A Google Lunar X Prize, rövidítve GLXP, avagy Hold 2.0,[1][2] egy verseny az X Prize Alapítvány szervezésében és a Google szponzorálásával, melyet a Wired Nextfest rendezvényen jelentettek be 2007. szeptember 13-án.[3] A kihívás magán-finanszírozású űrkutató csapatoknak szól, cél a sikeres indítás, leszállás, majd utazás a Hold felületén egy robottal, amely meghatározott képeket és egyéb adatokat küld vissza a Földre.

A díjat 2018 év elején visszavonták, mivel belátható időn belül egyik versenyző sem teljesíti a feltételeket.[4]

2018. április 5-én a Xprize bejelentette, hogy új szponzort keres és a következő hónapokban kidolgozza az új feltételeket.[5]

Összefoglaló

szerkesztés

A díj 20 millió amerikai dollár az első csapat részére, amelyik sikeresen landol a Holdon egy robottal, halad legalább 500 métert és nagy felbontású képeket és videókat továbbít a Földre. Egy 5 millió dolláros második díj is létezik, valamint 5 millió dollár a potenciális különdíjazottaknak extra funkciókra, mint például utazás nagy távolságokra (több mint 5 km), a holdon található ember alkotta tárgyak lefényképezéséért, jég felderítéséért a holdkráterekben, az Apollo-program megmaradt eszközeinek felfedezéséért és egy holdi éjszaka túléléséért. Az X prize az első helyezettnek a 20 millió dolláros díjat 2012. december 31-ig biztosítja, utána 2014. december 31-ig 15 millió dolláros pénzdíjat. 2010-ben a végső határidőt áthelyezték 2015 december 31-ére.[6]

Áttekintés

szerkesztés

Peter Diamandis, a projekt alapítója ezt írta a hivatalos weboldalon:

"Már évtizedek óta feltártuk a Hold felszínét és lehet, hogy még úgy 6-8 évet kell várni, amíg bármelyik kormány a visszatérés mellett dönt. Még akkor is csak hatalmas költséggel és a közönség minimális részvételével. "[7]

A Google Lunar X Prize célja hasonló, mint az Ansari X Prize: új generációs magánberuházásoknak ad inspirációt annak reményében, hogy költséghatékonyabb technológiák fejlődnek ki és az űrkutatás jelenleg magától értetődőnek tartott korlátait leküzdik.

A nyeremény eredete

szerkesztés

Az Ansari X Prize-hoz hasonlóan a Google Lunar X Prize Peter Diamandis egy előző vállalkozásából jött létre. Dr. Diamandis a BlastOff! vezérigazgatója volt, amelynek célja egy robotűrhajó landolása a Holdon a szórakoztatás, az internet, és az űrkutatás keverékeként. Bár végül nem járt sikerrel, a BlastOff! kezdeményezés kikövezte az utat a Google Lunar X Prize előtt.[8]

Kezdetben a NASA volt a tervezett szponzor és a díj csak 20 millió USD volt. Mivel a NASA az Amerikai Egyesült Államok kormányának egy szövetségi hivatala, és így amerikai adóbevételből gazdálkodik, a díj így csak az Egyesült Államok-beli csapatoknak lett volna elérhető. Az eredeti szándék az volt, javaslatot nyújtanak be más űrügynökségeknek, köztük az Európai Űrügynökségnek és a Japán Űrügynökségnek abban a reményben, hogy azok nyújtanak hasonló díjat. Azonban a költségvetési visszavágások eltántorították a NASA-t a díj szponzorálásától. Peter Diamandis ekkor bemutatta az ötletet Larry Page-nek és Sergey Brin-nek, a Google társ-alapítóinak az X-díj Alapítvány vezetőségi ülésén. Megállapodtak a támogatásban, valamint abban is, hogy növeljék az összdíjazást 30 millió dollárra, amely lehetővé tesz egy második díjat, valamint a bónusz nyereményeket.

Vita a Holdon található történelmi helyszínek körül

szerkesztés

Kifogások merültek fel a Holdon található történelmi helyszínekkel kapcsolatban (például az Apollo-program leszállásainak helyszínei). A Lunar X Prize versenyzői megrongálhatják vagy akár teljesen megsemmisíthetik az első holdra szállások nyomait a robotokkal. Az X Prize Alapítvány elismerte ezeknek a helyszíneknek a fontosságát, de 2009 közepéig nem adott ki vezérelveket ezekkel a helyszínekkel kapcsolatban, ezért archeológusok kérték az említett helyszínek meglátogatásáért ajánlott bónusz visszavonását.

