-én, a Premier League nyitó fordulójában debütált a Unitedben, a Chelsea elleni 4–0-s győzelem alkalmával.[30]

2020 januárjában Ole Gunnar Solskjær őt nevezte ki csapatkapitánnyá, miután Ashley Young a 2019–2020-as szezon közben távozott a klubtól.[31][32] Február 1-jén a Tranmere Rovers elleni FA-kupa-mérkőzésen megszerezte első gólját a csapatban, a United pedig 6–0-s győzelmet aratott.[33] Első Premier League-gólját február 17-én szerezte a klub színeiben, a Chelsea elleni idegenbeli 2–0-s győzelem során.[34] A Covid19-világjárvány miatt az Egyesült Királyságban három hónapon át nem rendeztek labdarúgó mérkőzést, majd a kényszerszünetet követően, június 27-én, a Norwich City elleni FA-kupa negyeddöntőben ő szerezte csapata győztes találatát a hosszabbításban.[35] A manchester United a szezon végén a 3. helyen zárta a bajnokságot, Maguire pedig mind a 38 mérkőzést végigjátszotta. Ehhez hasonlót ezt megelőzően 1995-ben Gary Pallister mondhatott el magáról mezőnyjátékosként.[36]

A 2020–21-es szezonban október 17-én, a Newcastle United ellen szerezte meg idénybeli első gólját.[37] 2021. január 27-én betalált egykori klubja, a Sheffield United ellen is, ennek ellenére a 2–1 arányban a United vereséget szenvedett, ezzel 13 mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozatától búcsúzva.[38] Február 2-án végig a pályán volt a Southampton elleni új Premier League-rekordot jelentő 9–0-s hazai győzelem során.[39]

Április 25-én beállította Gary Pallister klubrekordját, miután egymást követő 71. Premier League-mérkőzését játszotta le csere nélkül a Leeds United ellen, azonban a rekorddöntés már nem sikerült, miután a következő fordulóban bokasérülés miatt le kellett cserélni a 72. percben, az Aston Villa elleni 3–1-re megnyert bajnokin.[40] Május 26-án sérülése miatt a Villarreal ellen sem léphetett pályára az Európa-liga-döntőben, amelyet 1–1-es döntetlent követően büntetőpárbajban bukott el United.[41]

A Manchester United csak a 6. helyen zárta a 2020-2021-es Premier League-szezont, maguire teljesítményét pedig többször is érte kritika, mind a szurkolók, mind pedig a sjató irányából, miután többször előfordult, hogy az ő hibájából kapott sorsdöntő gólokat a csapat. A sajtóban maga a játékos is elismerte, hogy pályafutása nehéz időszakán ment keresztül.[42][43]

A 2022–23-as szezonban, Erik ten Hag érkezése, valamint a Raphaël Varane, Lisandro Martínez védőpáros összeállása után Maguire teljesen háttérbe szorult a csapatnál, mindössze nyolc bajnokin lépett pályára kezdőként.[44] 2023. júéius 16-án ten Haag bejelentette, hogy a továbbiakban már nem maguire lesz a klub csapatkapitánya.[45]

2023. augusztus 11-én a West Ham United menedzsere, David Moyes bejelentette, hogy a Manchester United elfogadta csapata ajánlatát a hátvédért.[46] Ennek ellenére az angol hátvéd nem egyezett meg a fővárosi csapattal és úgy döntött, hogy Manchesterben marad.[47] Novemberben megnyerte a Premier League hónap játékosa díjat, miután csapata egyetlen gólt se kapott a hónapban.[48][49]

A válogatottban

szerkesztés

Maguire-t 2012 novemberében hívták meg először az U21-es angol válogatottba, egy Észak-Írország elleni barátságos meccsre.[50] A Sheffield United akkori menedzsere, Danny Wilson így nyilatkozott: "Harry a korához képest elképesztően érett futballista, mindent megtesz a sikerért, és nem engedi, hogy bármi is megzavarja. Ez a válogatott mérkőzés sem fogja, hiszen mindig két lábbal a földön jár."[51] A találkozón a 60. percben állt be, a Liverpool játékosát, Andre Wisdomot váltva.[52]

