Golovin Vlagyimir
Golovin Vlagyimir (Odessza, 1970. március 21. –)[1] ukrán–magyar kettős állampolgárságú kézilabdázó, kézilabdaedző, a 2018-ban világ-, majd egy évvel később Európa-bajnok magyar junior női válogatott szövetségi kapitánya. 2021 augusztusától a felnőtt női válogatott szövetségi kapitánya.
Golovin Vlagyimir | |||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1970. március 21. (54 éves) | ||||||||||||||||||||||
Születési hely | Odessza, Ukrán SZSZK, Szovjetunió | ||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | |||||||||||||||||||||||
Poszt | irányító | ||||||||||||||||||||||
Profi klubok1 | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma) | |||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Golovin Vlagyimir témájú médiaállományokat. |
Pályafutása
szerkesztésGolovin Vlagyimir a Szovjetunióban, a mai Ukrajna területén született, Odessza városában. 1992-ben költözött Magyarországra, ahol játékosként a Szolnoki KC, a Kiskőrös KSK, a Százhalombattai KE, a Hargita KC, majd pályafutása utolsó éveiben a Dabasi KC csapataiban játszott,[2] ahol magyar állampolgárságot is kapott.[3]
Negyvenéves korában egy súlyos sérülés miatt visszavonult, edzőként pedig alsóbb osztályú csapatoknál kezdett dolgozni. Irányította a százhalombattai férfi csapatot, majd dolgozott a Kispest és a Bugyi SE női csapatainál. A női élvonalban a Kiskunhalas NKSE élén mutatkozott be, akiket a 2012–2013-as szezonban a Magyar Kupa legjobb négy csapata közé vezetett. Ezt követően a Siófok KC vezetőedzője lett. Ezzel párhuzamosan a junior női válogatott mellett is dolgozott Róth Kálmán segítőjeként, akikkel a 2012-es csehországi világbajnokságon bronzérmet szerzett.[2]
A Balaton-parti csapatot két szezonon át irányította, a 2014–2015-ös szezon végén távozott az együttes éléről.[4] 2015 áprilisában az MTK Budapest élére nevezték ki,[5] ahonnan 2021 novemberében távozott.[6]
2018 márciusában a távozó Hajdú János után ő vette át a junior női válogatott irányítását,[7] akikkel a hazai rendezésű 2018-as világbajnokságon aranyérmet szerzett. Egy évvel később irányításával a juniorok Győrben megnyerték az Európa-bajnokságot is.[8]
2021. augusztus 31-én a Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége a felnőtt női válogatott szövetségi kapitányává nevezte ki.[9] Vezetésével a párizsi olimpiai játékokon a válogatott a 6. helyen végzett.[10] A 2024-es Európa-bajnokságon 12 év után újból bronzérmet szerzett a kontinenstornán.[11]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vlagyimir Golovin adatlapja. Siófok KC hivatalos honlap. [2018. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ a b Női kézi: a Halasról távozó Golovin lesz a Siófok edzője (magyar nyelven). Nemzeti Sport, 2013. május 9. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ Tapodi, Kálmán: Nincs csoda Halason, csak sok munka (magyar nyelven). Petőfi Népe. Bács-Kiskun Online (BAON), 2012. december 2. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ Női kézi: Golovin Vlagyimir a szezon végén távozik Siófokról (magyar nyelven). Nemzeti Sport, 2015. március 19.
- ↑ GOLOVIN VLAGYIMIR AZ MTK BUDAPEST KISPADJÁN (magyar nyelven). mtk.hu, 2015. április 9. [2018. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
- ↑ Kun, Dániel. „Megtalálták Golovin Vlagyimir utódját az MTK-nál”, M4 Sport, 2021. november 30. (Hozzáférés: 2021. december 4.)
- ↑ ÚJ SZÖVETSÉGI EDZŐ A VB-RE KÉSZÜLŐ NŐI JUNIOR KÉZILABDA-VÁLOGATOTTNÁL (magyar nyelven). Origo.hu, 2018. március 9.
- ↑ EURÓPA-BAJNOK A MAGYAR NŐI JUNIOR KÉZILABDA-VÁLOGATOTT! (magyar nyelven). Origo.hu, 2019. július 21.
- ↑ Női kézilabda: Golovin Vlagyimir veszi át a magyar válogatott irányítását (magyar nyelven). Nemzeti Sport Online, 2021. augusztus 31.
- ↑ olympics.com: Paris 2024: Cumulative Statistics Hungary, 2024. augusztus 17.
- ↑ Tűzijátékkal ajándékozták meg a szurkolók a bronzérmes válogatottunkat – videó. NSO, 2024. december 15.