Versenyzők

szerkesztés

A versenyre több mint harminc csapat regisztrált hivatalosan,[9] de a verseny előrehaladtával számos csapat visszalépett, vagy összefogott más résztvevőkkel, így 2013 végére 18 csapat maradt versenyben.[10]

2010 szeptemberében jelezte részvételi szándékát a magyar Puli Space Technologies, 2011 januárjában fejezte be a regisztrációt a teljes nevezési összeg átutalásával.[11]

A csapat neve A jármű neve A jármű típusa Gyártás állapota Hivatkozás
Puli Space Technologies Puli terepjáró fejlesztés [12]
Odyssey Moon MoonOne (M-1) leszállóegység fejlesztés [13]
Astrobotic Technology Artemis Lander leszállóegység fejlesztés [14]
Red Rover terepjáró fejlesztés [15]
Team Italia terepjáró fejlesztés [16]
Micro-Space visszavonva [17]
Next Giant Leap fejlesztés [18]
Team FREDNET[19] Még nincs elnevezve Lander visszavonva [20]
Még nincs elnevezve Vándor fejlesztés [21]
ARCASPACE HAAS Lunar Orbiter visszavonva [22][23]
ELE gömb alapú terepjáró fejlesztés [22][23]
Lunatrex fejlesztés [24]
Chandah fejlesztés [25]
Advaeros visszavonva [26]
STELLAR fejlesztés [27]
JURBAN visszavonva [28]
Omega Envoy vándor fejlesztés [29]
Independence-X fejlesztés [30]
SYNERGY MOON fejlesztés [31]
Euroluna ROMIT fejlesztés [32]
Team Selene LuRoCa 1 rakéta autó visszavonva [33]
White Label Space Még nincs elnevezve leszállóegység fejlesztés [34]
Még nincs elnevezve terepjáró fejlesztés [34]
Part-Time-Scientists

(részmunkaidős tudósok)

Asimov Jr. terepjáró fejlesztés [35]
Selenokhod visszavonva [36]
Open Moon c-rover terepjáró visszavonva [37]
SCSG visszavonva [38]
Quantum3 visszavonva [39]
  1. Moon 2.0 Is The Next Mission For X Prize Group, And Google (PDF). Investor's Business Daily. (Hozzáférés: 2008. április 12.)[halott link]
  2. Koman, Richard. „Moon 2.0: Google Funds $30 Million Lunar X Prize”, Newsfactor, 2007. szeptember 14.. [2011. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.) 
  3. Reiss, Spencer. Google Offers $20 Million X Prize to Put Robot on Moon. Wired (2007. szeptember 13.). Hozzáférés ideje: 2007. szeptember 16. 
  4. Archivált másolat. [2018. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  5. https://www.xprize.org/press-release/xprize-plans-continue-lunar-xprize-mission Archiválva 2018. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Az Xprize oldala
  6. Prize Details. Google Lunar X-Prize. [2012. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
  7. A Word From the Founders of X Prize & Google. [2007. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 16.)
  8. Origin of the prize. X Prize Foundation. (Hozzáférés: 2008. február 23.)
  9. Meet the teams. Google Lunar X Prize. [2008. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  10. Hajrájához ért a verseny a Holdra szállásért. Index, 2013. december 22. (Hozzáférés: 2013. december 28.)
  11. Galambos Sándor: Magyar űrszonda készül a Holdra. BAON.hu, 2011. január 9. [2014. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  12. Archivált másolat. [2011. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 6.)
  13. Archivált másolat. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  14. Archivált másolat. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  15. Astrobotic Hold küldetése tervek msnbc.msn.com
  16. Archivált másolat. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  17. Archivált másolat. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  18. Archivált másolat. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  19. Archivált másolat. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  20. Team FREDNET Lander Fejlesztési Archiválva 2010. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben teamfrednet.org
  21. Team FREDNET Rover Fejlesztési Archiválva 2010. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben teamfrednet.org
  22. a b Archivált másolat. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  23. a b Archivált másolat. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  24. Archivált másolat. [2009. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  25. Archivált másolat. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  26. Archivált másolat. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  27. Archivált másolat. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  28. Archivált másolat. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  29. Archivált másolat. [2011. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  30. Archivált másolat. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  31. Archivált másolat. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  32. Archivált másolat. [2010. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  33. Archivált másolat. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  34. a b http://www.whitelabelspace.com/2009/12/mission-concept.html
  35. Archivált másolat. [2011. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  36. Archivált másolat. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  37. Archivált másolat. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  38. Archivált másolat. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  39. Archivált másolat. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)

További információk

szerkesztés

További információk

szerkesztés