Gareth Southgate 2017. augusztus 24-én hívta meg először az angol válogatott keretébe a Málta és Litvánia elleni világbajnoki selejtezők alkalmával.[53] A litvánok ellen 1–0-ra megnyert mérkőzésen kezdőként végig a pályán volt.[54]

Bekerült a 2018-as világbajnokságra nevezett 23 fős keretbe is.[55] 2018. július 7-én első válogatott gólját a svédek elleni vb-negyeddöntőben szerezte egy szöglet utáni fejesből.

Magánélete

szerkesztés

2020. augusztus 21-én a görög hatóság őrizetbe vette az angol válogatott védőt, miután két másik barátjával megtámadtak egy éppen ugyanott tartózkodó angol turistacsoportot egy Míkonoszban található bár előtt, és megtagadták az együttműködést a helyszínre kiérkező rendőrökkel.[56][57][58] 2020. augusztus 25-én a görög bíróság három vádpontban bűnösnek találta az angol védőt. Maguire-t egy 21 hónapos börtönbüntetéssel sújtották, de az ítélet végrehajtását felfüggesztették. [59]

Statisztika

szerkesztés

Klubcsapatokban

szerkesztés

Frissítve: 2024. augusztus 10.

Csapat Szezon Bajnokság FA-Kupa Ligakupa Nemzetközi Egyéb Összesen
Osztály P. Gólok P. Gólok P. Gólok P. Gólok P. Gólok P. Gólok
Sheffield United 2010–2011 Championship 5 0 0 0 0 0 — — 5 0
2011–2012 League One 44 1 4 0 2 0 — 6[a] 0 56 1
2012–2013 44 3 4 0 1 0 — 4[b] 2 53 5
2013–2014 41 5 8 1 1 0 — 2[c] 0 52 6
Összesen 134 9 16 1 4 0 0 0 12 2 166 12
Hull City 2014–2015 Premier League 3 0 1 0 1 0 1[d] 0 — 6 0
2015–2016 Championship 22 0 4 0 5 0 — 2[e] 0 33 0
2016–2017 Premier League 29 2 1 0 6 1 — — 36 3
Összesen 54 2 6 0 12 1 1 0 2 0 75 3
Wigan Athletic (kölcsönben) 2014–2015 Championship 16 1 — — — — 16 1
Leicester City 2017–2018 Premier League 38 2 3 0 3 0 — — 44 2
2018–2019 31 3 0 0 1 0 — — 32 3
Összesen 69 5 3 0 4 0 0 0 0 0 76 5
Manchester United 2019–2020 Premier League 38 1 5 2 3 0 9[d] 0 — 55 3
2020–2021 34 2 4 0 3 0 11[f] 0 — 52 2
2021–2022 30 1 1 0 0 0 6[g] 1 — 37 2
2022–2023 16 0 4 0 4 0 7[d] 0 — 31 0
2023–2024 22 2 3 1 2 0 4[g] 1 — 31 4
0 0 0 0 0 0 0 0 1[h] 0 1 0
Összesen 140 6 17 3 12 0 37 2 1 0 207 11
Karrier összesen 413 23 42 4 32 1 38 2 15 2 540 32
  1. ↑ Három pályára lépés a Football League Trophyban és három a harmadosztály rájátszásában
  2. ↑ Két pályára lépés és két gól a Football League Trophyban és két pályára lépés a harmadosztály rájátszásában
  3. ↑ Pályára lépések a Football League Trophyban
  4. ↑ a b c Pályára lépések az Európa-ligában
  5. ↑ Pályára lépések a másodosztály rájátszásában
  6. ↑ Öt pályára lépés az UEFA-bajnokok ligájában és hat pályára lépés az Európa-ligában
  7. ↑ a b Pályára lépések az UEFA-bajnokok ligájában
  8. ↑ Pályára lépés az angol szuperkupában

A válogatottban

szerkesztés

Frissítve: 2024. március 23-án.

