Grand Hotel (film)

A berlini Grand Hotel lakói között található Otternschlag doktor (Lewis Stone), egy megnyomorodott első világháborús veterán, aki megjegyzi a film elején: "Emberek jönnek és mennek. Soha semmi nem történik." Továbbá a hotel vendége Felix von Geigern báró (John Barrymore), aki elherdálta a vagyonát, és most kártyajátékból és alkalmi ékszertolvajlásból él. A báró összebarátkozik Otto Kringeleinnal (Lionel Barrymore), egy szelíd könyvelővel, aki rájött, hogy haldoklik, ezért úgy döntött, hogy utolsó napjait luxus körülmények között fogja leélni. Kriegelein korábbi munkaadója, a gyárigazgató Preysing (Wallace Beery) is a hotelben van, egy fontos üzlet miatt, és felfogadja a gyorsíró Flaemmchent (Joan Crawford) asszisztensnek. Flaemmchen vágya, hogy színésznő legyen, és megmutat egy magazinban megjelent fotósorozatot magáról a főnökének, amivel azt fejezi ki, hogy hajlandó többet is tenni gépelésnél, ha Preysing segít jövőbeli karrierjében.

Szintén a hotel vendége az orosz balerina Grusinskaya (Greta Garbo) is, akinek megfeneklett a karrierje. Váratlanul visszatér a színházból, amikor a felfedezi a bárót a szobájában, amint ellopni készül az ékszereit, majd mondja neki: "Egyedül akarok lenni." Ennek ellenére a báró marad, és beszélgetni kezdenek. Grusinskaya vonzónak találja a férfit.

Másnap reggel a bűnbánó báró visszatér az ékszerekkel. Grusinskaya kísérőnek hívja Bécsbe, amit a férfi elfogad.

A báró csatlakozik Kringelein és Flaemmchen délutáni teájához, ahol a fiatal nő hízelegve rábeszéli a betegeskedő férfit, hogy táncoljon vele. Preysing félbeszakítja őket, és ráparancsol a nőre, hogy vele táncoljon. A durva viselkedése felbosszantja Kringeleint – aki tudtában van volt főnöke piszkos ügyeivel – és elmondja mit gondol róla. Meglepődve a szokatlan vakmerőségen, Preysing megütni készül Kringeleint, amikor a báró közbelép, és kártyázni hívja a férfit. Kringelein elfogadja, megnyer mindent, majd lerészegedik. Amikor elejti a pénztárcáját, a báró gyorsan felveszi, és észrevétlenül becsúsztatja a zakója zsebébe. Később amikor Kringelein megszállottan keresni kezdi a tárcáját, a báró – akinek kétségbeesetten szüksége van pénzre, de megszerette a beteg férfit – úgy tesz, mint aki hirtelen megtalálja a pénztárcát, és visszaadja azt.

Egy kétségbeejtő vállalategyesülés miatt Preysingnek Londonba kell utaznia, és arra kéri Flaemmchent, hogy tartson vele. Később mikor ketten a nő szobájában vannak, ami a sajátjára nyílik, felfedezi a báró árnyékát kutakodni a dolgai között. Amint belép dulakodni kezdenek, Preysing koponyán sújtja a bárót a telefonnal, aki életét veszti. Flaemmchent a szobába lép, majd amit lát, elmondja Kringeleinnak, aki szembesíti Preysinget. A gyárigazgató önvédelemre hivatkozik, de Kringelein kihívja a rendőrséget, és letartóztatják.

Grusinskaya abban a reményben érkezik az állomásra a bécsi vonat elé, hogy a báró várni fog rá ott, de a halott férfi soha nem érkezik meg. Eközben Kringelein felajánlja, hogy gondoskodik Flaemmchenről, aki azt javasolja, hogy utazzanak Párizsba gyógymódot találni a betegségére. Amikor elhagyják a hotelt Otternschlag doktor megjegyzi még egyszer: "Grand Hotel. Emberek jönnek és mennek. Soha semmi nem történik."

A producer Irving Thalberg 13 ezer dollárért vette meg Vicki Baum osztrák írónő Menschen in Hotel (magyarul: Emberek a hotelben) című regényének jogait, majd megbízta William A. Drake-et, hogy adaptálja a művet színpadra. A premier 1930. november 13-án volt a Broadwayen, és még további 459 alkalommal játszották. A sikeren felbuzdulva Thalberg ugyancsak Drake-et és Balázs Bélát kérte fel a készülő film forgatókönyvének megírására, továbbá adott 700 ezer dollárt a produkció finanszírozására. Bár egy kis vita kialakult az orosz Grusinskayát alakító Greta Garbo erős svéd akcentusa miatt.

Garbo és Crawford erősen rivalizált egymással, és a film egyik jelenetében sem láthatók együtt.

Alfred Rushford Greason a Varietyben írta: "Talán nem teljesen elégedettek azok a színházbajáró emberek, akiket lenyűgözött az ügyes színdarab és visszafogott színészi játék, de a nagyközönség, akiknek a film készült, el lesz ragadtatva." Majd hozzáteszi: "Ahogy kibontakozik a dráma, egy cseppet sem veszít a későbbiekben a lüktetéséből, annak ellenére, hogy a film közel két órás."

Évekkel később a Channel 4-on hangzik el: "Valószínűleg ez az első igazán sok cselekményszálas film a mozik történetében, több különböző sztori és karakter szövi át, akár egy faliszőnyegen, amik végül egy egész filmmé állnak össze."

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Grand_Hotel (film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Grand Hotel a PORT.hu-n (magyarul)  
• Grand Hotel az Internet Movie Database-ben (angolul)  
• Grand Hotel a Rotten Tomatoeson (angolul)  
• Grand Hotel a Box Office Mojón (angolul)  
• Grand hotel 1932 (Time Goes By blog, 2017. május 4.)