Ganymedes
A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése.
| Ganymedes | |
 | |
| A Juno űrszonda 2021-es felvétele | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | G. Galilei S. Marius |
| Felfedezés ideje | 1610. január 7.[1] |
| Névadó | Ganümédész |
| Alternatív név | Jupiter III Ganümédész (gör. átírással) |
| Pályaadatok | |
| Periapszis | 1 069 200 km (0,007147 CSE) |
| Apoapszis | 1 071 600 km (0,007163 CSE) |
| Fél nagytengely | 1 070 400 km |
| Pálya kerülete | 6 725 500 km (0,045 CSE) |
| Pálya excentricitása | 0,0011 |
| Orbitális periódus | 7,154 nap |
| Keringési periódus | 7,15455296 nap (0,019588 év) |
| Min. pályamenti sebesség | 10,868 km/s |
| Átl. pályamenti sebesség | 10,880 km/s |
| Max. pályamenti sebesség | 10,892 km/s |
| Inklináció | 2,21° (az ekliptikához) 0,20° a Jupiter egyenlítőjéhez) |
| Központi égitest | Jupiter |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 5262 km (0,413 Föld) |
| Felszín területe | 87 millió km² (0,171 Föld) |
| Térfogat | 7,6·1010 km³ (0,0704 Föld) |
| Tömeg | 1,4819·1023 kg (0,025 Föld) |
| Átlagos sűrűség | 1,942 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció | 1,428 m/s² (0,146 g) |
| Szökési sebesség | 2,741 km/s |
| Forgási periódus | szinkron |
| Tengelyferdeség | 0° |
| Albedó | 0.43±0.02 |
| Felszíni hőmérséklet | 90/160 K |
| Látszólagos fényesség | 4,61 |
| Atmoszféra | |
| Légköri nyomás | 0,2–1,2 µPa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ganymedes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én[2] dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen.[3] Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen.
A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest.[4] A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni.[5]
A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős.[6] A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek.[7] Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont,[8] ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Ganymede (moon) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ NASA: Jupiter's Moons. (Hozzáférés: 2024. március 13.)
- ↑ Galilei, Galileo: Sidereus Nuncius. University of Oklahoma History of Science, 1610. március 1. [2005. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
- ↑ Satellites of Jupiter. The Galileo Project. (Hozzáférés: 2007. november 24.)
- ↑ Pioneer 11. Solar System Exploration. [2011. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 6.)
- ↑ Amos, Jonathan. „Esa selects 1bn-euro Juice probe to Jupiter”, BBC News, 2012. május 2. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
- ↑ Kivelson, M.G. (2002. november 23.). „The Permanent and Inductive Magnetic Moments of Ganymede”. Icarus 157 (2), 507–522. o. DOI:10.1006/icar.2002.6834.
- ↑ Showman, A.P. (1999. október 1.). „The Galilean Satellites”. Science 286 (5437), 77–84. o. [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1126/science.286.5437.77. PMID 10506564. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Hall, D.T. (1998. november 23.). „The Far-Ultraviolet Oxygen Airglow of Europa and Ganymede”. The Astrophysical Journal 499 (1), 475–481. o. DOI:10.1086/305604.
Források
szerkesztés- solarsystem.nasa.gov Archiválva 2015. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