Válogatott Év Pályára lépések Gólok
  Anglia 2017 3 0
2018 13 1
2019 10 0
2020 4 1
2021 11 5
2022 12 0
2023 9 0
2024 1 0
Összesen 63 7

Sikerei, díjai

szerkesztés
Hull City
Manchester United
Anglia
Egyéni elismerés
  • Az év csapata: 2011–12-es League One.[62] 2012–13-as League One.[63] 2013–14-es League One[64]
  • Premier League – A hónap játékosa: 2023. november[49]
  • PFA – A rajongók hónap játékosa: 2023. november[65]
  • A hónap fiatal játékosa a League One-ban: 2011 augusztus[66]
  • Sheffield United, az év játékosa: 2011–12,[67] 2012–13,[68] 2013–14[69]
  • Sheffield United, az év fiatal játékosa: 2011–12[67]
  • Hull City, az év játékosa a szurkolók szavazásán: 2016–17[22]
  • Hull City, az év játékosa a játékostársak szavazatai alapján: 2016–17[22]
  • Leicester City, az év játékosa: 2017–18[26]
  • Leicester City, az év legjobbja a játékostársak szavazásán: 2017–18[26]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ „Professional retain list & free transfers 2012/13” (PDF), The Football League, 2013. május 18., 44. oldal. [2013. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  2. ↑ a b Sky Sports Football Yearbook 2012–2013, 43rd, London: Headline Publishing Group, 526. o. (2012). ISBN 978-0-7553-6356-8 
  3. ↑ „Sheffield Utd vs Cardiff City”, Sheffield United F.C, 2011. április 12.. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.) 
  4. ↑ Games played by Harry Maguire in 2010/2011. Soccerbase. Centurycomm. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  5. ↑ „Blades too sharp for Latics”, Sky Sports, 2011. augusztus 6.. [2021. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.) 
  6. ↑ „Long-term deal for Harry”, Sheffield United F.C., 2011. október 19.. [2016. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.) 
  7. ↑ „Evans named in League One team”, The Football League, 2012. április 23.. [2013. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.) 
  8. ↑ Games played by Harry Maguire in 2012/2013. Soccerbase. Centurycomm. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  9. ↑ Blades hammer Magpies in JPT. Sky Sports, 2012. október 17. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  10. ↑ „Milestone for Blades teenager”, Sky Sports, 2016. szeptember 7. (Hozzáférés: 2013. március 1.) 
  11. ↑ „Sheffield United: Blades made fresh offer to defender”, Sheffield Star , 2014. június 21.. [2015. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.) 
  12. ↑ Tigers Complete Maguire And Robertson Deals. Hull City A.F.C. [2014. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  13. ↑ „Premier League: Ki Sung-yueng's goal gives Swansea 1–0 win at Hull”, Sky Sports, 2014. december 22. (Hozzáférés: 2018. július 8.) 
  14. ↑ „Harry Maguire: Wigan Athletic sign Hull City defender on loan”, BBC Sport, 2015. február 10. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.) 
  15. ↑ „Maguire reflects on victorious debut”, Wigan Athletic F.C., 2015. február 18. (Hozzáférés: 2018. július 8.) 
  16. ↑ „Blackpool 1–3 Wigan Athletic”, BBC Sport, 2015. február 28. (Hozzáférés: 2018. július 8.) 
  17. ↑ Five appearances in UEFA Champions League, six in UEFA Europa League
  18. ↑ Games played by Harry Maguire in 2015/2016. Soccerbase. Centurycomm. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  19. ↑ „Hull City 1–0 Sheffield Wednesday”, BBC Sport, 2016. május 28. (Hozzáférés: 2018. július 8.) 
  20. ↑ Wright, Nick. „Harry Maguire's rise from Sheffield United to Leicester and England”, Sky Sports, 2017. október 25. (Hozzáférés: 2018. július 8.) 
  21. ↑ „Hull City 4–2 Middlesbrough”, BBC Sport, 2017. április 5. (Hozzáférés: 2017. április 6.) 
  22. ↑ a b c Maguire: Personal Accolades Will Mean Very Little If We Don't Survive. Hull City A.F.C., 2017. május 12. [2018. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 14.)
  23. ↑ Leicester: 17 millió font az első nyári szerzeményért (magyar nyelven). nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  24. ↑ Jurejko, Jonathan. „Arsenal 4–3 Leicester City”, BBC Sport, 2017. augusztus 11. (Hozzáférés: 2018. július 8.) 
  25. ↑ Reddy, Luke. „Leicester City 2–0 Brighton & Hove Albion”, BBC Sport, 2017. augusztus 19. (Hozzáférés: 2018. július 8.) 
  26. ↑ a b c Stevens, Sam: Maguire Bags A Brace Of Awards At End Of Season Dinner. Leicester City F.C., 2018. május 1. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  27. ↑ Gallagher, Danny. „Claude Puel says world record bid for Harry Maguire would be rejected”, Sky Sports, 2018. augusztus 9. (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.) 
  28. ↑ A futballtörténelem legdrágább hátvédjét igazolja le a Manchester United. 24.hu. 2019. aug. 2.
  29. ↑ MU: Maguire a „vörös ördögöknél” folytatja – hivatalos (magyar nyelven). nemzetisport.hu, 2019. augusztus 5.
  30. ↑ Smyth, Rob. „Man Utd 4–0 Chelsea”, The Guardian , 2019. augusztus 11. (Hozzáférés: 2019. augusztus 11.) 
  31. ↑ MAGUIRE TO BE NEW UNITED CAPTAIN (angol nyelven). Manchester United, 2020. február 17. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.)
  32. ↑ @HarryMaguire: After discussions with the manager today he has informed me he is changing captain (magyar nyelven). Twitter. (Hozzáférés: 2023. július 16.)
  33. ↑ Stone, Simon: Tranmere Rovers 0–6 Manchester United. BBC Sport , 2020. január 26. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  34. ↑ McNulty, Phil: Chelsea 0–2 Manchester United. BBC Sport , 2020. február 17. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  35. ↑ Chowdhury, Saj. „Norwich City 1–2 Manchester United: Harry Maguire scores extra-time winner”, 2020. június 27. (Hozzáférés: 2020. június 27.) 
  36. ↑ Booth, Dominic: Gary Pallister responds to Harry Maguire matching Man United record. Manchester Evening News , 2020. július 29. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  37. ↑ Chowdhury, Saj. „Newcastle United 1–4 Manchester United”, 2020. október 17. (Hozzáférés: 2021. február 3.) 
  38. ↑ Hafez, Shamoon. „Blades stun Man Utd at Old Trafford”, 2021. január 27. (Hozzáférés: 2021. február 3.) 
  39. ↑ Stone, Simon. „Man Utd beat nine-man Southampton 9–0”, 2021. február 2. (Hozzáférés: 2021. február 3.) 
  40. ↑ Manchester United sweat over Harry Maguire ankle injury. The Athletic . (Hozzáférés: 2021. május 10.)
  41. ↑ Harry Maguire missed Europa League final due to injury. The Athletic , 2021. május 27.
  42. ↑ How Harry Maguire has fared in the Premier League in comparison to Van Dijk, Rudiger, and Ruben Dias.. goal.com , 2022. január 8.
  43. ↑ Harry Maguire: Premier League. Premier League
  44. ↑ „Harry Maguire stripped of Man United captaincy by Ten Hag”, 2023. július 16. (Hozzáférés: 2023. július 17.) 
  45. ↑ „Maguire stripped of Man Utd captaincy”, 2023. július 16. (Hozzáférés: 2023. július 16.) 
  46. ↑ Live: David Moyes' pre-AFC Bournemouth press conference | West Ham United F.C. (angol nyelven). www.whufc.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 11.)
  47. ↑ Ornstein, David: Maguire will not join West Ham. The Athletic, 2023. augusztus 15. (Hozzáférés: 2023. augusztus 15.)
  48. ↑ Choose your EA SPORTS Player of the Month (angol nyelven). www.premierleague.com. (Hozzáférés: 2023. november 30.)
  49. ↑ a b Harry Maguire wins Premier League Player of the Month award for November (angol nyelven). OneFootball, 2023. december 6. (Hozzáférés: 2023. december 6.)
  50. ↑ Duo called up to under-21s. The Football Association, 2012. november 11. (Hozzáférés: 2016. szeptember 6.)
  51. ↑ „Recognition deserved”, Sheffield United F.C., 2012. november 12. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.) 
  52. ↑ „Harry makes England bow”, Sheffield United F.C, 2012. november 13. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.) 
  53. ↑ „England: Nathaniel Chalobah and Harry Maguire in squad for World Cup qualifiers”, BBC Sport, 2017. augusztus 24. (Hozzáférés: 2017. augusztus 24.) 
  54. ↑ McNulty, Phil. „Lithuania 0–1 England”, BBC Sport, 2017. október 8. (Hozzáférés: 2017. október 8.) 
  55. ↑ „England World Cup squad: Trent Alexander-Arnold in 23-man squad”, BBC Sport, 2018. május 16. (Hozzáférés: 2018. május 17.) 
  56. ↑ „Verekedésbe keveredett Harry Maguire”, Mandiner, 2020. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) 
  57. ↑ „Maguire ütötte és rugdosta a rendőrt, majd meg akarta vesztegetni”, Rangado24, 2020. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) 
  58. ↑ „Harry Maguire: Manchester United captain arrested following incident in Mykonos”, BBC Sport, 2020. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) 
  59. ↑ „Maguire-t bűnösnek találták testi sértés és vesztegetés miatt”, Nemzeti Sport Online, 2020. augusztus 25. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.) 
  60. ↑ Williams, Adam. „Hull City 1–0 Sheffield Wednesday”, BBC Sport, 2016. május 28. (Hozzáférés: 2016. június 5.) 
  61. ↑ McNulty, Phil. „Switzerland 0–0 England”, BBC Sport, 2019. június 9. (Hozzáférés: 2019. június 12.) 
  62. ↑ „Arsenal striker Robin van Persie named PFA Player of the Year”, BBC Sport, 2012. április 22. (Hozzáférés: 2018. május 23.) 
  63. ↑ „Gareth Bale wins PFA Player of Year and Young Player awards”, BBC Sport, 2013. április 28. (Hozzáférés: 2018. május 23.) 
  64. ↑ „Luis Suarez: Liverpool striker wins PFA Player of the Year award”, BBC Sport, 2014. április 28. (Hozzáférés: 2018. május 23.) 
  65. ↑ Maguire wins another award (angol nyelven). www.manutd.com. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
  66. ↑ Maguire scoops League award. Sheffield United F.C., 2011. szeptember 16. [2012. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
  67. ↑ a b Harry's a star at End of Season awards. Sheffield United F.C., 2012. április 30. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
  68. ↑ Awards double for Harry. Sheffield United F.C., 2013. április 29. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
  69. ↑ Clean sweep for Harry. Sheffield United F.C., 2014. május 6. (Hozzáférés: 2014. május 6.)

További információk

szerkesztés


Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
Előző
Ashley Young 		A Manchester United FC csapatkapitánya
2020–2023 		Következő
Bruno Fernandes
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Harry_Maguire_(labdarúgó)&oldid=27454286”